Nyílt levél az ózdi acélműi csarnokért

Vannak, akik elbontanák az ózdi acélműi csarnokot, ám vannak, akik megvédenék a Marosi István és Papp Béla tervezte épületet. A monumentális és emblematikus, az urbanisztikai és építészeti finomságokban gazdag építmény megőrzése és hasznosítása nemcsak a szakma, nemcsak Ózd lakosságának célja, hanem mindannyiunké. Alább az építész/műemlékes szervezetek képviselőinek nyílt levele olvasható. 

Janiczak Dávid
Ózd város polgármestere

Földi Jenő
Ózdi Ipari Park
ügyvezető igazgató

Tárgy:
Ózd, Acélműi csarnok bontása

Tisztelt Polgármester úr!
Tisztelt Igazgató úr!

Tudomásunkra jutott, hogy a tulajdonos Ózdi Ipari Park az acélműi csarnok – az egykori ózdi Siemens-Martin acélmű csarnoka – épületének még megmaradt részét bontani és ócskavasként értékesíteni kívánja. Építész-szakmai szempontok alapján kérjük Önöket, hogy ettől a bontási szándéktól álljanak el, illetve tegyenek meg mindent a monumentális és emblematikus, Ózd helyi identitásának egyik alapját jelentő, kurriózum-építmény megőrzéséért!

Az Ózd városa számára építészetileg, városépítészetileg pótolhatatlan építmény-együttes csarnokának terveit az Iparterv készítette, vezető tervezői Marosi István és Papp Béla voltak. Ez az utolsó magyarországi Siemens-Martin Acélmű, amely 1960-1962 között épült a régi, századfordulós Schlick-féle csarnokszerkezet helyére. Számos különlegessége közé tartozik, hogy az új csarnok építése és a régi bontása alatt az acélműi munkavégzés – bár csökkentett kapacitással –, de folyamatos volt. A "Nagycsarnok" épületét a 2000-es évek elején csaknem teljesen lebontották, de a nyugati jelenleg is látható "csonkja" az utolsó pillanatban megmenekült. Sajnos az akkor még meglévő darukat és darupályákat idő közben már kibontották (mint a Finomhengerműből is!), azonban még így is jól tudja érzékeltetni egy SM Acélmű méreteit, az egykori technológia helyigényét. A részben megmaradt kezelőpódiumok és a hozzájuk vezető lépcsők és járdák maradványukban is izgalmas térélményt adnak.

Méretei az újabb kombinált acélművekhez képest bár nem kimagaslóak, ugyanakkor számos figyelemre méltó urbanisztikai és építészeti részletet tartalmaz. Ilyen például:

• a megmaradt ózdi gyári épületek közül az egyik legmonumentálisabb épülettömeg, frekventált városépítészeti szituációban, a Törzsgyár területének központi helyén. A gyári főkaputól induló észak-déli átkötő út lényeges objektuma a Finomhengerművel és háttérben a hűtőtoronnyal vizuális egységet alkotva, az új "Kultúrgyár" fejlesztési területének méltó szomszédja.
• csarnokba ékelt irodaház kombináció, a város hegyoldalainak karakteres látványeleme.
• szegecselt kapcsolatok alkalmazása (az épület szerkezetei átmenetet képeznek a régi anyagtakarékos, mívesen kidolgozott szegecselt szerkezetek és a későbbi, egyszerűbb formavilágú hegesztett szerkezetek között).
• a 'B' sori főtartó fesztávja, amely teherbírása és mérete miatt hidakkal vetekszik.
• az eredeti nagyméretű ipari üvegfal-felületek, ipari építészeti muzeális érték.

A megmaradt épület alkalmas lenne különféle városi funkciók befogadására (pl. vásártér, sport- és rendezvénytér, stb., (lásd hallgatói tervek a csatolmányban)), akár a Törzsgyár délkeleti részében elindult barnamezős területi revitalizáció ("Kultúrgyár") folytatására is.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény [Kötv.] 43. § (5b, c) pontja szerint A védett műemléki érték egésze nem bontható le. A védett műemléki érték részlegesen akkor bontható le, ha

1. egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges,
2. helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza, vagy
3. utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását vagy terepszint megváltoztatását célozza

Az Acélmű Nagycsarnoka a Finomhengermű, a Téglagyár és az Uszoda egyedileg is védett épületével együtt műemléki jelentőségű területen áll. Az együttes egésze gazdaságtörténeti, várostörténeti, építészettörténeti értékei szempontjából egybevág a jogalkotó szándékával, amint az kodifikálásra került a Kötv. 39. §-ában: Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű.

A mindannyiunk által jól ismert szabályozás közös érdekünket szolgálja, épített örökségünk megóvását Ózdon.

Budapest, 2017. február 7.

Megértésükben bízva,
tisztelettel:

• Csontos Györgyi DLA építész, a "Kultúrgyár" vezető tervezője
• Győr Attila művészettörténész, KÖH Védési Osztályának volt vezetője
• Benyhe László alapító tag, Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre
• Dobosy László nyugalmazott múzeumigazgató, Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre
• Drótos László kohómérnök, alapító alelnök, A Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület
• Székely Miklós tudományos munkatárs, MTA BTK Művészettörténeti Intézet
• Varga Piroska építész, kulturális örökség menedzser, Borsod2050 projekt tervezője és KÖME alelnök
• Nagy Tamás építész, Szabadtéri színpad (ózdi Nagycsarnok) diploma tervezője
• Németh Ákos építész, Multifunkcionális csarnok (ózdi Nagycsarnok) diploma tervezője