Nézőpontok/Vélemény

Nem lesznek üvegfák Eszterházán

1/1

?>
1/1

Nem lesznek üvegfák Eszterházán
Nézőpontok/Vélemény

Nem lesznek üvegfák Eszterházán

2009.11.25. 13:18

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Fertőd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ekler Dezső

Ekler Dezső üvegfákat formázó fertődi turistafogadó-terve elvesztett a pénzügyi korlátok, az illetékességi-jogi kérdések és az érdekegyeztetési folyamatok sűrű szövedékében.

Illúziónak bizonyult a fertődi Esterházy-kastély turistafogadó-épületének 2007-ben készült, széles körben ismertté vált építészeti terve. Bár Ekler Dezső és tervezőtársai munkáját – merőben szokatlan megoldásai ellenére – mind a Műemléki Tervtanács, mind a Központi Építészeti-Műemléki Tervtanács támogatta, mégis az elmúlt hónapokban a tervek radikális átdolgozására – lényegében új koncepció megalkotására – került sor. Az épületet a korábbi elképzelések szerint lábakra állított zöld üveggömbök sora alkotta volna, fákkal körülvett erdei tisztást idézve. Az „üvegfák" időközben elvesztek a pénzügyi korlátok, az illetékességi-jogi kérdések és az érdekegyeztetési folyamatok sűrű szövedékében, mint ahogy a tervhez illeszkedő infrastruktúra-koncepció egy része is a papírkosárban végezheti. A közvetlenül a kastély előtt dübörgő autóforgalom elterelése és az új turisztikai létesítmények megközelítése céljából felvetődött északi elkerülőút ugyanis – most úgy tűnik – nem valósul meg.

 

1/1


 

Az új fogadóépületnek a korábban tervezett költségek alig harmadából kell megvalósulnia: a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának és az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak mintegy 500 millió forintra sikerült szert tennie (450 milliót az épületre, 50 milliót az energiaigényt kielégítő talajszondákra fordíthatnak). Elsősorban ezért vált szükségessé az építészeti megoldások újragondolása. Ekler Dezső Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács november 5-i vitáján elmondta, hogy az épület helye nem változott: továbbra is a kastélytól északra (azaz a cour d’honneur bejárata előtti területen) elhelyezkedő angolkerten átfutó ún. pogonyi út és a park keleti határa által közrezárt háromszögű terület jöhet szóba.

A kastély és a fogadóépület között lévő futballpálya is a helyén marad, noha eredetileg lebontották volna, hogy helyén – az angolkert 1910-es terveit követő rekonstrukció jegyében – piknikező tisztást alakíthassanak ki. A sportlétesítmény olyannyira nem tűnik el, hogy még a fogadóépület funkcionális rendszerébe is bekúszik – meccsnapokon a pincében kialakítandó kiszolgálóterek egy része öltözőként, az emelet kvázi lelátóként működne.

Ekler Dezső új koncepciója kidolgozása során az előző tervek alapmotívumaiból indult ki: a lábakra állított üveggömbökbe helyezett terek rendszerét egyetlen egységbe fogta össze. Az alaprajzában lekerekített sarkú háromszögre emlékeztető, organikus formájú épületet három hengeres (két ovális és egy kör alaprajzú) tömeg emeli magasba. Ezek belső tereiben – a két nagyobb oválisban – jegypénztár és információs központ, illetve ajándékbolt (múzeumshop), valamint – a kisebb köralakúban – a liftblokk helyezkedne el. Az ajándékbolt külső oldalán az épületet spirálisan körbeölelő rámpa indul, mely a felső szintre vezet. A rámpa lényegében külső térként funkcionál, hiszen a külvilágtól csak az a színes fémháló választaná el, mely az épület homlokzatát is képezné. Az emeleti teret a fémhálóval párhuzamosan futó üvegfal határolná, a benne „úszó" két ovális hengerben előadótermet és kávézót alakítanának ki. A közöttük lévő szabad térben tömeges étkeztetésre alkalmas étterem lenne. A pinceszinten a kiszolgálóterek (wc, mosdó, stb.).

Turányi Gábor opponens sajnálatát fejezte ki, hogy az üvegfák „rejtelmes meséje", álomszerűsége szertefoszlott, a „poétikus házlények" eltűntek. Kiemeli, hogy az alapterületét tekintve összezsugorodott épület kissé megmerevedett, elvesztette „halmazszerűségét", szerkezete szükségszerűen nehézkesebbé vált, bár a tervező e kényszerűségeket mesterien ellensúlyozza formai-alaprajzi fogásokkal, ügyesen lavírozva a szabályok és korlátok, koncepcióváltások közepette. Mint hozzátette: a fémháló mögött csak sejtjük a lágy épülettestet, s ez jó. A ház funkcionális rendszere kiváló, ugyanakkor a földszint fölötti betonlemez nagyméretű, tagolatlan síkja nyomasztó hatású.

A tervtanács tagjainak többsége osztotta Turányi Gábor véleményét, különösen a korábbi tervben megfogalmazott építészeti gondolatok és a földszint födéme kapcsán. A koncepció lényegi elemeit csak Bugár-Mészáros Károly vitatta: szerinte a lábakra állítás alapvetően hibás megközelítés). Koris János minden szempontból logikus, következetes tervet lát; a földszinti tér diffúziója is jó, hiszen azt az elosztóhely-jelleg indokolja. Csatlakozott ehhez Hegedűs Péter is, aki úgy véli: Ekler koncepciója meggyőző, hisz a jelen megoldáshoz a realitások fényében, az előző terv logikus redukciójával jutott el. Karácsony Tamás is a terv feltétlen támogatói közé tartozott, bár hozzátette, hogy mind az alaprajzban, mind a szerkezetben sok a dinamizmust gyengítő elem. Baliga Kornél kritizálta, hogy a terv ugyan nem adja fel az üvegfa-koncepciót, azt alaprajzi értelemben mégis teljesen elhagyja – mint mondja, a tervezőnek ehelyett vagy teljesen új alapelvet kellene választania, vagy valamit vissza kellene hoznia az eredeti üvegfák részleteiből. Megkérdőjelezte a fémrács szükségességét is: ha nem véd semmitől, akkor miért van rá szükség?

Okrutay Miklós a terv gondolati mélységét forszírozta: a realitások jegyében redukált koncepció megáll-e a lábán szellemi értelemben is? A terv sajátos futurizmusa igazából a 70-es évek futurizmusa, azaz retro-futurizmus – tette hozzá. Talán a mai értelemben vett futurizmus, a friss high-tech megoldások őszintébbé tennék az egész művet, s kevesebb lenne benne az olyan öncélú részlet, mint a betonhengerek randomszerűen elhelyezett íves ablakai.

Ritoók Pál szerint a forma és az alaprajz viszonya nem konzekvens, az organikus alakzatok kemény raszter szerint megrajzolt belső térrendszert öveznek, így sok a diszfunkcionális maradéktér. A szerkezetnek is légiesebbnek kellene lennie, amihez a fém alkalmasabb anyag lenne, mint a beton. Zavaros a vertikális tagolású fémháló-homlokzat és a körablakok kettőssége is.

A tervtanács a vita végén az engedélyezést azzal a feltétellel javasolta, hogy az építészek a fentiekben sorolt észrevételek figyelembe vételével folytatják a tervezést.

Haba Péter

Az új tervről sajnos nem sikerült képeket szerezni. Tisztában vagyunk vele, hogy ez sokat levon a közlés értékéből, de a tervező egyelőre nem bocsátotta rendelkezésünkre a látványterveket. Reméljük, hogy maga a hír ennek ellenére értékes információt jelent az olvasók számára - a szerk.

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk