Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Örökségvédelem - kiút a válságból?

1/20

Deme Péter köszöntője, fotó: Garai Péter

?>
Deme Péter köszöntője, fotó: Garai Péter
?>
Deme Péter köszöntője, fotó: Garai Péter
?>
Süveges Gergő, dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L. Sipos László, fotó: Garai Péter
?>
Nagy Gergely, fotó: Garai Péter
?>
Süveges Gergő, fotó: Garai Péter
?>
Fejérdy Tamás, fotó: Garai Péter
?>
dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, fotó: Garai Péter
?>
dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, fotó: Garai Péter
?>
L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél, fotó: Garai Péter
?>
Műemlékvédelmi Világnap. Fotó: Garai Péter
?>
dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél, fotó: Garai Péter
?>
L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél,  fotó: Garai Péter
?>
Műemlékvédelmi Világnap, fotó: Garai Péter
?>
Műemlékvédelmi Világnap, fotó: Garai Péter
?>
Alsóbogát tabló, fotó: Garai Péter
?>
Bük tabló, fotó: Garai Péter
?>
ELTE tabló, fotó: Garai Péter
?>
YBL ciszternák tabló, fotó: Garai Péter
?>
Rózsa Villa tabló, fotó: Garai Péter
?>
1/20

Deme Péter köszöntője, fotó: Garai Péter

Örökségvédelem - kiút a válságból?
Épületek/Örökség

Örökségvédelem - kiút a válságból?

2011.04.29. 09:56

Cikkinfó

Szerzők:
Garai Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Április 18-án ünnepelték világszerte a Műemléki Világnapot, amelynek hazai központi rendezvényét a Millenáris Teátrumban tartották. A programban délelőtt pódiumbeszélgetés szerepelt, amelynek résztvevői "A kulturális örökség, mint a munkahelyteremtés és válságkezelés eszköze" témáját járták körbe.

A Millenáris Teátrum előadótermében összegyűlt népes hallgatóságot Deme Péter és dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke köszöntötte. Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy manapság - az örökség kulturális és tudományos értéke mellett - a piac egyre inkább követeli a műemlékvédelem hasznának számszerű kimutatását. Ez a mai helyzetben különösen fontos lehet, hiszen a gazdasági megújulás egyik kulcsa lehet az örökségvédelembe fektetett pénz, amely aztán számos más területen hozhat hasznot az országnak. A műemlékvédelemnek szüksége van a társadalomra, csak a szellemi, kulturális alapokra és a gazdag múltra építve lehet igazi stratégiákat létrehozni. A válság egyfajta erőgyűjtés és felkészülés időszaka is lehet, önbecsülésünk megőrzése és jövőnk szebbé tétele érdekében. A hozzászólások, a végkövetkeztetések és a felvetődött témák sok tekintetben rímeltek az MTA Kongresszusi Termében 2011. március 1-2. között megrendezett nemzetközi örökségvédelmi konferencián (Az épített örökség védelmében - Változó társadalom-változó műemlékvédelem) elhangzott előadásokra.

 

Deme Péter köszöntője, fotó: Garai Péter
1/20
Deme Péter köszöntője, fotó: Garai Péter

Deme Péter köszöntője, fotó: Garai Péter
2/20
Deme Péter köszöntője, fotó: Garai Péter

Süveges Gergő, dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L. Sipos László, fotó: Garai Péter
3/20
Süveges Gergő, dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L. Sipos László, fotó: Garai Péter

 

 

A beszélgetés moderátora, Süveges Gergő ismertette a nap menetrendjét, a témáról való közös gondolkodás fontosságát hangsúlyozva. Az első megszólaló, dr. Brenner János egyetemi tanár, a németországi Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a történelmi városközpontok revitalizációjának szükségességét hangsúlyozta. 1990 után számos német városban keletkeztek funkcióvesztett területek (lakótelepek, ipari, katonai területek). Az ekkor megindított "Stadtumbau" (város-átépítés) programok keretében a belvárosok újra élhetővé tételét, az emberek visszacsábítását célozták meg, amelynek eredménye a városok visszavonulása, területi összehúzódása volt - a megújult történelmi városmagok életképesnek bizonyultak, mi több, az ilyennel nem rendelkező, az elmúlt évtizedekben mesterségesen létrehozott struktúrák összeomlottak.A sikertörténet anyagi hátterét évi félmilliárd euró szövetségi támogatás biztosította, további fél-fél milliárdot a tartományok, illetve az önkormányzatok teremtettek elő - önerőből. A vizsgálatok során kiderült, hogy ezek az állami beavatkozások 3,5-8-szoros értékű magánberuházásokat generáltak az adott településeken, amelyek magukban foglalták az örökségvédelem, a városrehabilitáció, a munkahelyteremtés, valamint a kis-, és középvállalkozások támogatását. A hazai nehéz pénzügyi helyzetre utalva a kis költségű állagmegóvások fontosságát hangsúlyozta, amelyek célja az időnyerés lenne, így az elkövetkezendő 5-10 évre biztosíthatnák a veszélyeztetett emlékek fennmaradását.

 

Nagy Gergely, fotó: Garai Péter
4/20
Nagy Gergely, fotó: Garai Péter

Süveges Gergő, fotó: Garai Péter
5/20
Süveges Gergő, fotó: Garai Péter

Fejérdy Tamás, fotó: Garai Péter
6/20
Fejérdy Tamás, fotó: Garai Péter

 

 

Dr. Palócz Éva makroközgazdász, a KOPINT-TÁRKI vezérigazgatója az államháztartási szigor és az időhorizont fontosságát emelte ki: a halasztás felbecsülhetetlen károkat okoz az örökségvédelemnek - ha a műemlékek tönkremennek, elpusztulnak, az pótolhatatlan veszteséget jelent és lassan már nem lesz mit felújítani. Az évek óta jellemző hazai szigorú fiskális politika mellett is érdemes és kell ésszerűen pénzt áldozni a műemlékekre, mert - a költségvetés egészéhez képest viszonylag kisebb összegekből - pár milliárd forintból már komoly eredményeket lehet elérni. Említette a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, amelynek készülőben lévő stratégiája az épített örökséget a természeti környezethez hasonlóan fontos tényezőként kezeli a megújulás és a fenntartható fejlődés szempontjából. Ha egy-egy kis településen közfoglalkoztatás keretében sikerül eredményeket elérni az épített örökség megóvásában, akkor az növeli a hely turisztikai vonzerejét és újabb vállalkozásokat, szolgáltatásokat csalogathat oda.

 

dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, fotó: Garai Péter
7/20
dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, fotó: Garai Péter

dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, fotó: Garai Péter
8/20
dr. Brenner János, dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, fotó: Garai Péter

L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél, fotó: Garai Péter
9/20
L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél, fotó: Garai Péter

 

 

L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke a jogalkotás óriási hiányosságairól és feladatairól beszélt az örökségvédelem területén. A pozitív változások egyik nagy akadálya, hogy a kultúra és az örökségvédelem szakmai szervezeteinek igen rossz az érdekérvényesítő képességük, szemben a színház-, és filmvilág képviselőivel. Jelentős adócsökkentés hosszútávon már gyümölcsöző eredményt hozhatna, az államháztartási vesztesége pedig elhanyagolható mértékű lenne. A költségvetési törvény szerkezete igen nehezen változik, a döntéshozók konzervatívok ebben a tekintetben, erre példaként említette az e-Book-ok és hangoskönyvek áfájának 5%-ra történő csökkentésének tervezetét, amit végül nem sikerült keresztülvinni. Az örökségvédelem egyik potenciális forrásának a turizmust tartotta, és úgy vélte, az ebből származó adók kedvezőbb elosztásával új forrásokat lehetne nyitni. A közeljövő lehetséges változásokat hozhat a helyi adók rendszerében, az őszre tervezett új önkormányzati törvény elfogadása után. Az egyházi örökségvédelmi források az elmúlt években teljesen megszűntek, ebben is várható pozitív fordulat. Az új magyarországi világörökségi törvény elfogadás előtt áll, 2012-től lépne hatályba. Jelentős előrelépésként értékelte a nemzeti emlékhelyekről szóló új törvényt, amely 200 millió forint többletet biztosít majd. Kiemelte a barnamezős ipari beruházások támogatásának és ösztönzésének szükségességét, az értékes zöldterületeket elfoglaló új építkezések helyett. A legfontosabbnak a kompromisszumok keresését, az együttgondolkodást és az álláspontok közelítését tartotta a befektetők és a műemléki hivatal képviselői között. "Még hosszú évekig nyögni fogunk és nem lesz bőséges forrás az örökségvédelemre" - ezért is lenne fontos a hivatal részéről a magánbefektetőket nem elriasztó követelményrendszer felállítása. Megdöbbentő adatként mondta el, hogy az elmúlt 20 év alatt csaknem annyi kastély pusztult el hazánkban, mint a kommunizmus 40 éve alatt. Hangsúlyozta a helyi védelem fontosságát, amely az országos műemlékek mellett biztosítja a kis települések turisztikai vonzerejét. Az önkormányzatok általában vonakodnak bővíteni a védettségi listákat, mert a felújításhoz nem tudnak forrást biztosítani. E problémát jó lenne feloldani, a tulajdonosokat érdekeltté téve az emlékek méltó megőrzésében.

 

Műemlékvédelmi Világnap. Fotó: Garai Péter
10/20
Műemlékvédelmi Világnap. Fotó: Garai Péter

dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél, fotó: Garai Péter
11/20
dr. Palócz Éva, L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél, fotó: Garai Péter

L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél,  fotó: Garai Péter
12/20
L.Sipos László, dr. Tamási Judit, dr. Jáczku Tamás, Kalapács Kornél, fotó: Garai Péter

 

 

Dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a paradigmaváltás szükségességét hangsúlyozta: a morális és szakmai érvek mellett a műemlékvédelem gazdasági hasznát is be kell bizonyítani. Magyarországon jelenleg semmilyen statisztika nem létezik a kulturális örökségre fordított összegekről és az ebből származó bevételekről. A műemlékekre fordított pénz nem szerepel elkülönített tételként az építőipar kategórián belül - ez jelentős probléma, ezen mindenképpen változtatni kellene. Angol és francia példákat említett, ahol számos vizsgálatot végeztek már a műemlékvédelem gazdasági hasznával kapcsolatban: egy munkahely 15 újabbat generál közvetlenül, az örökségvédelmi fejlesztések pedig háromszor annyi munkahelyet teremtenek, mint egy átlagos zöldmezős beruházás. Igen fontos lenne, hogy az örökségvédelem témája kellően beépüljön a különféle fejlesztési szakpolitikákba, hogy lehetővé váljon más területekről is források bevonása, amellyel mindenki jól járhat. A műemléki beruházások bonyolult ügyintézésének egyszerűsítésére elkezdődött egy ún. örökségvédelmi kódex kidolgozása, amely egységes jogszabály-csomagnak az lenne a célja, hogy a műemléki hatósági ügyintézés ne az építésügyi törvények alapján történjen, hanem az örökségvédelem sajátos, speciális szempontjait figyelembe véve. Jelentős problémának tartotta, hogy a pályázati rendszerekbe jelenleg nincsenek integrálva az örökségvédelmi szempontok, valamint az időigényes tudományos előkészítés munkarészei sem.

Dr. Jáczku Tamás, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője a 2011. januárjától érvényes új közfoglalkoztatási rendszerről beszélt, amely az örökségvédelem területén is nyújthatna munkalehetőségeket, főként engedély nélkül végezhető, nem nagy szakértelmet kívánó feladatokra (régészeti feltárások, műemlék épületek és rom-emlékek karbantartása stb.). Előrelépésként értékelte, hogy idén már mintegy 270.000 embert sikerült bevonni az ilyen típusú foglalkoztatásba a korábbi 100.000 fő helyett, illetve most már az önkormányzatok mellett egyházak és civil szervezetek is igénybe vehetik ezt. Jelenleg az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon, Békés és Baranya megyékben, az ország 1/3-án dolgozik az összes közmunkás 2/3-a. Fontosnak tartotta, hogy ez a rendszer tranzitként működjön, az lenne a lényege, hogy az embereket vissza tudja vezetni a munka világába. További lehetőségként említette a kis-, és középvállalkozások bér-, és járuléktámogatását, valamint a TÁMOP igénybe vehető képzési támogatásait.

 

Műemlékvédelmi Világnap, fotó: Garai Péter
13/20
Műemlékvédelmi Világnap, fotó: Garai Péter

Műemlékvédelmi Világnap, fotó: Garai Péter
14/20
Műemlékvédelmi Világnap, fotó: Garai Péter

Alsóbogát tabló, fotó: Garai Péter
15/20
Alsóbogát tabló, fotó: Garai Péter

Bük tabló, fotó: Garai Péter
16/20
Bük tabló, fotó: Garai Péter

ELTE tabló, fotó: Garai Péter
17/20
ELTE tabló, fotó: Garai Péter

YBL ciszternák tabló, fotó: Garai Péter
18/20
YBL ciszternák tabló, fotó: Garai Péter

Rózsa Villa tabló, fotó: Garai Péter
19/20
Rózsa Villa tabló, fotó: Garai Péter

 

 

Kalapács Kornél, az ORCO Property Group befektető, fejlesztő és vagyonkezelő társaság magyarországi elnöke, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület egyik alapítója saját projektjeiket példaként említve elmondta, hogy a védett épületek megvásárlása, fejlesztése és hasznosítása nem könnyű feladat, gyökeresen eltérő tér-, és szerkezeti rendszerük miatt általában 30-40%-kal többe kerülnek, mint egy hagyományos új építésű ház, üzemeltetésük pedig akár 70-80%-os többletet is jelenthet. A siker kulcsa a befektetői és a felhasználói igények közötti egyensúly megtalálása, megfelelő kompromisszumok révén, amelyek terén az elmúlt években közeledés érzékelhető a KÖH részéről. L. Simon László felvetésére reagálva elmondta, az áfacsökkentés régi lakóépületek felújításánál mindenképpen ösztönző lenne, ehhez lenne szükséges az állami szerepvállalás.

Ráday Mihály hozzászólásában a befektetők nemtörődömségét és az állam tehetetlenségét emelte ki, amely sok esetben óriási károkat okozhat (pl. a turai kastély vagy a volt Balettintézet esete). Meg kellene változtatni az erre vonatkozó törvényeket és érvényt kellene tudni szerezni azoknak, akár a renitens tulajdonosoktól való állami visszaszerzés révén is. Fontosnak tartotta a civil szervezetek és az ifjúság bevonását az örökség megóvásába, amely óriási szemléletformáló hatással lehet a jövő nemzedékre. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy idén a Hungaria Nostra forráshiány miatt nem tudja megszervezni hagyományos város-, és faluvédő gyerektáborát. A változás egyik fő elemének az ösztönzés megteremtését tartotta, akár az épületek fenntartása és felújítása terén, vagy akár a műemlékek ingatlanadó-kedvezményének megteremtése révén.

Dr. Kardos Kázmér ingatlantanácsadó, a Magyar Ingatlan Tanács tagja megerősítette, hogy a természeti és az épített környezet egységben való kezelése nélkül nem lehetséges a hatékony turizmus-fejlesztés. Egy kis település szempontjából valóban nagy változást hozhat a műemlékekkel való megfelelő bánásmód. Sokkal nagyobb és erőteljesebb társadalmi összefogásra lenne szükség, mert nincsenek állami források. Zambó Terézia, a Baranya Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze az egyedi védelem mellett a városszerkezet-, és -karakter, a térfalak együttesének védelmét hangsúlyozta, amely szintén a turizmust segíti, hiszen egy településre látogatók az adott hely hangulatáért utaznak oda. Ráday Mihályhoz kapcsolódva kiemelt jelentőségűnek tartotta az értékek tudatosítását az emberekben, valamint az áldozatvállalást és az oktatás fontosságát.

A Millenáris Teátrum előcsarnokában a rendezvény ideje alatt a vendégek megtekinthették a közelmúlt sikeres műemléki helyreállításait bemutató tablókat, amelyek között szerepelt például a hajdúböszörményi református templom homlokzatának rekonstrukciója, az alsóbogáti kiskastély helyreállítása a feltárt freskókkal együtt, a büki Szapáry-kastély felújítása, az ELTE Múzeum körúti épületének homlokzati felújítása, az Ybl Miklós téri ciszternák régészeti megfigyelése, valamint a Budakeszi út romantikus stílusú gyöngyszemének, a volt Rósa-villának az újjászületése.

Garai Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk