Épülettervek/Középület

Origo Arrabona — a Győri Ipartörténeti Gyűjtemény terve

1/23

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
bejárati szint
?>
1. szint galéria
?>
metszet
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/23

Origo Arrabona — a Győri Ipartörténeti Gyűjtemény terve
Épülettervek/Középület

Origo Arrabona — a Győri Ipartörténeti Gyűjtemény terve

2006.08.22. 13:28

Projektinfó

Földrajzi hely:
Győr, Magyarország

Építészek, alkotók:
Rosta S. Csaba, Sándor János, Pados Melinda

Tervező RAS Építész Kft. Építész: Rosta S. Csaba, munkatárs: Pados Melinda, társtervező: Sándor János

10 évvel ezelőtt Győrött kiállítást rendeztek abból az alkalomból, hogy 100 éves volt a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár, a későbbi RÁBA Rt. A gyűjtemény látogatottsága — területi elzártsága ellenére is — jelentős volt, a gyár történetének műszaki érdekességei a mai napig érvényesek és érdeklődésre tartanak számot. Az elmúlt tíz év alatt azonban jelentős változások álltak be nemcsak a cég, de a Győrött működő egyéb gyárak, üzemek, ipari létesítmények életében, gazdasági potenciáljában. Győr mint iparváros jelentősen átstrukturálódott. A RÁBA NYRt. 2001—2002 körül működésének racionalizálása érdekében döntést hozott. A tervek szerint a Vasúti Járműtelephelyről, mint tradicionális gyártási bázisról kiköltözik, annak területét, mely közvetlenül Győr Belvárosához kapcsolódik egy koncepció szerint értékesíti, fejlesztők számára áruba bocsátja. Ennek kapcsán a Múzeum, a gyűjtemény és a hozzá kapcsolódó szabadtéri kiállítási terület, melyen síneken elhelyezett vagonok, vasúti szerelvények voltak kiállítva — légüres térbe kerültek.



2002-ben — a területre opciót szerzett ENGEL-csoport meghívásos pályázatára készült javaslatban — rögzítették, hogy bizonyos emlékeket, bizonyos épületeket a jövőnek átörökítve kell megtartani, mintegy mementóként, ám élettel megtöltve azokat, gondosan választott funkciók segítségével. A helyszínen található épületek értékelését és a rehabilitáció ilyen korszerű módját azonban keresztülhúzta az a tény, hogy a főépület és ahhoz kapcsolódó jellegzetes épületek helye kereskedelmi szempontból stratégiai jelentőséggel bírt, így azok kerültek először értékesítésre, majd beépítésre (ÁRKÁD bevásárlóközpont).

E fejlesztések sodrásában tehát nem tarthatta magát a létrehozott kiállítási épület, és a vasúti pályák sem. 2003-tól civil kezdeményezésre, szakemberek bevonásával új idea merült fel: egy új, immár Győr iparának teljességét bemutató intézmény létrehozása. A civil csoport rövid távon a hely kijelölését, az épület nagyságának, a beruházás mértékének és a létrehozás gazdasági vizsgálatának komplex feladatát tűzte ki célul. Ennek érdekében az önszerveződő szakmai körök építész, gyűjteményi, gazdasági és egyéb csoportokban kezdték meg működésüket. A közös munka eredményeként összeállt egy olyan tárgyalási alapnak tekinthető koncepció, melyet az AUDI Motor Hungária és a RÁBA NyRt. mellett a Város életében erőteljes gazdasági szerepet játszó cégvezetők számára is hozzáférhetővé tett a civil csoport. Feltételezhetően a folyamatba tartozik, hogy Győr EKF2010 pályázatában is benne volt az elképzelés egy  "Neotechnológiai múzeum, konferenciaközpont, kutatóbázis" megvalósítására. Majd pedig 2006-ban a PRO-URBE Egyesület, a Győri Fészek Klub és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával létrejött a Győri Ipartörténeti Alapítvány, és Dusza András elnökletével hamarosan eljutott oda, hogy elkészült az Origo Arrabona elvi engedélyezési terve.

Ezt megalapozandó, az Alapítvány működésének köszönhető, hogy:

  • Az Alapítvány a RÁBA NyRt.-vel tárgyalásokat folytatott a területén lévő légoltalmi bunker és a 00073 számú telek Gyűjteményi Épület céljára való megvásárlásáról. A tervezéshez, tervtanácsi bemutatáshoz szükséges tulajdonosi hozzájárulást a RÁBA Ny Rt. részéről megszerezték.
  • A RAS Építész Kft. térítésmentesen elvállalta az elvi építési engedélyhez szükséges tervek, valamint a látványtervek elkészítését egy az Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján. A tervezési feladatokat Rosta S. Csaba és Pados Melinda végzi, míg a kiállítás-építészet tervezője Sándor János építész, a Plaza Műterem részéről.
  • A Győri Tervtanács 2006. április 20-án tárgyalta a koncepciót, mely alapján kiadott egy „módosításokkal javasolja" nyilatkozatot.
  • A „Sikeres Győrért" Alapítvánnyal közösen nemzetközi konferenciát és sajtótájékoztatót tartottak 2006. május 24-én, melynek célja a figyelemfelhívás, az adakozási kedv elősegítése volt.

 




A meglévő bunker épület

A RÁBA Rt., mint kiemelt hadiüzem területén az 1950-es években létesítették a kb. 21 m x 21 m x 21 m méretű vasbeton szerkezetű bunkerépítményt.

A bunker sajátossága, hogy nem a hagyományos földalatti bunkerépítés példáit követi, hanem a földfelszín felett, minden oldalról 2,5 m vastag monolit vasbeton szerkezettel készült. A bunker álcázása sem volt cél, közvetlen a valamikori főépület, irodatömb mellett jelölték ki a helyét. Benne olyan stratégiai védelmi bázis kapott helyet, mely egy esetleges hadi helyzetben a gyár vezetése és kb. 2000 alkalmazott számára biztosított volna menedéket. A kor technikai színvonalát, létrehozóinak technokrata szemléletét, a gyárnak, mint hadiüzemnek védelmi stratégiai rendszerét hűen visszatükröző épületet az utókornak feltétlen megtartásra javasolták. A Vasúti Járműgyár Szabályozási Tervének készítésekor, az akkori főépítésszel egyeztetve az építmény védendő és a körülötte kialakított telek múzeumi besorolást kapott. Így megőrzésének és hasznosításának szabályozási háttere biztosított.

Az épület két bejárattal rendelkezik. Az íves vasbeton előtér, bejárati toldalék egy átmeneti teret képez a külvilág és a mesterségesen attól elszigetelt bunker légtere között. A 2,5 m vastag körítő falon több bejárati nyílás van, melyek acél ajtókkal, zsilipszerűen védték, reteszelték a belső teret. A bejárat mellett zuhany és egyéb raktárhelyiségek lettek kialakítva, ahol a sugárfertőzött külső térből érkezőket „fertőtlenítették és ellátták" (volna). A bunker közepén található a szűk belmagasságú tereket összekötő széles, menekülésre méretezett lépcsőrendszer, melynek érdekessége, hogy ún. bújtatott lépcső, azaz az egymásba fordított lépcsőkarok csak a felső és az alsó szinten átjárhatók, egyéb közbülső szinteken csak átlátás lehetséges.

A parancsnoki részleg, a telefonközpont, a „vezérkari „terem, mind a lépcsőtérhez kapcsolódik, míg az ellenkező oldalon a kórház, egészségügyi részleg kapott elhelyezést. A mai kor elvárásaihoz nem mérhető felszereltségű helyiségek különösen nyomasztó hatásúak. Külön érdekesség a bunker tetején lévő géppuskafészek, mely csak a bunker külső falán épített acél hágcsón közelíthető meg, felszerelése mindössze egy asztal és egy telefon.

A bunker hasznosítására szóba került, hogy levéltári célra használnák. A kiugróan magas páratartalom és a szűk bejáratok miatt e célra alkalmatlan. Eredeti, védelmi funkcióját ebben az állapotban nem képes betölteni, erre a célra ma már nagy valószínűséggel nem építenének bunkert. A cél tehát a bunker mai állapotát konzerválni, a benne lévő korlenyomatot rendszerezni, kiállítási rendbe illeszteni és a nagyközönség számára megnyitni.


 

Az Ipartörténeti Gyűjtemény tervezett új épülete

A RÁBA terület eladásakor a Belvárost Gyárvárossal összekötő területrészt az új városrész kapujaként, a valamikor elzárt őrzött terület megnyitásának fő csapásvonalaként értelmeztük. A megépült ÁRKÁD bevásárlóközpont, annak parkolói, a Szeszgyár iparvágányai és tartályai, valamint a meglévő, de folyamatos bontással társasházakká alakuló ipari „csarnok város" szegélyezi a bunker körül kijelölt területet. Az ÁRKÁD bevásárlóközpont megnyitása után a két fő forgalmi potenciál (Bécs-Budapest, illetve Székesfehérvár - Szlovákia) metszésében igen nagy átmenő és kereskedelmi célforgalom várható (napi 50.000 vásárló). A felszíni és a tetőn lévő parkolók helye, a reményekben hamarosan ide irányuló tömegközlekedés megállói és az épületen keresztül vezetett, a Belváros felőli gyalogos forgalmat átvivő tengely kivezetése azt sugallja, hogy a tervezett épület elhelyezkedése igen kedvező lesz a bevásárlóközpont megnyitása utáni időben.

Az épület megközelítése gyalogosan az ÁRKÁD főbejárata és a kelet-nyugati épületen keresztülvitt tengely irányából várható a közeljövőben, valamint a parkolók felől. Későbbi fejlesztések beindulása után új irányból, északról is várható gyalogos forgalom.

A turista forgalom szempontjából a Belváros zsúfoltsága és rossz parkolási helyzete miatt ki lehetne jelölni e területet az érkezők számára, mintegy találkozó pont, ahova a buszok parkolhatnak, ahonnan indulna a városnézés és ahová visszaérkezne a látogató Győr történelmi Belvárosának felfedezése után. Többek között ezért is adták a jellegzetes Gömb alakú épületrésznek az ORIGO elnevezést. A tervezett épület tehát kiinduló pontja, célpontja lehet Győr várost felfedezni kívánó érkező számára. Ebben az épületben elegendő információ adható a város történelméről, adottságairól, turisztikai érdekességekről a különböző szolgáltatásokról. E mellett a múzeumot, a gyűjteményt látogatók színes képet kapnak a város iparának múltját, jelenét és jövőjét meghatározó és alakító eseményekről, cégekről, programokról.



Parkoló, kültéri kiállítótér
A gépkocsival érkezők számára a telken belül nem jelöltünk ki parkolót. Előzetes egyeztetések alapján azonban a Szeszgyár kerítéséhez szorult, iparvágányokkal keresztülszőtt zöldterület bevonásával – az Alapítvány kezelésében – a parkolási feladatok és a kültéri kiállítás egyszerre oldható meg.

A mélykert
A gyalogosok épületbe juttatása különös nehézségű feladat. A bunker bejáratokhoz keskeny ösvényt vezetnek, egyben biztosítják az épületek körüljárhatóságát. A Gömb alakú épületrész alatt fűvel fedett, felülvilágítókkal „tarkított" járható részt adnak, annak érdekében, hogy a zöldterület minél nagyobb lehessen. A telek Belváros felőli részén, az ORIGO előtt terveznek egy olyan mélykertet, mely a föld alatt elhelyezett előcsarnoki, fogadótérre vezető lépcsőket, rámpát kíséri.

Az ORIGO
A tervezés korai fázisában, a helykijelölés időszakában és a külföldi példák tanulmányozása közben (Park La villette, Sevilla EXPO, Hannover EXPO, Heuréka Center Helsinki, Zsidó Múzeum Berlin, AUDI Fórum Ingolstadt) jutottak a tervezők arra a következtetésre, hogy az épület  külső megjelenése nagyon szembeötlő, formai értelemben különleges, szokásostól eltérő kell legyen. Az épület egyrészt sugallja a benne lévő funkciót, a múzeum sajátosságát, mely általában egy ablaktalan, zárt felülvilágított térsor. Másrészt a különleges geometriájú épületek önmaguk reklámjává válnak, könnyen megtalálhatók, könnyen megjegyezhetők, sőt kívülről vetíthetnek rájuk, esti kivilágításban akár komponált élményvilágítással lehet még izgalmasabbá tenni őket. Közös nevezőként találtak rá a tervezési területhez valamikor igen közel, a RÁBA gyár tervezésében és kivitelezésében megvalósult sajnos már lebontott- valamikori gáztartály gömb formájára.

Az ORIGO épületrész, mint a jövő szimbóluma belső terében igen különleges, szintjei a gömb oldalán futó rámpák segítségével járhatók be. A belső tér igen visszafogott építészeti burkolatokkal tervezett, de a gömb belső felületén a poligonokból szerkesztett acél tartószerkezet, annak csomópontjai láthatóak. A természetes fény a lépcsőházi mag és az áthatásban csatlakozó híd épületrész, a MÁTRIX felől érkezik. A gömb felületén csak helyenként alkalmaznak bevilágítást polikarbonát felületeken, a kiállítás belső koncepciójának megfelelően. Az ORIGO legfelső szintjén egy előadóterem kap helyet.

A MÁTRIX
A meglévő bunkert és a fő attrakciót jelentő, a jövőt jelképező ORIGO-t összekötő hídszerű építményt nevezik MÁTRIX-nak, amellyel új dimenziók nyílnak a múlt és a jövő között, s amely a kor mindenkori színvonalát, a város ipari teljesítőképességét, lakóinak kreativitását egyszerre képes bemutatni.

A tervezők célja, hogy a három, eltérő jellegű tér egy olyan konglomerátummá, ötvözetté olvadjon össze, hogy az egyes egységek jellege, karaktere megmaradjon, de a kiállítás látogatója minden térben, minden térszegletben azonos minőséget, egyenrangú, de eltérő élményeket kapjon. Nincs tehát alá és felé rendelt szerep a geometrikus jellegű terek között, mindinkább azonos erősségű formák áthatásáról van szó. 


Tervező: RAS Építész, Tervező, Beruházó Kft.
Építész: Rosta S. Csaba, munkatárs: Pados Melinda
Társtervező: Sándor János (Plaza Műterem Kft.)

forrás: elvi építési engedélyezési terv 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk