Nézőtér-szerkesztő

Az ókori görög színházak csodálatos akusztikájának titkát a nézőtér lépcsőzetes elrendezésében vélik megtalálni amerikai kutatók. Színházi nézőterek tervezésénél egyik legfontosabb szempont a látási és hallási körülmények helyes kialakítása.

Az ókori görög színházak csodálatos akusztikájának titkát a nézőtér lépcsőzetes elrendezésében vélik megtalálni amerikai kutatók: a félköríves szabadtéri színházak kiszűrték az alacsony frekvenciájú háttérzajokat. 

Epidauroszban, a legrégebben fennmaradt görög színházban a látogató meggyőződhet arról, hogy a suttogó beszédet vagy a fellobbanó gyufa sercenését a legtávolabbi sorokban is kifogástalanul hallani.

Az idővel föld alá került építményt 1881-ben tárták fel. Építészek és régészek azóta töprengenek a kitűnő akusztika titkán. Azt sem tudni, hogy tudatos tervezésnek vagy egyszerűen a véletlennek köszönhető az eredmény.

Nico Declercq és Cindy Dekeyser (Georgia Műszaki Egyetem, Atlanta, USA) elemzése szerint az üléssorok elrendezése és anyaga a megoldás kulcsa. Ez a geometria akusztikai szűrőként működik: kiszűri az alacsony frekvenciákat, ugyanakkor nem nyeli el a színész magas hangjait. A háttérzajok többsége alacsony frekvenciájú, ide sorolható a fák lombjainak zizegése vagy a közönség mormolása. A szűrésben a szerzők szerint fontos szerepet kap az ülések kőanyagának felszíne: nincs simára csiszolva, hanem hullámos, barázdás (a modern hangelnyelő megoldásokban is szerepet kapnak a hullámos felületek).

A két kutató számításai szerint az epidauroszi színház kő üléssorai elsősorban az 500 hertz alatti frekvenciákat nyomják el a rájuk verődő hangok közül. Kisebb háttérzaj mellett természetesen jobban hallani az előadó hangját. A műegyetem munkatársai az amerikai akusztikai társaság folyóiratában közölt számításaikat üres színházra végezték, a hallgatók megjelenése számításokkal egyelőre követhetetlen módon befolyásolja az akusztikai viszonyokat. Az emberi test egyenlőtlen anyageloszlását és bonyolult alakját nem tudták figyelembe venni. A kutatók szerint modern létesítmények, pl. szabadtéri színházak vagy sportstadionok tervezésénél is érdemes az üléssorok elrendezésének, a székek alatti lépcsők anyagának hangszűrő hatásával számolni. (részletesen a témáról itt!)
 

Nézőtér-szerkesztő program

 

Színházi nézőterek tervezésénél egyik legfontosabb szempont a helyes látási és hallási körülmények helyes kialakítása. Legtöbb megépült színháznál teljes egészében vagy a nézőtér egyes részeinél elfogathatatlanok a látási viszonyok. Van olyan, a közelmúltban átadott létesítmény, amelyben a karzat hátsó soraiból csak a színpadnyílás felső peremét sem lehet látni.

A probléma kettős. Vagy nincs is kellő szándék a feladat szakszerű kezelésére, vagy a jóakarat megvan, de a rutin, a szükséges ismeretek, esetleg a türelem és a szükséges idő hiányzik.
Ez utóbbiaknak lehet nagy segítség az alább ismertetett, Windows XP alatt futtatható számítógépes nézőtér-szerkesztő program.
 

 

A lépcsőzés számításához használt alapadatok:

• A színpad (pódium) magassága
• Fókuszpont magassága a színpad járófelületéhez viszonyítva
• A fókuszpont távolsága az első sorban ülő szemétől mérve
• Az első sor szélessége
• A széksorok szélessége
• Az ülő (vagy álló) néző szemmagassága
• Tervezett átlátás mértéke
• Sorok száma
• Karzatok száma
• Alapadatok a karzatokhoz külön megadva
• A karzatok 1. sorának magassága a színpadhoz viszonyítva.

A program az általános gyakorlatnak megfelelően a magassági méreteket mindig a pódium (színpad járófelület) ± 0,00 szintjéhez viszonyítja. A kiinduló adatok beírása után  számítási mező soronként és szintenként kiírja a lépcsőfok szintkottáját és egy külön oszlopba az egyes lépcsőfokok relatív magasságát is.  
Külön adatként jelenik meg a fölszinti mezőnél az oszlop alján az utolsó széksor magassági mérete akkor is, amikor nagy mélységű nézőtereknél (kb. 25 sor felett) ezt az adatot a gördítő – sáv megjelenése miatt közvetlenül nem olvasható le. Fontos tájékoztató adat továbbá az egyes karzati szintekhez tartozó mellvéd tömör részének számított magassága, amely felett az első széksorból kijelölt fókuszpontot még látni lehet.
A legördülő menüben ki lehet választani az egyidejű grafikus megjelenítést is. Ez ugyan csak egy egyszerű vonalas ábra, de jól érzékelteti a kirajzolódó terem jellegzetes formáját. A grafikus mezőben az egérrel mozgatott nyíl mindenkori helyzete az adott pont magassági pozícióját a ± 0,00 szinthez, vízszintes távolságát a fókuszponthoz viszonyítva numerikusan kijelzi.

Munka közben célszerű a számoló mezőt a képernyő bal szélére, a grafikus megjelenítést a maradék képernyő – mezőre felnyitni, hogy az alapadatok módosításának és a finom korrekciók következményit egyidejűleg vizuálisan is követni lehessen.
 

A látási viszonyok ellenőrzését nem csak a hossztengely mentén, de pl.  oldalkarzatok vonalában is célszerű elvégezni, akár több helyen felvett fókuszponttal a kritikus irányú látási viszonyok ellenőrizésére.  
A program jól kezeli a részben vízszintes nézőterek szerkesztését is. Ebben az esetben az 1 sor szélességénél kell a megfelelő adatot tervezett sík felület mélységi méretének megfelelően megadni.
A kirajzolt ábra jpg, gif, vagy bmp formátumban elmenthető és kinyomtatható. Az alapadatok és az eredménytáblázat txt formátumban menthető és illeszthető tetszőleges formálás után a dokumentációk leírásába.
A súgó (csatolva a cikk alján) egy magyarázó ábrát tartalmaz, amely megmutatja, hogyan kell értelmezni az egyes mezőkben beírandó adatokat.   
A program természetesen nem csak színházak tervezésénél könnyíti meg a tervező munkáját. Ugyanígy használható pl. sportlétesítmények, egyetemi előadótermek, szabadtéri létesítmények tervezésénél, illetve a meglévő adottságok ellenőrzésére.  

Nagyon fontos leszögezni, hogy ez a segédeszköz nem helyettesíti a tervező szaktudását, hiszen már az alapadatok megadásánál is más - más szempontokat kell az eltérő funkciójú létesítményeknél szakmailag helyesen mérlegelni.

A program ismertetett verzióját (béta) bárki letöltheti innen. Viszonzásul a szerzők a strack/kukac/chello.hu e-mail címen várják a  felhasználóktól a továbbfejlesztéshez jól hasznosítható visszajelzéseket. Ezt követően mód lesz a programból indítható frissítések letöltésére is.

 

szöveg és képek: Strack Lőrinc és Strack Ákos

Az ókori görög színházakhoz felhasznált ismertető az "Új megfejtés az ókori színházak akusztikájának titkára" című írás alapján