Épületek/Örökség

Raktárból levéltár: a Goldberger-ház, a Budapest100 bölcsője

1/12

Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit

?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
?>
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
1/12

Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit

Raktárból levéltár: a Goldberger-ház, a Budapest100 bölcsője
Épületek/Örökség

Raktárból levéltár: a Goldberger-ház, a Budapest100 bölcsője

2020.09.19. 08:04

Projektinfó

Szerzők:
Horváth Máté

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Jónás Zsigmond, Jónás Dávid

Vélemények:
1

Építés éve:
1911

A 20. század tragikus évtizedei alatt sok olyan magyar család tűnt el végleg a hazai közélet színpadáról, akik korábban jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez, a hazai ipar, művészetek és közélet meghatározó alakjai voltak. Bár sokukra ma már csak valamelyik izraelita temetőben omladozó sírboltjuk emlékeztet, a Goldberger-család öröksége a mai napig jelentős szellemi és materiális hagyatékot jelent Budapest számára. Horváth Máté írása.

A 18. században Morvaországból bevándorolt Goldberg, majd Goldberger-család időszámítása a dinasztiaalapító Ferenc kékfestő műhelyének megnyitásával kezdődött 1784-ben. Az óbudai Lajos utcában, még céhes keretek között elindított vállalkozás a következő másfél évszázadban az ország és Európa egyik vezető textilipari szereplőjévé vált. A soha ki nem keresztelkedő család amellett, hogy a hazai zsidó közösség egyik legfontosabb támasza volt, a magyar függetlenség ügyét is elhivatottan szolgálta, 1848-ban a hadsereg felszerelésében és egyenruhával való ellátásban szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ezekért cserébe az elvesztett szabadságharc után a császári udvar súlyos hadisarc megfizetésére kötelezte a céget. A Bach-korszak végén kaphatták csak vissza nagykereskedelmi pozícióikat, majd a hazai ipar fejlesztésében elért eredményeikért a kiegyezéskor Ferenc József az első zsidó családok egyikeként nemesi címet és a Buday előnév használati jogát adományozta nekik.

A folyamatos fejlesztés és modernizáció révén a 19. század végére, Goldberger Bertold irányítása alatt a családi cég igazi modern ipari nagyvállalattá vált. 1911-ben áthelyezte központi irodáit és egyben nagykereskedelmi üzletét a belváros szívébe, az Arany János utcába. A korszakban megszokott épülettípust, a vegyes használatú iroda-és üzletházat egy korábbi kétszintes, klasszicista épület helyén 1910-11 között Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján építették fel. (Érdemes összevetni a tervezők XIII. kerületi Phönix-házával, a különbség nem is lehetne jelentősebb!) 

Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
2/12
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit

A Jónás-testvérek párját ritkító premodern stílusban megfogalmazott épülete, hasonló a szintén Goldberger-építésű, 1911-es Párisi Nagy Áruházhoz, a korszak egyik legkorszerűbb komplexumához. Azonban míg az Andrássy úti létesítmény a kiskereskedelmi értékesítés színtere volt, a cégközpont üzlethelyiségeibe a nagykereskedőket várták. A nagy üvegtetővel fedett belső udvar mellett az épület jellegzetessége a puritánságával a gyáripari hagyományokra emlékeztető homlokzat, amely jellegzetesen eltér az utcaképtől. A teljes magasságot átfogó pilasztersort érdekes, keleti hatású pálmaleveles oszlopfők zárják, a masszív, a környék klasszicista hagyományait felelevenítő főpárkányzat alatt hangsúlyos, aranyozott GOLDBERGER felirat hirdeti az építtető kilétét. A pilaszterek erőteljes kialakítása és a falsávokat kitöltő nagy ablakok a vasbeton vázas gyártócsarnokra emlékeztetnek – híven bemutatva az épületben alkalmazott szerkezeti megoldásokat. Ezt a hagyományos, portálos földszinti kialakítás elhagyása is erősíti.

Az igazi magyar sikertörténetnek a századelő túltermelési válsága kis híján véget vetett, Bertold 1913-as halálakor egy anyagilag megrendült céget hagyott fiára, Leóra, aki azonban a hazai üzleti élet egyik legnagyobb alakjához méltóan újra a csúcsra juttatta a vállalatot. Az első világháborús katonai megrendelésekre alapozva megszilárdította a Goldberger Sámuel és Fiai Rt. helyzetét, a 20-as éveket pedig már az intenzív fejlesztés és terjeszkedés jellemezte. Új üzemet alapított Kelenföldön, a cég által kifejlesztett „Bemberg Parisett" műselyem gyártásával a nemzetközi porondon is vezető szerephez jutott, a nagy világgazdasági válságot sem érezte meg, az 1930-as évek közepére exportbevételei korábban nem látott magasságokba emelkedtek.

Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
10/12
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit

Üzleti eredményei mellett Goldberger Leó a hazai közélet egyik vezető alakja lett, a zsidó közösségek támogatása mellett baráti viszony fűzte Horthy Miklós kormányzóhoz, akinek fia, Horthy István a cég igazgatótanácsába is bekerült. A Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) igazgatója, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Intézet igazgatósági tagja, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa lett. Ez csak néhány az általa birtokolt tisztségek közül. Jó kapcsolatainak köszönhetően miniszteri engedéllyel a zsidótörvények után is megtarthatta elnök-vezérigazgatói pozícióját a vállalatban, és még a világháború évei alatt sem állt le a gyártástechnológia fejlesztésével. 

Hiába volt azonban a nagy vagyon és a társadalmi rang, Magyarország német megszállását követően a Gestapo az elsők között hurcolta Mauthausenbe. Bár megérte a tábor felszabadítását, néhány órával később az éhezés és a betegségek lezárták az egyik legsikeresebb magyar üzletember történetét. A háborút követően néhány évig még a család igazgatása alatt maradt a feldarabolt vállalat egy része, azonban az államosításkor a meghagyott javakat is elvették tőlük. A többször átalakított cégcsoport még évtizedekig működött különböző nevek alatt, a rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés hatására azonban 1997-ben végleg bezárta kapuit. 

Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
3/12
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit

Az államosítás után az Arany János utcai üzletházat leválasztották a Goldberger-cégről, textilraktárként, majd devizáért árusító zártkörű üzletként, úgynevezett dollárboltként működött. A rendszerváltás után évekig üresen állt, állapota leromlott, a jelenlegi tulajdonos, a Közép-európai Egyetemen működő Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (Blinken OSA Archívum) azonban beköltözése előtt helyreállította a főlépcsőházat és az üvegezett belső udvart, amely az eltelt évszázad alatt szinte semmit sem változott. 

Az építészeti kialakítása mellett funkciója miatt is különleges épület 2020. szeptember 19-20. között a Budapest100 alkalmából pincétől a padlásig online közvetítés segítségével megismerhető lesz. Annál is inkább érdemes a kiállítótérbe ellátogatni, hiszen tíz esztendővel ezelőtt ebből a házból indult a Budapest100 is, így az Arany János utca 32. szám alatti központ a programsorozat bölcsőjének is tekinthető.

Horváth Máté

 

Az aktuális járványügyi helyzetre való tekintettel az épületbejárás elmarad a Budapest100 keretében, azonban az OSA kiállítási terében a bejárásról készült videók megtekinthetők a meghirdetett időpontban. További információ a Budapest100 honlapján érhető el. 

Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit
8/12
Goldberger-ház - építész: Jónás Zsigmond , Jónás Dávid - fotó: Blaumann Edit

Források:
- http://www.osaarchivum.org/hu/rolunk/a-goldberger-haz - a szöveg forrása Millisits Máté 2003/2004-ben készült kutatása, melyet az OSA Archívum támogatott
- https://kepek.444.hu/2016/05/16/magyarorszag-egyik-leggazdagabb-emberenek-gyara-volt-aki-vegul-ehen-halt
- https://mandadb.hu/cikk/905870/Ahol_a_divat_szuletik__A_Goldbergertextilgyar
- http://w3.osaarchivum.org/index.php?option=com_content&view=article&id=71&Itemid=134&lang=hu
- http://budapestcity.org/03-muemlekek/05/Goldberger-haz/index-hu.htm
- https://vjm.hu/a-parisi-nagy-aruhaz-multja-es-jelene/
- http://budapest100.hu/house/arany-janos-utca-32/

 

Vélemények (1)
Reki
2020.09.19.
08:54

Érdekes, eddig fel sem tűnt ez a valóban gyárépületre emlékeztető homlokzatú ház a belvárosban. Gratulálok a szép felújításhoz!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk