Közélet, hírek

Nem csak az Óbudai sziget, az egész dunai limes bukta a világörökségi címet

1/1

?>
1/1

Nem csak az Óbudai sziget, az egész dunai limes bukta a világörökségi címet
Közélet, hírek

Nem csak az Óbudai sziget, az egész dunai limes bukta a világörökségi címet

2019.07.09. 08:58

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Óbuda

Vélemények:
1

Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország együttesen pályázott a dunai limes helyszíneinek világörökséggé nyilvánítására az UNESCO-nál, amely bakui közgyűlésén úgy döntött, hogy elutasítja a jegyzékbe vételt, mivel a magyar szakasz nem sokkal a döntés előtt módosításra került a kormány egy rendelete értelmében.

„Az UNESCO Világörökség Központja ma megtagadta az Ausztria, Magyarország, Németország és Szlovákia együttműködésében világörökségi címre jelölt Dunai Limes felvételét a világörökségi listára. A testület Bakuban tartott közgyűlésén a magyar szakasz röviddel ezelőtt végrehajtott módosítása miatt döntött az elutasítás mellett. A nevezésnek eredetileg nagyon jó esélye volt. Az UNESCO Világörökség Bizottságának az azeri fővárosban tartott közgyűlése a döntéssel arra a legutóbbi magyar döntésre reagált, amely kivette a nevezésből a Budapesttől északra található Aquincum régészetileg megőrzött együttesét – nyilatkozta az UNESCO Világörökség Bizottság osztrák képviselője" – hivatkozik az osztrák közszolgálati ORF-re az Átlátszó műemlékvédelmi blogja.

Ahogy korábban megírtuk a kormány májusban rendeletben vette le az Óbudai- másképpen Hajógyári-szigetet a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül, nem sokkal az erről szóló UNESCO-szavazás előtt. A sziget déli részének beépítése korábban többször felmerült, a befektetőktől 2014-ben visszaerzett terület világörökségi pályázatáról – amelyet a jelen döntéssel visszavont - 2016-ban hoztak döntést.

Az Átlátszó blogja emlékeztet arra, hogy a dunai limes magyarországi szakaszának világörökségi jegyzékbe jelölése az Orbán-kormány egyik sikertörténete volt, egészen az evé tavaszi döntésig: „Visy Zsolt ugyanis a limes-kutatás nemzetközileg is elismert hazai szaktekintélye, aki tudományos munkatársaival és a Magyar Limes Szövetség szakértőinek és tagságának támogatásával tető alá tudta hozni a reménybeli kilencedik magyar világörökségi helyszín véglegesítését és nemzetközi elfogadtatását, ami azért nagy szó, mert a magyar nevezést Ausztria, Németország és Szlovákia limes-szakaszaival együttesen, német-osztrák-magyar-szlovák közös nevezésként kellett benyújtani az UNESCO-nak. A nemzetközi siker látványos elismerése volt, amikor 2018 februárjában Magyarország hivatalosan is bemutatta a hatalmas tudományos munkát reprezentáló nevezést és a hozzá kapcsolódó, a Kiemelkedő Egyetemes Értéket bizonyító és leíró tudományos dokumentációt."

A Magyar Közlönyben május végén megjelent 1302/2019. (V. 27.) számú, „az Óbudai (Hajógyári)-sziget árvízvédelmi rendszere megvalósításának előkészítéséhez szükséges forrás biztosításáról" szóló kormányhatározatból - amely szerint a sziget árvízvédelmi rendszerének előkészítésére 628 millió forintot fordít a kormány - az is kiderült, hogy a szigeten sportakadémiát terveznek felépíteni. Az Átlátszó értesülése szerint viszont az állhat a döntés hátterében „…hogy a kormánynak nem tetszett, hogy az érvényes világsztenderdek szerint nem építheti fel a palota épületének elképzelt tömegét a meglévő eredeti romokra az általa elgondolt rekonstruktív módon, mint Diósgyőr vagy Füzér vára esetében, 1:1 méretarányú maketté hamisítva a történelmet (hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy nézett ki a palota)."

ÉF

Vélemények (1)
rgb
2019.07.10.
06:37

Lesz olyan egyszer ebben az országban, ebben a szakmában, hogy valaki azt mondja elég? vagy mostantól minden felett szemet lehet hunyni majd? Mindig lesz egy építész indivídum aki elvállalja a munkát bármi áron, s a többiek cinkosként csöndben asszisztálnak hozzá? 

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk