Nézőpontok/Kritika

Ökológiai víziók – vizionárius építészek

1/7

Malka Architecture: The Green Machine, 2014. Installation view –Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry – Architecture project.

?>
Malka Architecture: The Green Machine, 2014. Installation view –Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry –  Architecture project.
?>
Carolina Caycedo: Serpent River Book (foreground) – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
?>
HeHe, Domestic catastrophe N°3: La Planète Laboratoire – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
?>
Rimini Protokoll –Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London 2020 – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
?>
Alexandra Daisy Ginsberg: The Substitute – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London –  Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
?>
Pinar Yoldas: Plastoceptor and Stomaximus – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
?>
Gonzalo Herrero Delicado és Rose Thompson által szerkesztett Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency című könyv címlapja
1/7

Malka Architecture: The Green Machine, 2014. Installation view –Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry – Architecture project.

Ökológiai víziók – vizionárius építészek
Nézőpontok/Kritika

Ökológiai víziók – vizionárius építészek

2020.08.11. 10:53

Philippe Rahm Architects, Malka Architecture, Unknown Fields Division, WORKac, Ant Farm, Nerea Calvillo, Andrés Jacque – pár fontosabb név a londoni Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency című ökológiai kiállítás építészeti kiállítóinak névsorából. A kapcsolódó katalógusról, egy interjúsorozatot megjelentető könyvről Nagy Mercédesz Erika építész írt ajánlást. 

Az emberiség bolygóra gyakorolt ​​ökológiai hatásáról 2019 novemberében  Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency címmelnyílt kiállítás a londoni Királyi Művészeti Akadémiában, ami idén február végéig volt látogatható. A kiállítás a művészet és az építészet problémafeltáró- és megoldó szerepének lehetőségére összpontosított. Az éghajlatváltozással, élelmiszerhiánnyal, a fajok pusztulásával és az erőforrások kimerülésével foglalkozó környezeti kérdések megválaszolására tett kísérletet 21 nemzetközi szakember, köztük fiatal művészek, designerek és építészek projektjein keresztül. A bemutatott innovatív munkák az ember és a természet kapcsolatáról, alternatív jövőképekről szóló filmek, szobrászati alkotások, interaktív installációk, építészeti modellek és tervek, valamint valós méretű prototípusok voltak. 

Kiállítás anyagai között több építész munkája is szerepelt, többek között a Philippe Rahm Architectes, a Malka Architecture, a londoni Unknown Fields Divison,WORKac stúdió és az Ant Farm együttműködésével a 3.C.City: Climate, Convention, Cruise vízen úszó város terve, Nerea Calvillo spanyol építész Madrid és Budapest légszennyezésének videószimulációi és makettjei, az idei 13. Shanghai Biennale főkurátora Andrés Jaque és irodájának Island House of Laguna Grande terve, amely a Texas déli partán fekvő Laguna Grande szigetcsoport környezeti sokféleségének megőrzésére tesz kísérletet.

Malka Architecture: The Green Machine, 2014. Installation view –Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry –  Architecture project.
1/7
Malka Architecture: The Green Machine, 2014. Installation view –Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry – Architecture project.

A kiállítás Gonzalo Herrero Delicado, a Királyi Művészeti Akadémia építészeti program kurátora, Pedro Gadanho építész, kurátor és szerkesztő, valamint Mariana Pestana építész, kurátor közös szervezésében jött létre.

A kiállítást kísérő Eco-Visionaries: Conversations on a planet  in a state of emergency, a Királyi Művészeti Akadémia által kiadott új könyv, amelyet Gonzalo Herrero Delicado és Rose Thompson szerkesztett, dr. Jane Goodall és Timothy Morton közreműködésével. 

A megszokottól eltérően nem a kiállítást kísérő katalógusról van szó, hanem egy kilenc fejezetből álló interjúsorozatról. Az első, bevezető fejezetben dr. Jane Goodall foglalja össze gondolatait a mindennapi életünk és fogyasztási szokásaink bolygóra gyakorolt hatásáról, a szükséges szemléletváltásról és az emberiség jövőjéről On reasons for hope címmel.

Pinar Yoldas: Plastoceptor and Stomaximus – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
6/7
Pinar Yoldas: Plastoceptor and Stomaximus – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.

A második fejezetben On a planetary emergency címen a kiállítás kurátora Gonzalo Herrero Delicado és Rose Thompson írása foglalja össze az 1800-as évektől napjainkig a modern élet és a környezetváltozás összefüggéseit. A modern környezetvédelmi mozgalom kezdete csaknem 200 évre nyúlik vissza!!! Számos tudós és filozófus már akkor megpróbálta felhívni a figyelmet az emberi tevékenység környezetre gyakorolt – sok esetben káros – hatására. Környezetünk állapotával a múlt század közepétől már nem csak a tudós társadalom foglalkozik, számos kortárs művész és építész is szerepet vállal a figyelemfelkeltésben, alternatív megoldási lehetőségek kutatásában. Éppen ezért, a kiállításon szereplő összes projekt kulcskérdése, hogy a művészet és az építészet miként segíthet reagálni a környezetünket és az emberiség jövőjét érintő kihívásokra a gyorsan változó világban.

Az On ecological thinking című fejezetben Timothy Morton gondolatait olvashatjuk: a filozófus és író korunk egyik leginnovatívabb és elgondolkodtatóbb alakja, könyvein és előadásain keresztül azt kérdőjelezi meg, hogy miként viszonyulunk a mai környezethez. Az elmúlt évtizedben radikálisan új megközelítést fejlesztett ki az ökológiai gondolkodásról, különös tekintettel az antropocénre, tehát az új geológiai korszakra, amelyben az emberek a Földet alakító fő erővé váltak.

Carolina Caycedo: Serpent River Book (foreground) – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
2/7
Carolina Caycedo: Serpent River Book (foreground) – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.

A hatodik fejezetben On architectural thinking címmel a WorkAC építészeivel (Amale Andraos és Dan Wood) készült interjú az építészeti gondolkodásról és az építész jövőbeni szerepéről. A beszélgetés során Gonzalo Herrero Delicado kérdésére az építész szerepéről a klímaváltozással szemben az építészek a következő választ adták:

„Mi vagyunk az utolsó generalisták, akik az eredeti formatervezési gondolkodás révén képesek a világhoz közeledni: csapatokat gyűjthetünk, kutatásokat végezhetünk, és ténylegesen átgondolhatjuk a fizikai környezetet és annak hatását a természetre. Az építészek, mint az épített környezet alakítói, történelmi felelősséget vállalnak az épületekért és városokért, amelyek nagyrészt a klímaváltozásért felelősek. A képzelet nagyon fontos része annak, amit az építészek használhatnak hiszen végső soron tudományos fikciót írunk; elképzelünk egy jövőt az éghajlatváltozással szemben. Úgy gondolom, hogy az építészeknek ki kell terjeszteniük az építészet határait, szélesebb értelmezési halmazzá kell formálniuk (…) Az építészeknek írniuk kell, rajzolniuk kell, minél több emberrel kell kapcsolatba lépniük, csatasorba kell állítaniuk magukat és meg kell szűnniük oly elfogultnak lenni a diszciplína határaival és autonómiájával kapcsolatban."[1]

HeHe, Domestic catastrophe N°3: La Planète Laboratoire – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
3/7
HeHe, Domestic catastrophe N°3: La Planète Laboratoire – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.

A könyv többi fejezetében sorjáznak az innovatív gondolatok: a kiállításon résztvevő művészekkel és építészekkel készített interjúk olvashatóak a fajok pusztulásáról, a Föld vízkészlete körülő problémákról, a légszennyezésről, a fogyasztói társadalomról és a tömeggyártásról. 

A könyvet olvasva fogalmazódik meg a kérdés, hogy vajon mi az építész elsődleges feladata a jelenben amikor a jelenlegi klímaváltozással összefüggő problémakör egyik okozója éppen a jelenlegi formájában rendkívül környezetterhelő építő tevékenységünk. A hagyományosan az épületek megjelenésére és kialakítására összpontosító építész szerepe az össztársadalmat érintő környezeti problémák kezelésében már nem csak az épületek tervezésére és a hozzákapcsolódó építőtevékenységre kell, hogy korlátozódjon. Az építész proaktív jelenléte újfajta szemléletet igényel. 

Alexandra Daisy Ginsberg: The Substitute – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London –  Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.
5/7
Alexandra Daisy Ginsberg: The Substitute – Installation view, Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency, Royal Academy of Arts, London – Photo: © Royal Academy of Arts, London / David Parry.

Dan Wood és Amale Andraos állítása kétségkívül igaz, a 21. század környezeti válságának sokrétű problémakörében minden tudományterület érintett, éppen ezért olyan proaktív és közösen gondolkodó, alkotó csoportokra van szükség, ahol a különböző szakmák közös tudáshalmaza lehet a változás indikátora. A modern élet környezetre gyakorolt káros hatásának következményei már nem hagyhatók figyelmen kívül. Az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a népességnövekedés és túlfogyasztás napjaink legsúlyosabb problémaköre. Egyik szakma számára sem megkerülhető.  Az emberiség fennmaradása – jelenlegi formájában – erőforrásválsághoz vezet, egyre több lakott, megművelt és termelésre igénybe vett területre lesz szükség, miközben a bolygó energiakészlete véges. Az környezetalakítással kapcsolatos szemléletváltás az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása, ami a fentarthatóságot, a biológiai és táji sokféleség megőrzését előtérbe helyező, újfajta magatartást kíván. Ez építészeti vonatkozásban komoly kihívásokat jelent.  A londoni kiállítás bár bezárt, de a Eco-Visionaries: Confronting a planet in a state of emergency című könyv ehhez a változáshoz  ad értékes gondolatokat.

 

Nagy Mercédesz Erika

építész, a BME Építőművészeti Doktori Iskola hallgatója

 

[1] DELICADO, Gonzalo Herrero (szerk.) – THOMPSON, Rose (szerk.): Amale Andraos & Dan Wood, On Arhcitectural thinking. In: DELICADO, Gonzalo Herrero (szerk.) – THOMPSON, Rose (szerk.): Eco-Visionaries. Conversations on a planet in a state of emergency.  London: Royal Academy of Arts, 2019, 50-61, 59.

 

 

Szerk.: Somogyi Krisztina

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk