Helyek/Tájépítészet

Ötletek a 2000-es évek elejéről

1/12

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/12

Ötletek a 2000-es évek elejéről
Helyek/Tájépítészet

Ötletek a 2000-es évek elejéről

2005.08.01. 22:00

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Erő Zoltán

Földrajzi hely:
Ajka, Sümeg, Hatvan, Magyarország

Sümeg A Belváros városrehabilitációs tervét a Sümegi Püspöki Palotáért Közalapítvány felkérésére 2000-ben kezdtük előkészíteni. Miközben egyértelműen a Palota megújítását tekinthettük "zászlóshajónak", a kúriák felújítása és egy új turisztikai tengely kialakítása mellett a közterek megújítását javasoltuk kiemelt programként megvalósítani.

Sümeg
A Belváros városrehabilitációs tervét a Sümegi Püspöki Palotáért Közalapítvány felkérésére 2000-ben kezdtük előkészíteni. Miközben egyértelműen a Palota megújítását tekinthettük "zászlóshajónak", a kúriák felújítása és egy új turisztikai tengely kialakítása mellett a közterek megújítását javasoltuk kiemelt programként megvalósítani. Ennek érdekében ekkor még csupán festő(nő)i vázlatot készítettünk. Szerénytelenül állíthatjuk, hogy a finanszírozó, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség e javaslat ismeretében tette meg a későbbi tervezési feladatok, majd a 2003-as Orpheus-PHARE programok általános pályázati céljaként a közterületek megújításának programját. Reméljük - bár bizonyítékunk nincs rá -, hogy mindez szerepet játszott abban is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervben is megjelentek a közterületi programok.

 

1/12

2/12

3/12

4/12

 

 

Hatvan
A Város a PHARE programok kifutásának előestéjén, 2003 nyarán keresett meg bennünket a Főtér megújításának szándékával. A projekt kialakítása és ezen belül a tervezés nehézségét az okozta (okozza), hogy a teljes program várhatóan hosszú ideig tart, miközben a feladatot csak kisebb ütemekben lehet megvalósítani. Olyan módon kellett tehát a legelső ütemet is körvonalazni, hogy az egy távlati, számos bizonytalanságot is magába foglaló jövőképhez is illeszkedjék. Számolni lehet a 3-as út forgalmának jelentős csökkenésével (elkerülő út révén), számolni lehet a Buszpályaudvar kitelepülésével (a vasútállomás mellé), de az első ütemek idején erre még nem kerülhet sor. Mégis, koncepciót, útszegélyeket, növénytelepítést, csatornaösszefolyó-szinteket is ennek szem előtt tartásával kell meghatározni. Az I. ütem célja az üzletsor előtti "Korzó" és a kastély környezetének megújítása volt. A pályázat révén a Város jelentős forrásokat nyert el, a munkák a közelmúltban kezdődtek meg.

 

9/12

10/12

11/12

12/12

 

 

Ajka
A Város 2004 elején kezdeményezte a Városközpont fejlesztési terveinek kidolgozását. A feladat magját egyes új funkciók - pl. multiplex mozi - elhelyezése adta, azonban számunkra kihívást jelentett az egész terület fejlődési pályájának áttekintése, problématérképének megrajzolása, az ebből fakadó feladatok megjelenítése is. Látni kellett, hogy az együttes épületei idővel elhasználódtak, s hogy minden igyekezet ellenére a későbbi fejlesztések egyes helyeken az eredeti koncepcióval ellentmondásba kerültek: még e karakteres, határozott arcélű modern együtteshez is lehetett édeskés, cirádás kertrészletet tapasztani. Javaslatunk gerincelemét azonban a kereskedelmi együttes fejlesztése, versenyképességének megőrzése adta, a folyamat megindítása érdekében a terület kereskedőivel intenzív párbeszédet kezdeményeztünk.

 

5/12

6/12

7/12

8/12

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk