Közélet, hírek

Online a Magyar Építőművészet közel harmincezer oldala

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Online a Magyar Építőművészet közel harmincezer oldala
Közélet, hírek

Online a Magyar Építőművészet közel harmincezer oldala

2020.10.07. 09:24

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
1

A hazai építészet legfontosabb lapja, a Magyar Építőművészet (és elődje, a Magyar Pályázatok) csaknem egy évszázadnyi anyaga vált online hozzáférhetővé az Arcanum Digitális Tudománytárában. Az eddig csak könyvtárakban, nyomtatott formában olvasható folyóirat digitalizálása óriási előrelépés a korszak kutatóinak és a magyar építészet múltja iránt érdeklődőknek.

A Magyar Pályázatok / Magyar Építőművészet 1903-1995 között megjelent számai 2020. október elsejétől elérhetőek a Arcanumban; összesen 29 847 oldalról van szó – tudta meg az Építészfórum Biszak Bogátától, a cég munkatársától. 

Az online archívum ezzel tovább erősítette szerepét a magyar építészettörténet legfontosabb online forrásaként. Az építészeti folyóiratok közül olyan hiánypótló kiadványok érhetőek itt el, mint a Tér és Forma (1928-1948), a Műemlékvédelem (1960-2018), az Új Építészet (1946-1949), a Városépítés (1968-1985), az Építés-Építészettudomány (1969-1998), vagy az Építő Ipar - Építő Művészet (1877-1932). A lapok többsége előfizetéssel tekinthető meg online, de közgyűjteményekben, felsőoktatási intézményekben a kialakított hozzáférési pontokon bárki számára elérhetőek. 

Vélemények (1)
P. Imre
2020.10.08.
16:04

Ennek egyik haszna, hogy elolvashatjuk Rados Jenő ismertetését az általa (át)tervezett, és akkor elkészült budavári Szentháromság téri épületről, a volt PM helyén. Mikor is? A cikk a MÉ új folyamának első számában jelent meg, 1952 márciusában, nem mellesleg, a lapszám egyetlen értékes, egyáltalán: olvasható írásaként.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk