Emberek/Interjú

Nekem az építészet olyan, mint a hegymászónak a Himalája

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Nekem az építészet olyan, mint a hegymászónak a Himalája
Emberek/Interjú

Nekem az építészet olyan, mint a hegymászónak a Himalája

2020.01.02. 08:16

Cikkinfó

Szerzők:
Fürdős Zsanett

Építészek, alkotók:
Golda János

Cég, szervezet:
MÉSZ, MOME Építészeti Intézet

Dosszié:

Golda János számára az építészeti praxis a szüntelen keresésről szól. A Ház + Mesterek portréfilmben a közös programalkotásról, a történet fontosságáról és az otthonterekről mesélt. És azt tudták, hogy eredetileg matematikus szeretett volna lenni?

"Véletlenül lettem építész, matematikus akartam lenni, de nem voltam benne egészen biztos. Általános iskolai tanárom vitt el egy építész irodába, ahol minden eldőlt: a makettek, a rajzok, az építész személyisége erős hatással volt rám, ez a személyes példa vezetett rá az útra. Az egyetemen nem találtam a helyem, hiányoztak a megfelelő készségalapok, óriási hiányérzet volt bennem, mert nem találtam meg a Mesterem. Erről a keresésről szól a praxis számomra, nehezen indultam és példákat elsajátítva próbáltam építészként megnyilvánulni.

Nekem az építészet olyan, mint a hegymászónak a Himalája: megmászhatatlannak tűnik, de mégis napról napra egyre jobban vonz és emellett nagyon tisztelem. Az építészetben számomra fontos tényező a hely, a sztori, a térképzés és -formálás, és az idő. A tervezési folyamatnak az eleje izgat leginkább: a programalkotás és a helyhez való viszony, a megbízóval együtt a történet közös kitalálása. Ahhoz, hogy jó végeredmény szülessen, az építésznek már ebben is részt kell vennie. Nem lehet úgy tervezni, hogy nem tudjuk, mi a történet, ha nincsenek valóságos résztvevők benne, akkor költőként kell kitalálnunk a sztorit. Fontos, hogy a tér, ami erre reflektál, érzéki, otthonos, bungis legyen, jó legyen az aurája. Egyre jobban izgat az, hogy a képek mellett az érzéki valóságban is gondolkodjak vagy gondolkodjanak azok, akiknek építünk, vagyis tapintható, fogható, ízlelhető és akusztikailag is otthonos környezeti, komplex terekben. Ezek nem absztrakt, készre fotózott egyszeri képek, hanem folyamatosan változó otthonterek. Tulajdonképpen otthontereket kellene csinálni az embereknek."

Golda János Ybl Miklós- és Pro Architectura-íjas, Príma-díjas építész, a Széchenyi Egyetem és a BME tanára, az Építész Mesteriskola oktatója. Életművében az általa tervezett házak és pályázatok mellett a különböző szakmai közösségekben való jelenléte is kiemelkedő hatású. Egyetemi évei után, 1979-ben egyik alapítója, szervezője és lakója a Miskolci Kollektív Háznak, nevéhez köthető a Debreceni Élettudományi Épület és a Pesti Piarista Központ rekonstrukciója is. A Piarista Rend főépítésze. 

 

A Ház + Mesterek potréfilmsorozat a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében valósult meg. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk