Országos Műszaki Könyvtár – Prága
A ´táncoló ház´ után itt egy új cseh példa, hogyan lehet jelképet tervezni. Új dizájnjáték várja a látogatókat: a látszóbeton és a szivárvány frígye egy épületben. A Szépség és a Szörnyeteg Prágában járt.
A cseh fővárosban hamarosan elkészül az Országos Műszaki Könyvtár épülete, ami három intézményt foglal magába: az Állami Műszaki Könyvtárat, a prágai Műszaki Egyetem Könyvtárát és a prágai Kémiai Technológiai Egyetem Könyvtárát. A 2000-ben kiírt pályázat nyertesei, a Projektil építésziroda tervezői olyan épületet akartak tervezni a műszaki egyetemi karok közötti közlekedés csomópontjába, ami újabb jelképe lehet Prága kulturális és tudományos életének.
Nehéz eldönteni, hogy a masszív cseh építészet egy újabb iskolapéldájával állunk szemben, vagy az évtized kiemelkedő alkotása lesz az egyetemi campus közepén épült könyvtár. A 75x75 méter területen fekvő, szabályos alaprajzú ház csak hosszas tanulmányozás után írható le formailag: egy sarkain lekerekített négyzetet vagy egy négy oldalról lapított kört látunk. Az így kapott forma miatt pedig értelmét veszítik az olyan fogalmak, mint a „frontális homlokzat", vagy a „hátsó kijárat". Az épület erőltetett központi szerepétől válik egyszerre nyitottá és zárttá, befogadóvá, de mégis kellőképpen masszívvá. A kettős érzést erősíti a dupla homlokzat, ami hiába transzparens, mégis bezártságot éreztet.
A belső térben is nehéz feloldódni. A látszóbeton vastagsága és a természetes fény állandó jelenléte az átriumban ádáz harcot folytatnak a látogatóban. Az egybefüggő vízszintes és függőleges terek a felhasznált design elemekkel és Dan Perjovschi grafikáival közösen viszont feloldják a kívül tapasztalt bizonytalanságokat, a szürkeséget pedig felváltják a szivárvány színei. A padló mintázata – ahogy a statikusok lemodellezték – az épület betonszerkezetének stabilizációs térképét mutatja. A fennmaradó egyszínűséget pedig az a másfél millió könyv hivatott majd végleg elűzni, melyeket előreláthatólag szeptemberig összegyűjtenek az épületbe.
A négy bejárat bármelyikéből a műszaki hallgatók először a földszint közösségi tereibe érkeznek. Itt kapnak helyet a kiállítási helyiségek, a konferenciaterem, a 150 fő befogadóképességű kávézó, két bérelhető helyiség és az éjszakai tanulószoba. Szintén ezen a szinten találhatóak a kiszolgálóegységek és a beléptetőkapuk.
Az első emeleten állnak a katalógusokhoz és kölcsönzéshez szükséges terminálok, a segítő személyzet munkaállomásai és egy nagyobb olvasóterem. A három alagsori szinten raktárak, 400 férőhelyes parkoló és egy 200 férőhelyes kerékpártároló kap majd helyet. A felső öt emeleten a polcok végeláthatatlan sorain kívül egymást váltják a következő funkciók: TV-szoba, videokölcsönző, 1300 ülőhelyes tanterem, 4 számítógépes tanterem, 400 asztali gép, 500 relaxációs ülőhely, étkezési lehetőségek, bérelhető tanulószobák. A legfelső szinten pedig a természetes fény és levegő hívei a két nyitott olvasótérben tanulhatnak vagy éppen kikapcsolódhatnak két vizsga között.
A design formálásában kiemelt szerepe volt a könyvtár műszaki kötődésének, ezért gyakorlatilag semmilyen burkolóanyagot nem használtak. A falakon, pilléreken és mennyezeteken futó összes gépészeti, villamos és tűzvédelmi egység láthatóvá válik, kényszerítve ezzel a látogatót ezen szakterületek észlelésére és tanulmányozásra.
A kétrétegű homlokzat okozta természetes ventiláció miatt minimálisra csökken a mechanikus szellőztetés mértéke, a belső homlokzaton sűrűn elhelyezett ablakok nyitásával az épület levegője akár egy éjszaka alatt kicserélődhet. Ugyanígy spórolhatnak a fűtéssel is, a dupla homlokzat képes nyáron kellemes hűtést, télen pedig a meleg levegő áramoltatását biztosítani. Tűzvédelmi szempontokat figyelembe véve az épületet lehetőség szerint fémbútorokkal rendezték be. A tűzszakaszhatárokon a falba rejtett függönyrendszer, a nagy olvasóteremnél pedig a födém szélére rögzített plexi akadályozza meg a füst és a tűz terjedését.
Évente 900 000 látogatót várnak majd az épületbe, akiknek – feltételezem – az egészségével is törődtek a tervezők. Az épületben ugyanis csak két lift működik, a központi teret és az emeleteket a legkönnyebben lépcsőn közelíthetik meg a hallgatók, így összekapcsolhatják a tudást és a sportot egy helyen.
A több mint kétmilliárd koronából megvalósított projekt PPP finanszírozásban épült.
Szöveg: Könyves Viktor, fotók: Könyves Viktor, perika
tervezők: Projektil Architects – Roman Brychta, Adam Halíŕ, Králiček Václav, Petr Lešek
statika: Miroslav Smutek, Miroslav Sorrow
környezeti tanulmányok: Petr Matoušek
tervezett átadás: 2009 nyár
teljes terület: 11740 m2
beépített terület: 6150 m2
19:20
Csupán a homlokzat eszembe juttatott valamit, amit szerintem nem ártana legalább választható tárgyként oktatni az építész karokon. Főleg, hogy manapság az a sokminden, amit szép hosszú idegen szóval transzparenciának nevezünk ilyen fontos lett (az egész glóbusz) építészet(é)ben.
A moire jelenségre gondolok, magyarul geometriai interferencia. Dögös kis cuccokat (homlokzatokat) lehetne alkotni (és nem feltétlenül betonból :) ), csak tudni kellene mi is az.
16:45
hú ezezezez tök jó
11:35
új megközelítése ez szerintem a könyvtárnak.
-->A frissesége kicsit egy óvodára emlékeztet, de könnyen lehet hogy ez oldja a könyvek hangulatát. :)
A techno jellegű vezetékek meg csövek sztem méltatlanok, de tükrözik a kor szellemét az biztos:).
Azért én jelképnek nem nevezném, annyira nem jó.
09:45
nagyon friss kis ház, még az ilyen kommentekkel együtt is ehető..
banksy soha nem volt az a lame arc amúgy, aki beleröffent egy taget más munkájába, plusz jó sokért mennek az általa telefújt faldarabok, szóval ez nem nagyon áll, mint sztori. ez a grafikai kezelés szerintem a kultúra pillanatnyi állását, folyamatosságát, folytathatóságát ragadja meg, benne van hogy két hét múlva levakarják és egy mucha repró lesz ott. működne az is ott. ez a lényege.
bonta
17:24
Az ilyen épületeket látván vajon miért támad az az érzésem, hogy évtizedekkel le vagyunk maradva csehországhoz (és lassan szlovákiához, romániához) képest? Minden, de minden téren. Ha ez így megy tovább, előbb-utóbb még a balkán is elhúz mellettünk. [elnyújtott sóhaj…]
22:15
@schigeru: óóó már megint ez a búval aszott magyar sopánkodás erre büszkék lehetünk (ez csak a miénk, unikum)
rideg, embertaszító, színtelen, látszóbeton->hümm beköszöntött az innováció
a graffiti dob, de remélem arra jár majd Banksy és teleszorja TEG-gel a szürke falacskákat
www.aaschool.ac.uk/aadrl -> ide érdemes betekinteni
jah meg én már láttam "finom magyar sört is"
23:17
@artha: Milyen az a búval aszott magyar sopánkodás? Kecskével savanyított kirgiz átokról már hallottam, de ilyenről még nem…
Azért én egy Banksy TEG-et is megnéznék magamnak, bizonyosan nagyon dekoratív dolog lehet.
Egyébként nincs abban igazság, hogy a cseh építészet (is) előrébb tart, mint a magyar? És most a beruházói/megrendelői kultúrát is ide sorolom, mert a kettő erősen összefügg.
07:51
@schigeru: az aszott elejéről a cenzúra esetleges szigora végett elmaradott egy b, de az aszott magyar sopánkodás is remek fogalommá avazsáltathatná önnön magát
www.banksy.co.uk
www.minimaforms.com
itt is megvannak ugyanazok a durva tervezők, d.arcok, d.gondolatok, d.szellem blaaa sőt jobbak vagyunk mindenkinél, viszont sokan nem tartanak és NEM IS AKARNAK LÉPÉST TARTANI és igaz egyik tanbácsim mondta az építész két legnagyobb ellensége az építtető és a talajvíz (hehe).
lesz pénz lesz építészet hol van van pénz van építészet hol van rá fogadóközeg van rá válasz. Rohanunk, rohannunk kell és van-e idő kivárni itt ami máshol már tény
az sokat segítene, ha nem a sirám lenne legpajkosabb cimboránk, hanem egy tükör belenéz visszanéz önnönvizsgálat -> tőlem függ mi vagyok hova tartok mit csinálok
10:31
@schigeru: most az hogy gazdasági szempontból levagyunk maradva az egy tény de az hogy ez a ház egy esztétikai csőőőd :D szerény véleményem szerint.! Mind belsőépítészetileg mind külsőben. Ezek a design elemek eléggé elavultak, afféle minimal brutalizmus. Továbbá nincs is összhang külső és belső tér között . A külső olyan mint egy bortön vagy valami kutatólabor a belső pedig mintha elítéltek játszótere lenne.
a másik dolog, meg nem sopánkodni kellene itt! hanem új dologkat TANULNI! nem megmaradni a gábor könyvnél, wienerberger katalógunál stb. hanem merni új dolgokon gondolkodni. Főnököm szerint "Semmi nem ment fel a gondolkodás alól" :D:D:D ... ennyi!
11:49
@artha: Köszönöm a felvilágosítást azok nevében, akik még nem hallottak Banksy-ról. Arra viszont továbbra sem kaptam választ, hogy mi az a Banksy TEG. Persze az is lehet, hogy nem én vagyok tévedésben. Ja, hogy érteni is kéne mit csinál Banksy, azon túl hogy menőtrendi sztrítártos…
Egyébként az sem világos, ki siránkozik. Tettem egy megállapítást, amiből egyeseknek az jött le – idézek: "jó magyar szokás szerint" – hogy itt mindig mindenki csak siránkozik. A csehek előrébb tartanak. Pont.
Az individum egyéni felelősségén sem ártana túllépni. Építészként egy egész társadalomra hatunk, vagyis azért hogy ma hol tart itthon a vizuális/építészeti kultúra, azért az építészek is felelősek, de vastagon. Engem pedig nem kell félteni a tükörtől.
17:00
@schigeru: schigeru lent vagyok Poszton vendégem vagy egy sörre + meg elmegyünk festünk vmit
21:37
@schigeru: A TEG, vagyis tag nem más, mint a graffitis személy vagy banda szignója, ami lehet művésznév vagy monogram, lehet egyszerű vonalakkal megfestett aláírás vagy komolyabb színes-kontúros felirat.
Íme Banksy: