Raktárból levéltár: a Goldberger-ház, a Budapest100 bölcsője

A 20. század tragikus évtizedei alatt sok olyan magyar család tűnt el végleg a hazai közélet színpadáról, akik korábban jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez, a hazai ipar, művészetek és közélet meghatározó alakjai voltak. Bár sokukra ma már csak valamelyik izraelita temetőben omladozó sírboltjuk emlékeztet, a Goldberger-család öröksége a mai napig jelentős szellemi és materiális hagyatékot jelent Budapest számára. Horváth Máté írása.

A 18. században Morvaországból bevándorolt Goldberg, majd Goldberger-család időszámítása a dinasztiaalapító Ferenc kékfestő műhelyének megnyitásával kezdődött 1784-ben. Az óbudai Lajos utcában, még céhes keretek között elindított vállalkozás a következő másfél évszázadban az ország és Európa egyik vezető textilipari szereplőjévé vált. A soha ki nem keresztelkedő család amellett, hogy a hazai zsidó közösség egyik legfontosabb támasza volt, a magyar függetlenség ügyét is elhivatottan szolgálta, 1848-ban a hadsereg felszerelésében és egyenruhával való ellátásban szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ezekért cserébe az elvesztett szabadságharc után a császári udvar súlyos hadisarc megfizetésére kötelezte a céget. A Bach-korszak végén kaphatták csak vissza nagykereskedelmi pozícióikat, majd a hazai ipar fejlesztésében elért eredményeikért a kiegyezéskor Ferenc József az első zsidó családok egyikeként nemesi címet és a Buday előnév használati jogát adományozta nekik.

A folyamatos fejlesztés és modernizáció révén a 19. század végére, Goldberger Bertold irányítása alatt a családi cég igazi modern ipari nagyvállalattá vált. 1911-ben áthelyezte központi irodáit és egyben nagykereskedelmi üzletét a belváros szívébe, az Arany János utcába. A korszakban megszokott épülettípust, a vegyes használatú iroda-és üzletházat egy korábbi kétszintes, klasszicista épület helyén 1910-11 között Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján építették fel. (Érdemes összevetni a tervezők XIII. kerületi Phönix-házával, a különbség nem is lehetne jelentősebb!) 

A Jónás-testvérek párját ritkító premodern stílusban megfogalmazott épülete, hasonló a szintén Goldberger-építésű, 1911-es Párisi Nagy Áruházhoz, a korszak egyik legkorszerűbb komplexumához. Azonban míg az Andrássy úti létesítmény a kiskereskedelmi értékesítés színtere volt, a cégközpont üzlethelyiségeibe a nagykereskedőket várták. A nagy üvegtetővel fedett belső udvar mellett az épület jellegzetessége a puritánságával a gyáripari hagyományokra emlékeztető homlokzat, amely jellegzetesen eltér az utcaképtől. A teljes magasságot átfogó pilasztersort érdekes, keleti hatású pálmaleveles oszlopfők zárják, a masszív, a környék klasszicista hagyományait felelevenítő főpárkányzat alatt hangsúlyos, aranyozott GOLDBERGER felirat hirdeti az építtető kilétét. A pilaszterek erőteljes kialakítása és a falsávokat kitöltő nagy ablakok a vasbeton vázas gyártócsarnokra emlékeztetnek – híven bemutatva az épületben alkalmazott szerkezeti megoldásokat. Ezt a hagyományos, portálos földszinti kialakítás elhagyása is erősíti.

Az igazi magyar sikertörténetnek a századelő túltermelési válsága kis híján véget vetett, Bertold 1913-as halálakor egy anyagilag megrendült céget hagyott fiára, Leóra, aki azonban a hazai üzleti élet egyik legnagyobb alakjához méltóan újra a csúcsra juttatta a vállalatot. Az első világháborús katonai megrendelésekre alapozva megszilárdította a Goldberger Sámuel és Fiai Rt. helyzetét, a 20-as éveket pedig már az intenzív fejlesztés és terjeszkedés jellemezte. Új üzemet alapított Kelenföldön, a cég által kifejlesztett „Bemberg Parisett" műselyem gyártásával a nemzetközi porondon is vezető szerephez jutott, a nagy világgazdasági válságot sem érezte meg, az 1930-as évek közepére exportbevételei korábban nem látott magasságokba emelkedtek.

Üzleti eredményei mellett Goldberger Leó a hazai közélet egyik vezető alakja lett, a zsidó közösségek támogatása mellett baráti viszony fűzte Horthy Miklós kormányzóhoz, akinek fia, Horthy István a cég igazgatótanácsába is bekerült. A Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) igazgatója, a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Intézet igazgatósági tagja, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa lett. Ez csak néhány az általa birtokolt tisztségek közül. Jó kapcsolatainak köszönhetően miniszteri engedéllyel a zsidótörvények után is megtarthatta elnök-vezérigazgatói pozícióját a vállalatban, és még a világháború évei alatt sem állt le a gyártástechnológia fejlesztésével. 

Hiába volt azonban a nagy vagyon és a társadalmi rang, Magyarország német megszállását követően a Gestapo az elsők között hurcolta Mauthausenbe. Bár megérte a tábor felszabadítását, néhány órával később az éhezés és a betegségek lezárták az egyik legsikeresebb magyar üzletember történetét. A háborút követően néhány évig még a család igazgatása alatt maradt a feldarabolt vállalat egy része, azonban az államosításkor a meghagyott javakat is elvették tőlük. A többször átalakított cégcsoport még évtizedekig működött különböző nevek alatt, a rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés hatására azonban 1997-ben végleg bezárta kapuit. 

Az államosítás után az Arany János utcai üzletházat leválasztották a Goldberger-cégről, textilraktárként, majd devizáért árusító zártkörű üzletként, úgynevezett dollárboltként működött. A rendszerváltás után évekig üresen állt, állapota leromlott, a jelenlegi tulajdonos, a Közép-európai Egyetemen működő Vera és Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívum (Blinken OSA Archívum) azonban beköltözése előtt helyreállította a főlépcsőházat és az üvegezett belső udvart, amely az eltelt évszázad alatt szinte semmit sem változott. 

Az építészeti kialakítása mellett funkciója miatt is különleges épület 2020. szeptember 19-20. között a Budapest100 alkalmából pincétől a padlásig online közvetítés segítségével megismerhető lesz. Annál is inkább érdemes a kiállítótérbe ellátogatni, hiszen tíz esztendővel ezelőtt ebből a házból indult a Budapest100 is, így az Arany János utca 32. szám alatti központ a programsorozat bölcsőjének is tekinthető.

Horváth Máté

Az aktuális járványügyi helyzetre való tekintettel az épületbejárás elmarad a Budapest100 keretében, azonban az OSA kiállítási terében a bejárásról készült videók megtekinthetők a meghirdetett időpontban. További információ a Budapest100 honlapján érhető el. 

Források:
- http://www.osaarchivum.org/hu/rolunk/a-goldberger-haz - a szöveg forrása Millisits Máté 2003/2004-ben készült kutatása, melyet az OSA Archívum támogatott
- https://kepek.444.hu/2016/05/16/magyarorszag-egyik-leggazdagabb-emberenek-gyara-volt-aki-vegul-ehen-halt
- https://mandadb.hu/cikk/905870/Ahol_a_divat_szuletik__A_Goldbergertextilgyar
- http://w3.osaarchivum.org/index.php?option=com_content&view=article&id=71&Itemid=134&lang=hu
- http://budapestcity.org/03-muemlekek/05/Goldberger-haz/index-hu.htm
- https://vjm.hu/a-parisi-nagy-aruhaz-multja-es-jelene/
- http://budapest100.hu/house/arany-janos-utca-32/