Gazdaság

Okos mérnökség nélkül nincs építészet

1/1

?>
1/1

Okos mérnökség nélkül nincs építészet
Gazdaság

Okos mérnökség nélkül nincs építészet

2008.11.25. 13:33

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Huszti István

Vélemények:
8

Az elmúlt napok-hetek írásait, véleményeit olvasva, kijelenthető, hogy a szakma a jelenlegi helyzetét nem tarthatja elfogadhatónak. Meggyőződésem, hogy a változtatás egyik leghatékonyabb eszköze a társadalmi hasznosság bemutatása, igazolása. Ennek egyik első lépése a tervezett házak „mérnöki okosságának" mérhetővé tétele. Ez szerintem a mérnökök és az építészek közös feladata, ami más tervezői magatartást, más kommunikációt igényel mind egymás közt, mind a társadalom felé. Huszti István írása

Régi szerkezettervezés jegyzetem bevezetőjében a következő idézet áll:

„A mérnökség az a hivatás ill. mesterség, amely a matematika és a természettudományok ismeretét, a tapasztalat és a gyakorlat tanulmányozását alkalmazza annak megítélésére, hogy milyen módon fejlessze, ill. válassza meg azt az utat, amely a anyagainak és erőinek optimális, gazdaságos – a környezeti hatásokat is mérlegelő – kihasználásához vezet a társadalom fejlődésének javára" (Palotás)


Én ezt az idézetet az építészet meghatározására saját részemre átírtam az alábbi módon.

„Az építészet az a hivatás ill. mesterség, amely a matematika, a természettudományok és a művészetek ismeretét, a tapasztalat és a gyakorlat tanulmányozását alkalmazza annak megítélésére, hogy milyen módon fejlessze, ill. válassza meg azt az utat, amely épített környezetünk optimális, gazdaságos – a környezeti hatásokat is mérlegelő – létrehozásához vezet a társadalom fejlődésének javára"


Tudom, az építészetnek több eltérő megfogalmazása van, de nekem ez teljes, viszont nem azért hoztam fel, hogy e teljességről beszéljek. Ami szerintem igazán fontos az az, hogy az eredeti megfogalmazás a mérnök és az építész társadalmi szerepkörét meghatározza. Ennek a szerepkörnek két fő jellemzője van.

  1. A mérnöknek és az építésznek nem az a feladata, hogy a megadott társadalmi igényeknek megfelelően végrehajtson egy feladatot, hanem hogy munkájával kijelölje azt az utat, ami a társadalom fejlődését szolgálja. Ez teljes jogú partneri viszony a társadalom többi tagjával, ami felelőséggel és jogokkal jár. A mérnök és az építész felelőssége – a minél magasabb szakmai szintre való törekvésen kívül – saját társadalmi jövőképének megfogalmazása, ennek kinyilvánítása és képviselése. Az ezzel járó jog pedig nem csak a kinyilvánítás, hanem a képviselés a döntéshozatalban. Ez a képviselet a szakmai szervezeteken (kamara) keresztül valósulhat meg úgy, hogy ezek a szervezetek a szakma működését meghatározó döntésekben teljes jogú partnerként vegyenek részt. A szakmai kamara megkerülésével ne lehessen szakmát érintő szabályt alkotni – pl. OTSZ. Ezen szempontokból vizsgálva a jelenlegi helyzetet, megállapítható, hogy szakmai felépítményrendszerünk nem demokratikus. Nem elfogadható ennek a helyzetnek a fenntartása, elsősorban azért, mert társadalmilag káros, ugyanis a mérnököt és az építészt pont abban korlátozza, hogy a társadalom fejlődésének helyes útjának fejlesztésében részt vegyen.

  2. A mérnöknek és az építésznek feladata a megoldás optimalizálása. De nem csak feladata, hanem érdeke is. Többek között azért, mert ezzel tudja a társadalom felé bizonyítani hasznosságát. A társadalom nem-szakmai szereplőitől nem várható el, hogy a hasznosságot saját maga felismerjék, az optimumot mérhetővé kell tenni és azt közérthetően be kell tudni mutatni. A megrendelő, építtető teljesen jogosan elvárhatja – és el is várja ! -, hogy a háza „okos" legyen. Érdekli pl. fajlagosan mennyi a beton, az acélfelhasználás, mennyi a hőszigetelés megtérülési ideje, az építés hogyan organizálható stb. Nem elég egy tervnél kijelenteni, hogy az a vonatkozó előírásoknak megfelel, mert szabályaink sajnos nem arra irányulnak, hogy optimális megoldások szülessenek, sőt néha akadályozzák azt. Az optimum mérhetősége a szabályok valós kritikai alapjául szolgálhat.
    Fontos a mérhetőség abból a szempontból is, hogy az egyes terveket azonos mércével lehessen megítélni. Nem azonos értékű az a terv, ami megfelel minden szempontból, de pl. bizonyíthatóan 20%-kal több beton van benne, mint a szükséges, azzal, amelyik ezt mérhetően bemutatja. Hogyan álljunk ki az általunk jogosnak vélt tervezési díjak mellett, ha azok társadalmi hasznosságát nem igazoljuk? Hogyan lehet egymással tisztességesen – nem áralkuval – versenyezni? Lehetne még számos kérdést feltenni, de nem célom most a részletekbe belemenni.

Az elmúlt napok-hetek írásait, véleményeit olvasva, kijelenthető, hogy a szakma a jelenlegi helyzetét nem tarthatja elfogadhatónak. Meggyőződésem, hogy a változtatás egyik leghatékonyabb eszköze a társadalmi hasznosság bemutatása, igazolása. Ennek egyik első lépése a tervezett házak „mérnöki okosságának" mérhetővé tétele. Ez szerintem a mérnökök és az építészek közös feladata, ami más tervezői magatartást, más kommunikációt igényel mind egymás közt, mind a társadalom felé. Különös felelősség hárul ebben az építészre, aki a dolog természeténél fogva ennek a folyamatnak a szervezője, neki kell koordinálni, neki kell a kérdéseket megfogalmazni. Elfogadva azt, hogy az építészet létrejöttének szükséges feltétele a mű okossága, akkor azt is el kell fogadni, hogy „okos mérnökség nélkül nincs építészet".

Huszti István
építész

Budapest, 2008. november 23.

Vélemények (8)
HI
2008.12.03.
07:29

Egy beszúrás a http://koos.hu/2008/03/08/290-2007korm-kiviteli-terv/#comment-7628 honlapról.

"Kedves LászlóMivel segítséget kért - és Miklós megkért, hogy mondjak véleményt - monadnék a kiviteli tervről néhány szót, talán hasznos lesz. „25 év tervezői, kivitelezői és minőségellenőrzési tapasztalattal talán van jogom az alábbi néhány megállapításra.

1. Egy jó kiviteli terv mindig kevesebbe kerül, mint a helyszíni rögtönzések költségei.2. A kiviteli terv a legalkalmasabb segédseszköz az ütemezés, a minőségellenőrzés és a költségek ellenőrzésére.3. A tervező a tervezés természeténél fogva az egyetlen azonos érdekeltségű partnere az építtetőnek. Ez a partneri viszony akkor teljes és hatékony, ha nem az eng. tervig tart, hanem az épület átadásáig.4. Sajnos a kivitelezők - még a jónak mondhatők és jó hozzáállásúak (akik nem csak pénzkeresetnek tekintik a munkát) - nagy százalékban néha az alapvető technológiákat nem, ill. hibásan ismerik. Gyakran előfordul, hogy néha többlettmunkával és anyaggal építenek hibás szerkezetet. A kiviteli terv itt is segítség.

Szándékosan nem tértem ki a szabályozási anomáliákra, arra próbáltam rámutatni, hogy a kiviteli terv akkor is hasznos, ha nem kötelező.Kedves László! Próbálja így közelíteni a dolgot és az összes tervező bevonásával készítessen kiviteli tervet, a koordinációt bízza az építészre, meggyőződésem, hogy meg fogja érni.A házát pedig semmi esetre sem tervezze át 5,40-esre, biztos azért nem az, mert az Ön igényeit kielégítő ház nem azt igényli. Ilyen javaslat szerintem a szabályozás önhitségének manifesztuma, engem felháborít, mert cinikus is.

MiklósUtólagos engedelmeddel, remélve, hogy nem hibázom, ezt a szöveget beteszem a http://www.epiteszforum.hu/node/11184honlapra. Nem reklám miatt, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy a szakmán belüli egymás okosítása nem vezet sehová, minden lehetőséget meg kell ragadni a  az építtetőkkel folytatott párbeszédre. A Te honlapod ezt szolgálja, igen jó kezdeményezés, a két fórum közötti átjárás talán mind a két helyen hasznos."

Huszti István

ortibor
2008.11.26.
14:23

Kedves István!

Igazad van, én is hasonló érvekkel próbálok hatni (no meg a szépségre, eleganciára hivatkozással), de így is nagyon nehéz. Az a baj, ezt nem az éppíttető akarja, hanem a mi tervezői tisztességünk.

Nekem az egzakt számításokkal és mérlegelésekkel addig nincs is bajom, amíg az a tervezést szolgálja, addig én is hasznosnak és szükségesnek mondom, művelem is. A baj ott kezdődik, amikor a bürokrácia miatt kell felesleges köröket futnunk (pl. hulladék tervlap, ép. eng. szinten). Amikor a szakmát kezdtem a 70-es évek végén, az eng. terv rajzokból állt, a műleírás 1, max. 2 oldal volt, olykor csak a rajz egyik A4-es szegletére írva. Ma pedig a 30-40 oldalas dokumentáció végén mintegy mellékletként fityegnek a rajzok.Ez azért túlzás.

Véleményem szerint az igazi alkotáshoz kell némi nagyvonalúság, és némi kockázat. Azt hiszem  a 100%-os biztonság, a 100%-os igazolhatóság, a 100%-os kiszámíthatóság korunknak olyan utópiája ami a világról és az emberről való megzökkent közgondolkodás eredménye.

Amikor a tervezés és építés általános jog volt, működött egy erős kontroll: a zárt társadalom. Eszébe nem jutott volna senkinek a megszokott, bevált módszertől eltérni (különben jaj volt neki). Ma ilyen iránytű nincs, ezért nem folytatható a régi gyakorlat. (Van egy érdekes analógia a zárt társadalom és az ösztön között. A fejlődés egy fokán mindkettő remekül működik. A fejlődésben való továbblépés során viszont egyre megbízhatatlanabb és egyre kisebb befolyással bír, és ez teszi lehetővé a szabad döntést. Az átmeneti állapot a legnehezebb.)

Üdv Orbán Tibor

HI
2008.11.26.
21:01

@ortibor: Tibor

Egyetértve veled, csak annyi megjegyzés, 100 %-ról soha nincs szó, hiszen mindig kockázatra tervezünk. A kockázatot lehet (kell) számszerűsíteni - pl. tartószerkezet -, de lehet eseményekkel összehasonlítani. Amúgy ez egyik alapelve  a szabványosításnak is, de ez más téma.

Más (bizva, hogy többeket érdekel)

Kölcsönkaptam dr. Möller Károly 1938-es Építési Zsebkönyvét. Nagyon tanulságos könyv. A "Mérnöki munkák díjszabása" fejezetből egy részlet:

"13. Az építési műveletek léptéke és terjedelme.

Valamely építmény vagy műtárgy végrehajtásához szükséges építési műveletek léptékét és terjedelmét az építész belátása szerint a szükséghez képest szabja meg......"

Nekem nagyon teteszik. Az építész dolga, az építészre van bízva, az ő felelőssége, azért építész, mert ez a dolga, ehhez ért. De! Ami a nagyon fontos. a végrehajtáshoz szükséges műveletek-ről van szó. Nem a tervdoksiról, nem a bürokratikus gumiszobaszabályok teljesítéséről, nem az eng.terv tartalmáról, hanem a végrehajtáshoz szükséges műveletekről.  1929-ben Magyarországon törvénnyel a társadalom úgy döntött, hogy az építész/mérnök az akinek a dolga az építés végrehajtási módját, menetét meghatározni. Hát kérem, tessék ezt megint megengedni és a kollégáknak pedig tessék ezt felvállalni.

Huszti István

HI
2008.11.26.
07:47

Egy megjegyzés a "józan észhez".

Nem tudom, hogy tudjátok-e, 1929 augusztus 11-ig Magyarországon bárki tervezhetett házat. Ennek ellenére, igen jó épületek születtek, hiszen a józan ész azt diktálta, hogy a házat építészek tervezzék.

Azóta kötelező, ennek ellenére sokszor hallom a "józan észre" hivatkozva leendő építtetőktől, hogy miért csak az építész tervezhet házat.

Ez a józan ész úgy látszik nagyon kor és kultúra függő ??

Huszti István

ortibor
2008.11.25.
17:28

"A megrendelő, építtető teljesen jogosan elvárhatja – és el is várja ! -, hogy a háza „okos” legyen. Érdekli pl. fajlagosan mennyi a beton, az acélfelhasználás, mennyi a hőszigetelés megtérülési ideje, az építés hogyan organizálható stb."

Nekem az a tapasztalatom, hogy a megrendelővel való küzdelem jórészt e körül forog, tudniillik nagyon nehéz őket rávenni, hogy értelmes házat akarjanak.

Mivel én is mérnök-szemléletű építész vagyok, tervezés közben gyakran felteszem a kérdést egy-egy megoldás, részlet esetén, hogy van-e annyival szebb, mint amennyivel drágább, de azt hiszem, most a ló másik oldalára kerültünk. Nem muszáj mindent számítással bizonyítani, különösen nem kötelező jelleggel. Úgy érzem a haladás (a nemzetközi helyzettel együtt) úgy fokozódik, hogy a józan paraszti ész már követni sem bírja. El is hagytuk rég valahol.

HI
2008.11.25.
18:38

@ortibor: Szia Tibor

Nekem pont az a tapasztalatom, hogy  mérnöki érvekkel, számokkal lehet rávenni az építtetőt, hogy értelmesebb házat akarjon, sőt  - legyünk praktikusak is - a tisztességes tervezői díj elfogadtatását is segíti. (Ha akarod szívesen mutatok magánban példát, ítéld meg Te, magánban, mert ez nem a reklám helye.)

A mérhetőség és a "józan ész" nem zárják ki egymást, sőt ! A mérhetőség nem csak számokkal történhet.

Arra pedig nem is gondoltam, hogy kötelezővé kellene tenni, de képviselni hasznos lenne, a szakmán belül vállalt normatívák alapján. Ha valaki nem akarja, ne csinálja, döntsön a megrendelő, de a mi dolgunk, hogy döntési helyzetbe hozzuk - szerintem érdekünk is.

Huszti István

csoszka
2008.11.25.
14:16

Javaslom a rendszer bevetezését a festőknél is! Ott így nézne ki az alapparancsolat:

"Nem azonos értékű az a festmény, ami megfelel ugyan minden szempontból, de pl. bizonyíthatóan 20%-kal több festék van rajta, mint a szükséges, azzal, amelyik ezt mérhetően bemutatja"

:)

HI
2008.11.25.
18:40

@csoszka: Zseni vagy Csoszka!

Minden legyen mérhető mindennel ! Logikád alapján mit szólnál egy dadaista vasalási tervhez ? :)

Huszti István

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk