Épülettervek

Őrbottyán Intézmény-központ kialakítása ötletpályázat - az 1. díjas terv

1/13

analízis, koncepció tabló

analízis, koncepció tabló
helyszínrajz tabló m=1:2000
helyszínrajz tabló m=1:1000
intézményközpont alaprajz m=1:500
városháza és főtér alaprajz m=1:500
madártávlati látványterv az új városházával és főtérrel
madártávlati látványterv az új intézményközponttal
helyszínrajz m=1:2000
kutató- és tudásközpont látványterve
iskolaudvar látványterve
iskola előtti tér látványterve
piac látványterve
városháza látványterve
?>
analízis, koncepció tabló
?>
helyszínrajz tabló m=1:2000
?>
helyszínrajz tabló m=1:1000
?>
intézményközpont alaprajz m=1:500
?>
városháza és főtér alaprajz m=1:500
?>
madártávlati látványterv az új városházával és főtérrel
?>
madártávlati látványterv az új intézményközponttal
?>
helyszínrajz m=1:2000
?>
kutató- és tudásközpont látványterve
?>
iskolaudvar látványterve
?>
iskola előtti tér látványterve
?>
piac látványterve
?>
városháza látványterve
1/13

analízis, koncepció tabló

Őrbottyán Intézmény-központ kialakítása ötletpályázat - az 1. díjas terv
Épülettervek

Őrbottyán Intézmény-központ kialakítása ötletpályázat - az 1. díjas terv

2015.11.23. 12:07

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Tamás Anna Mária, Kovács Andor Krisztián

Földrajzi hely:
Magyarország, Őrbottyán

Őrbottyán Intézményközpont Városépítészeti és Építészeti Ötletpályázat

URL:
A+ Építész Stúdió Kft.

Tervezés éve:
2015

Stáblista

vezető tervezők: Tamás Anna Mária DLA, Kovács-Andor Krisztián DLA
építész munkatárs: Engert Andrea

A fenntartható városfejlesztés alapelvei mentén alakította ki Őrbottyán Intézmény-központját első díjas pályázatában a Tamás Anna Mária DLA, Kovács-Andor Krisztián DLA, az A+ Építész Stúdió. Tervükben egy jól működő városközpontot, főteret alakítottak ki, melyben elhelyezték a legfontosabb közigazgatási intézményeket és a közteret is rehabilitálták. 

Műszaki leírás

Alapvetések

A tervezési feladat elsődleges szempontja a meglévő, részben véletlenszerűen fejlődött városi szövetben történő rendszer megtalálása volt, a meglévő súlypontok és lehetséges virtuális és valós tengelyekből kiindulóan olyan kisvárosias szövet létrehozása, mely illeszkedik a jelenlegi település struktúrájához, múltjához, egyúttal a 21. századi elvárásoknak megfelelő, előremutató megoldásokat ad.

Napjainkban bármilyen építészeti beruházás esetén megkerülhetetlen kérdés a fenntarthatóság, településfejlesztési beavatkozások során pedig ez hatványozottan érvényes.

A fenntartható városfejlesztés egyik alappillére, hogy az új beépítések ne legyenek túlzóak, egyrészt a beépített területek mennyisége, másrészt az új épületek építészeti kialakítása tekintetében. Fontos, hogy a település jelenlegi legerősebb – és valószínűsíthetően a XXI. században egyre nagyobb értéknek számító – kis léptékű, élhető, zöld településszövetét megőrizve tudjon új, korszerű épületeket és működő városi struktúrát kialakítani.



analízis, koncepció tabló
1/13
analízis, koncepció tabló





A település egyik legfontosabb kérdése a központ definiálása, amely a teljes város működése, fejlesztési lehetőségei szempontjából alapvető tényező. Fontos megemlíteni, hogy ez túlmutat tisztán gyakorlati jelentőségén, mivel erős identitásképző, közösségépítő szerepe van. Az új iskola megépülésével a központi terület legmarkánsabb és legnagyobb eleme megüresedik.

Alapkoncepciónk volt, hogy a területre a város központjának leginkább megfelelő funkciókat keressünk. Az épület egyik szárnya kis átalakításokkal kiválóan alkalmas arra, hogy Városházává, polgármesteri hivatallá váljék. Ezzel együtt az Arany János utcai épületszárny átalakulhat Művelődési Házzá, kisebb belső átalakítások után. A két épület közötti, régi tornaterem Rendezvényteremmé válhat, amely egyaránt működik a Városháza dísztermeként, valamint kiszolgálja a Művelődési Házat és egyéb városi eseményeknek is otthont tud adni. A két funkció szimbolikus értelemben is a város agorája, közösségi találkozóhely, melyet a terek funkciója tovább erősít.


helyszínrajz tabló m=1:2000
2/13
helyszínrajz tabló m=1:2000





A főtér kialakításának - a köré szervezett funkciókon túlmenően -környezetépítészeti szempontból három eleme van. Egyrészt fontos, hogy a központ ne csak a jelenleg meglévő iskolaépület előtti kis teresedés legyen, hanem ennél valamivel nagyobb és figyelemfelkeltőbb terület. Ezért javasoljuk, hogy ezen a szakaszon az úttest is kapjon kis-elemes térkő burkolatot, amelyen áthaladva az autósok érzékelik, hogy itt minőségváltás történt, egyben a használható terület is kibővül valamelyest. A bővítés másik lehetséges iránya az iskola udvara. A régi épület áttöréseivel az épület előtti burkolt terület megszakítás nélkül átfolyik az udvarba.

A nyitott udvar hétköznapokon dísztérként, hétvégénként piactérként, események alkalmával rendezvénytérként funkciónál. A városközpont kialakításának harmadik eleme, hogy a polgármesteri hivatal egy kisebb tornyot kap. Az új településközpont megfogalmazásánál fontos eszköz egy olyan új, orientációs jel megteremtése, amely egyértelműen definiálja a terület központi szerepét, térbeli és virtuális összefüggéseket határoz meg a település életében. A kvázi dombtetőn elhelyezett torony a központok megjelölésének hagyományos eszköze, és a városházák tradicionális elme.

A főtértől kiindulóan, konzekvensen kezelt közterület rehabilitációt javaslunk, amelynek első lépései a településen már megtörténtek, ezek folytatása a további alközpontokkal történő kapcsolat kialakítása szempontjából lényegi tényező.
Az analízisiek során kerestük a főtér és az intézményközpont közötti minél differenciáltabb kapcsolatokat. Olyan hálózatot terveztünk, amelyben lehetőleg minden irányból jól be lehet kapcsolódni. Igyekeztünk preferálni a gyalogos és kerékpáros közlekedést. Jellemzően térburkolt, fás sétányokat hoztunk létre, amellyel célunk támogatni, hogy a településen élők a kényelmes és kellemes séta lehetőségével éljenek. A fő tengely funkcionális felosztásánál a központot követő – igazgatási, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató és egészségügyi - funkciók után az oktatási zónák tematikusan kezelt sávja következik. A Kismókus óvoda környezetében alakítottuk ki a „Kismókus" Nevelési Központot és Parkot, amely elsősorban a kisgyermekes családok célpontja lehet. Az óvoda környezetében javasoljuk egy játszóterekkel és szabadtéri színpaddal kialakított park létrehozását (részletek a tervlapokon). Bár a terület jelenleg egy markáns mélyedésben fekszik, a terület rendezésével és teraszos kezelésével vonzó célponttá és közlekedési tengellyé tud válni.



intézményközpont alaprajz m=1:500
4/13
intézményközpont alaprajz m=1:500





Ezt követi sorban az Oktatási Központ az új általános iskolával és szakképző központtal, kollégiummal. Az oktatási tengelyt a Kutató- és Tudásközpont zárja a korosztályos elrendeződésnek megfelelően. Az intézményterületen - párhuzamosan az oktatási tengellyel - kialakítottuk a sport tengelyt, amely az esti órákban külsősök számára is használható tornacsarnokkal kezdődik. Az iskola közvetlen közelében, de külön egységben helyeztük el a tanuszodát a sporttengely második elemeként, majd egyéb sport funkciók következnek, amelyek folyamatosan a szabadidős tevékenységek, a lazább időtöltés irányába haladnak. Ezen logikán alapulva a terület végén kapott helyet a „Városerdő" szabadidőpark.

A terület felosztásánál és a funkcionális egységek kialakításánál meghatározó volt, hogy a jelenleg nehezen megfogható és definiálható terület egy nagyon tiszta, átlátható és logikus rendszert kapjon. Szintén alapvető célunk volt, hogy önálló arculattal és funkcióval rendelkező közterületek és tömbök jöjjenek létre, amelyeknek „van gazdája" és van jól körülhatárolható használói köre, másrészt a terek egymáshoz fűződő kapcsolta tisztán kommunikált legyen.

Az új fejlesztések során törekedtünk minél kevesebb bontással, a bontott anyagok felhasználásával kialakítani a tervezett épületeket. Napjainkban kiemelten fontos, hogy ne kizárólag zöldmezős beruházásként legyenek kezelve az új fejlesztések. A régebbi épületek megőrzésével, újrahasznosításával fontos környezetvédelmi szempontoknak felelünk meg, másfelől a település élete szempontjából is meghatározó, hogy legyenek kapcsolódási pontok a régi és új beépítések között. Az ilyen fejlesztések teszik lehetővé, hogy a fejlődés folyamatos, organikus legyen, ne pedig hirtelen, nagy léptékű, a helyiek számára nehezen befogadható és elfogadható, idegen elemek jelenjenek meg kizárólag a településszövetben.



madártávlati látványterv az új városházával és főtérrel
6/13
madártávlati látványterv az új városházával és főtérrel



 

 

Célkitűzések

Realitás

Olyan beavatkozásokban gondolkodtunk, amelyek minél reálisabban, az önkormányzatok nehéz helyzete ellenére is megvalósíthatók, de ezzel együtt a teljes terület alapvető minőségi megújulását tudják komplexen eredményezni. Ezért igyekeztünk a bontásokat kerülni. Egyrészt mert fontos a történeti telekstruktúra és lépték őrzése, másrészt ökológiai szempontból is kedvezőbb.
A reális megvalósítás másik fontos szempontja az ütemezhetőség kérdése volt. Olyan egységes fejlesztést terveztünk, amely egymástól függetlenül, több részletben, és időben eltolva is megvalósítható. A fejlesztésnek fontos szempontja az egységes magas minőség, ez azonban ütemezhetően is megoldható, ha mindvégig szem előtt sikerül tartani a fontos koncepcionális elveket. Az időben valamelyest széthúzott megvalósításból egy ilyen esetben - talán furcsa módon - még előnye is származhat a településnek. Az egy ütemben megvalósuló nagy beruházások a tapasztalatok alapján gyakran keltenek falanszter érzetet, művi beépítéseket. Az időben valamelyest jobban széthúzott megvalósulás esetében – amit sajnos, vagy szerencsére valószínűleg a körülmények is diktálnak – a szerves fejlődés, és a gondos tervezés jobban meg tud valósulni, a helyiek jobban integrálhatók a folyamatba.

Fenntarthatóság


Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztések minden esetben a fenntarthatóság elvei szerint történjenek, amelynek megvalósulását - a korszerű műszaki megoldásokon, autonóm energiafelhasználáson túl - nagyon egyszerű és kézenfekvő beavatkozásokban látjuk. Kerülni kell a túlzó, nagyléptékű, kockázatos és drága megoldásokat. Helyettük inkább kisebb léptékű, jól kézben és karbantartható, hosszú távon akár átalakítható, kisebb elemes építkezéseket, beavatkozásokat javaslunk.


madártávlati látványterv az új intézményközponttal
7/13
madártávlati látványterv az új intézményközponttal




A város szabad tereinek minőségi és differenciált használata


Fontosnak tartjuk, hogy az új városi terek elsősorban a helyi lakosságot szolgálják ki, amelyek valódi, a mai igényeknek megfelelő funkciókkal, és saját arculattal rendelkeznek. Ezek közül legfontosabb a Főtér létrehozása, amely a helyi közösség központi találkozóhelye, fóruma.

Rendszer

Célunk a közterületek, az úthálózat, az épületek egységes és tiszta koncepciójának és anyaghasználatának megvalósítása. Ezért a betervezett anyagokat is hierarchikus rendben terveztük: a városháza és művelődési központ téglaburkolatot kap, a főtéren természetes kő burkolat használata javasolt. A további középületek részben vakolatarchitektúrát, részben szerelt burkolatokat (fa) kapnak, a hozzájuk kapcsolódó közterületek burkolata beton térkő.

Ütemezés

Nulladik ütem - A városfejlesztést megelőző, azt megalapozó, részben kisebb költséget igénylú fejlesztések

A "hardware" elemek, vagyis az új épületek építése és a meglevő épületek átalakítása, bővítése előtt a „szoftver" elemek kialakítása kezdődhet el. Ide tartoznak az infrastrukturális és térépítészeti fejlesztések, az út és térburkolások, a növénytelepítés, valamint a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, új kapcsolatok kialakítása. Olyan bevezető fejlesztések ezek, amelyek új épületek és nagyobb beruházások nélkül is elindítják a tervezett fejlesztést, ezáltal a helyi lakosok jobban bevonhatóak a folyamatokba, jobban a magukénak érzik a települést, amely erős alapja lehet minden városépítészeti fejlesztésnek. Fontos, hogy az új területek és az új összefüggések mielőbb kerüljenek fel az emberek mentális térképére.


Első ütem - Oktatási központ és Településközpont, új főtér kialakítása


Az első ütemben épülhet meg az új iskola és a szakképző központ. Az új iskolaközpont építésével párhuzamosan fontos a megüresedő épületeket is fejleszteni, hogy ne legyenek a tervezett településközpontban, a Főtéren üresen álló, „szellem" épületek. A Kwassay Jenő Általános Iskola új épületbe költözésével a régi iskolaépület is felszabadul. Ezzel kiváló lehetőség nyílik arra, hogy a településközpont valóban a város központjává tudjon válni. Az épület Városházává alakítható, kisebb épületrészek elbontásával és az épület belső átalakításával. Az épületre új tetőszerkezet és fedés kerül. Ezzel együtt az Arany János utcai épület átalakulhat Művelődési Házzá, kisebb belső átalakítások után. A két épület közötti, régi tornaterem Díszteremmé alakítható, amely egyaránt működik a városháza dísztermeként, valamint kiszolgálja a művelődési házat és egyéb városi rendezvényeknek is otthont tud adni. A leendő Városháza előtti, nemrég felújított tér így Főtérré alakulhat komolyabb beavatkozások nélkül. Ebben az ütemben javasoljuk az iskola jelenlegi épületei által bezárt belső udvart Piac- és rendezvénytérré alakítani. Elbontanánk a jelenlegi iskolát a tornateremmel összekötő, lapostetős tömeget, itt egy fedett-nyitott tér alakulna ki. A leendő városháza földszintjét is javasolnánk még egy helyen áttörni a piac- és rendezvénytér nyitottabb működése érdekében.



piac látványterve
12/13
piac látványterve





A Főtér városházával szembeni oldala jelenleg nem egy településközponthoz méltó térfal. Családi házak kerítései néznek a tér felé, nincs járdája, ami a biztosítaná a túloldali közlekedést. Ennek kezelése már első ütemben is fontos, ezért ide egy hosszan elnyúló, fedett járdaként működő pergolát terveztünk, amely a családi házak kerítéseit eltakarva kulturált térfalat ad az út túloldalán, másrészt pedig biztosítja a tér túloldali közlekedését.

Az intézményközpont kialakításnál fontos szempont volt, hogy a családi házas övezetbe az újabb, nagyobb léptékű épületek minél finomabban alkalmazkodjanak. Olyan osztott, maximum két szint magas beépítést terveztünk, ahol a két legnagyobb épület, a tornacsarnok és az uszoda megfelelő távolságba kerül a kisebb léptékű beépítésektől. A tömegformálás során osztott tömegeket alkalmaztunk, amelyek a lehető legkisebbek úgy, hogy az még nem válik a használhatóság kárára. Az új iskola tervezésénél az egyik legfontosabb szempontot a tantermek ideális kialakítása és tájolása jelentette, amely a D-i irányban, előtetőkkel és külső árnyékolókkal oldható meg a legjobb módon.



Második ütem - "Kismókus" Nevelési Központ és Park  

Ebben az ütemben a Kismókus Óvoda mellé megépülhet egy új bölcsőde, létrehozva így egy teljes spektrumú alapfokú nevelési központot. A kulturális központ funkció kiegészülhet egy a tereplejtést jól kihasználó szabadtéri színpaddal és lelátóval, amely az óvodai-iskolai ünnepségeken, előadásokon kívül akár kertmoziként is funkcionálhat. A nevelési központ és park területének fejlesztéséhez szükséges a terület nulladik ütemű infrastrukturális fejlesztése, valamint a településközpontot az intézményközponttal összekötő gyalogos és kerékpáros úthálózat kialakítása.

Harmadik ütem - Kutató- és Tudásközpont, Park, Városerdő

A Kutató- és Tudásközpont épületein kívül az intézményi területen megépülhet a tanuszoda, és kialakul az épületek által keretbe foglalt park is. A parkban a tematikus funkciótengelynek megfelelően az épületek funkciójához köthető pihenő és sport tevékenységekre van lehetőség, pl. tudós park, felnőtt játszótér. Ebben az ütemben elindulhat a szabadidőközpont fejlesztése, a terület rekultiválása és infrastrukturális fejlesztése után. A Szabadidő park területe egy szabadtéri sportolásra és kikapcsolódásra alkalmas aktív zöldfelületekkel rendelkező fás, ligetes terület futópályával, horgászásra és vízi sportolásra alkalmas tóval. A terület többcélú használata miatt javasoljuk egy a jelenlegi bányatónál nagyobb méretű, nagyobb vízfelülettel rendelkező új tó kialakítását.



kutató- és tudásközpont látványterve
9/13
kutató- és tudásközpont látványterve




Negyedik ütem - A városfejlesztés befejező intézkedései 

Az eddigi ütemezéstől függetlenül, esetleges távoli elképzelésként megfogalmaztunk két további fejlesztési lehetőséget. Az egyik, hogy a Kismókus Óvoda tetőterének beépítésével a településközpontban lévő épület átköltözhet a védettebb, jobb környezettel bíró területre. Az így felszabaduló Központi Óvoda épületébe egészségügyi intézmény kerülhet, így az összes egészségügyi intézményt, rendelőt a városközpontban egy helyen lehetne üzemeltetni. A másik lehetőség a hrsz.: 499 és hrsz.: 500 telkek önkormányzati kezelésbe vonása után jelenne meg, amely jelenleg nem reális lehetőség, ezért nem számoltunk vele. Ha azonban a két telek önkormányzati tulajdonba kerülne, akkor lehetőség lenne a Főtéren, a Városházával szemben egy több egységből álló, üzleteket, szolgáltató egységeket tartalmazó épületsor létrehozására, amely a Főtér teljes értékű térfalát adná a városházával szemben, és méltó lenne a városközponti funkcióhoz.


A+ Építész Stúdió




 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk