Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Vélemény

Ózd városának ismert és ismeretlen építészete

1/21

A völgyben épült város különlegessége, hogy a geometriai középpontját az egykori óriási acélmű foglalja el. Ennek elődje már akkor kiépült, amikor Ózd még csak néhány, a közeli völgyekbe felnyúló faluból és munkáskolóniából állt, hiszen városként hivatalosan csak 1949 óta létezik. Szalay Zoltán 1975-ös panorámaképe a gyár fénykorát örökítette meg. Forrás: Fortepan

Bár az egykori acélmű már a múlté, a város északkeleti részén a kétezres évek óta újra izzik az acél, az Ózdi Acélművek Kft. telephelyén, ahol főként betonacélok, és hasonló, melegen hengerelt félkész termékek hagyják el a korábbinál jóval kisebb gyárat. A látványos szabadtéri salaköntés így már bő húsz éve újra része a város életének.  

A város központi részén, az egykori Törzsgyár centrumában, ma óriási emlékműként áll az acélmű csarnokának torzója. 1962-ben épült, az Iparterv vállalat, és Marosi István, Papp Béla tervei alapján, mint az utolsóként megépült hazai Siemens-Martin Acélmű. Részleges bontása a kilencvenes évekre ért véget, azóta hasznosítási tervek egész sora látott napvilágot, többnyire rendezvénytér funkcióval.

A központ óriási területének másik két nagy épülete, az egykori fúvógépház, és az erőmű épületei, már nem csak műemléki védelem alatt állnak, de újrahasznosításuk is megtörtént: előbbi Filmtörténeti interaktív élménypark és látványraktár, míg utóbbi Digitális erőműként ismert.

A digitális erőmű nagyon is analóg, kiváló állapotban megőrzött vezérlőterme ma kissé ritkábban, de folyamatosan használt rendezvénytér és szabadulószoba.

Az üzemek számos kolóniájának egyike a Velencetelep, főként impozáns kapujáról ismert, ami a közelmúltban részleges felújítást is kapott.

Az 1922 és 25 között épült munkásnegyed 48 darab kétszintes ikerházból áll; nevét a korai árvizekről kapta: az átadás utáni években többször is elöntötte az akkor még szabályozatlan Hangony-patak.  

A gyári negyedben a munkásszállóknál jóval régebbi épületek is szép számban akadnak. Az egykori gyári iskola 1895-ben épült, az ország első nyolcosztályos elemi iskolájaként, és már 1971 óta ipartörténeti múzeum működik a falai között. Mai formáját a 2015-ös műemléki felújítás során nyerte el, miközben fő funkciója nem változott.  

Az Ózdi Kohászati Üzemek hivatalháza, és a később épült irodaház a Rombauer Tivadar téren. A 20. század közepén már kiemelt hadiüzemként is működő terület alatt, föld alatti járatok és óvóhelyek több kilométer összhosszúságú rendszere is kiépült.

Az egykori ÓKÜ hivatalháza a hazai világháború előtti építészet egyik különleges alkotása, 1938-43 között épült, ma már sajnos üresen áll. Főbejárata körül Búza Barna épületszobrász Kohászat és bányászat allegóriája című alkotása borítja a homlokzat jó részét.  

A háborút követő államosítás után a gyárakban változatlanul folyt a termelés, miközben az újabb munkásnegyedek immár a szocialista realizmus jegyében épültek tovább.  

A városközponti törzsgyártól nyugatra épülő Béketelep tervei 1952-re készültek el a LAKÓTERV irodáiban. Zárt sorú, és pontházakat egyaránt tartalmazó beépítése változatos domborzati viszonyokkal, kisebb-nagyobb szintkülönbségekkel találkozott, a terület mai képét a már nagyra nőtt fák teszik még tagoltabbá.

A béketelepi főtér, jobb oldalt a művelődési házzal.  

Az akkori új városközpontot jelző két egyforma magasház egyike a Béketelep északi szélén. Az 1960-as évek végén indult országos toronyházépítő-versengés ekkoriban már elkezdődött a jelentősebb városok között, de az 1970-es évek óriásai még messze voltak.  

Az 1960-as évek elején átadott Árpád Vezér Általános Iskola tervezője a kor egyik legismertebb építésznője, a későbbi Ybl-díjas Spiró Éva volt, aki más munkáin is előszeretettel használt nyers tégla homlokzatot.

A város későbbi bővülése Ózdon is a nagypaneles építésmód elterjedését hozta magával, amit a közeli miskolci házgyár szolgált ki. A város lakosságszáma az 1980-as évek elején érte el a csúcsát, mintegy 47 ezer fővel, ami mára a második világháború idején mért 30 ezerre süllyedt vissza.

Az új belvárosban kapott helyet a járási tanácsháza, ami 1971-re készült el, a későbbi miskolci pártházat is megtervező Dósa Károly rajzai alapján. A kívül-belül hatalmas mozaikképekkel díszített épületben ma a Vasvár úti általános iskola működik.  

Az új városközpont főutcáján természetesen áruház is helyet kapott, szemközt pedig rövidesen egy második is épült. A mérce ekkoriban nem titkoltan a szomszédos Salgótarján volt, ahol számos kereskedelmi és szolgáltatóegység összpontosult a teljesen új főtér közelében.  

A kilencvenes évek óta elhagyottan álló erőmű teljes újjáépítése 2016-ra fejeződött be, közös projektben a szomszédos fúvógépházzal, a köztük elterülő ipari skanzennel, és a szomszédos, régi ipari múzeum felújításával.  

A Csontos Györgyi DLA és Adorján Anna tájépítészek által tervezett épületegyüttes 2019-ben a FIABCI World Prix d'Excellence gálán World Gold Winner díjat nyert.

Bár a kilencvenes évek eleji 60% feletti munkanélküliség már a múlté, a töretlenül csökkenő lakosságú város barnamezős területeinek további hasznosítása, épített örökségének védelme továbbra is kihívások sorát ígéri.

?>
A völgyben épült város különlegessége, hogy a geometriai középpontját az egykori óriási acélmű foglalja el. Ennek elődje már akkor kiépült, amikor Ózd még csak néhány, a közeli völgyekbe felnyúló faluból és munkáskolóniából állt, hiszen városként hivatalosan csak 1949 óta létezik. Szalay Zoltán 1975-ös panorámaképe a gyár fénykorát örökítette meg. Forrás: Fortepan
?>
Bár az egykori acélmű már a múlté, a város északkeleti részén a kétezres évek óta újra izzik az acél, az Ózdi Acélművek Kft. telephelyén, ahol főként betonacélok, és hasonló, melegen hengerelt félkész termékek hagyják el a korábbinál jóval kisebb gyárat. A látványos szabadtéri salaköntés így már bő húsz éve újra része a város életének.

 
?>
A város központi részén, az egykori Törzsgyár centrumában, ma óriási emlékműként áll az acélmű csarnokának torzója. 1962-ben épült, az Iparterv vállalat, és Marosi István, Papp Béla tervei alapján, mint az utolsóként megépült hazai Siemens-Martin Acélmű. Részleges bontása a kilencvenes évekre ért véget, azóta hasznosítási tervek egész sora látott napvilágot, többnyire rendezvénytér funkcióval.
?>
A központ óriási területének másik két nagy épülete, az egykori fúvógépház, és az erőmű épületei, már nem csak műemléki védelem alatt állnak, de újrahasznosításuk is megtörtént: előbbi Filmtörténeti interaktív élménypark és látványraktár, míg utóbbi Digitális erőműként ismert.
?>
A digitális erőmű nagyon is analóg, kiváló állapotban megőrzött vezérlőterme ma kissé ritkábban, de folyamatosan használt rendezvénytér és szabadulószoba.
?>
Az üzemek számos kolóniájának egyike a Velencetelep, főként impozáns kapujáról ismert, ami a közelmúltban részleges felújítást is kapott.
?>
Az 1922 és 25 között épült munkásnegyed 48 darab kétszintes ikerházból áll; nevét a korai árvizekről kapta: az átadás utáni években többször is elöntötte az akkor még szabályozatlan Hangony-patak.

 
?>
A gyári negyedben a munkásszállóknál jóval régebbi épületek is szép számban akadnak. Az egykori gyári iskola 1895-ben épült, az ország első nyolcosztályos elemi iskolájaként, és már 1971 óta ipartörténeti múzeum működik a falai között. Mai formáját a 2015-ös műemléki felújítás során nyerte el, miközben fő funkciója nem változott.

 
?>
Az Ózdi Kohászati Üzemek hivatalháza, és a később épült irodaház a Rombauer Tivadar téren. A 20. század közepén már kiemelt hadiüzemként is működő terület alatt, föld alatti járatok és óvóhelyek több kilométer összhosszúságú rendszere is kiépült.
?>
Az egykori ÓKÜ hivatalháza a hazai világháború előtti építészet egyik különleges alkotása, 1938-43 között épült, ma már sajnos üresen áll. Főbejárata körül Búza Barna épületszobrász Kohászat és bányászat allegóriája című alkotása borítja a homlokzat jó részét.

 
?>
A háborút követő államosítás után a gyárakban változatlanul folyt a termelés, miközben az újabb munkásnegyedek immár a szocialista realizmus jegyében épültek tovább.

 
?>
A városközponti törzsgyártól nyugatra épülő Béketelep tervei 1952-re készültek el a LAKÓTERV irodáiban. Zárt sorú, és pontházakat egyaránt tartalmazó beépítése változatos domborzati viszonyokkal, kisebb-nagyobb szintkülönbségekkel találkozott, a terület mai képét a már nagyra nőtt fák teszik még tagoltabbá.
?>
A béketelepi főtér, jobb oldalt a művelődési házzal.

 
?>
Az akkori új városközpontot jelző két egyforma magasház egyike a Béketelep északi szélén. Az 1960-as évek végén indult országos toronyházépítő-versengés ekkoriban már elkezdődött a jelentősebb városok között, de az 1970-es évek óriásai még messze voltak.

 
?>
Az 1960-as évek elején átadott Árpád Vezér Általános Iskola tervezője a kor egyik legismertebb építésznője, a későbbi Ybl-díjas Spiró Éva volt, aki más munkáin is előszeretettel használt nyers tégla homlokzatot.
?>
A város későbbi bővülése Ózdon is a nagypaneles építésmód elterjedését hozta magával, amit a közeli miskolci házgyár szolgált ki. A város lakosságszáma az 1980-as évek elején érte el a csúcsát, mintegy 47 ezer fővel, ami mára a második világháború idején mért 30 ezerre süllyedt vissza.
?>
Az új belvárosban kapott helyet a járási tanácsháza, ami 1971-re készült el, a későbbi miskolci pártházat is megtervező Dósa Károly rajzai alapján. A kívül-belül hatalmas mozaikképekkel díszített épületben ma a Vasvár úti általános iskola működik.

 
?>
Az új városközpont főutcáján természetesen áruház is helyet kapott, szemközt pedig rövidesen egy második is épült. A mérce ekkoriban nem titkoltan a szomszédos Salgótarján volt, ahol számos kereskedelmi és szolgáltatóegység összpontosult a teljesen új főtér közelében.
 
?>
A kilencvenes évek óta elhagyottan álló erőmű teljes újjáépítése 2016-ra fejeződött be, közös projektben a szomszédos fúvógépházzal, a köztük elterülő ipari skanzennel, és a szomszédos, régi ipari múzeum felújításával.

 
?>
A Csontos Györgyi DLA és Adorján Anna tájépítészek által tervezett épületegyüttes 2019-ben a FIABCI World Prix d
?>
Bár a kilencvenes évek eleji 60% feletti munkanélküliség már a múlté, a töretlenül csökkenő lakosságú város barnamezős területeinek további hasznosítása, épített örökségének védelme továbbra is kihívások sorát ígéri.
1/21

A völgyben épült város különlegessége, hogy a geometriai középpontját az egykori óriási acélmű foglalja el. Ennek elődje már akkor kiépült, amikor Ózd még csak néhány, a közeli völgyekbe felnyúló faluból és munkáskolóniából állt, hiszen városként hivatalosan csak 1949 óta létezik. Szalay Zoltán 1975-ös panorámaképe a gyár fénykorát örökítette meg. Forrás: Fortepan

Bár az egykori acélmű már a múlté, a város északkeleti részén a kétezres évek óta újra izzik az acél, az Ózdi Acélművek Kft. telephelyén, ahol főként betonacélok, és hasonló, melegen hengerelt félkész termékek hagyják el a korábbinál jóval kisebb gyárat. A látványos szabadtéri salaköntés így már bő húsz éve újra része a város életének.  

A város központi részén, az egykori Törzsgyár centrumában, ma óriási emlékműként áll az acélmű csarnokának torzója. 1962-ben épült, az Iparterv vállalat, és Marosi István, Papp Béla tervei alapján, mint az utolsóként megépült hazai Siemens-Martin Acélmű. Részleges bontása a kilencvenes évekre ért véget, azóta hasznosítási tervek egész sora látott napvilágot, többnyire rendezvénytér funkcióval.

A központ óriási területének másik két nagy épülete, az egykori fúvógépház, és az erőmű épületei, már nem csak műemléki védelem alatt állnak, de újrahasznosításuk is megtörtént: előbbi Filmtörténeti interaktív élménypark és látványraktár, míg utóbbi Digitális erőműként ismert.

A digitális erőmű nagyon is analóg, kiváló állapotban megőrzött vezérlőterme ma kissé ritkábban, de folyamatosan használt rendezvénytér és szabadulószoba.

Az üzemek számos kolóniájának egyike a Velencetelep, főként impozáns kapujáról ismert, ami a közelmúltban részleges felújítást is kapott.

Az 1922 és 25 között épült munkásnegyed 48 darab kétszintes ikerházból áll; nevét a korai árvizekről kapta: az átadás utáni években többször is elöntötte az akkor még szabályozatlan Hangony-patak.  

A gyári negyedben a munkásszállóknál jóval régebbi épületek is szép számban akadnak. Az egykori gyári iskola 1895-ben épült, az ország első nyolcosztályos elemi iskolájaként, és már 1971 óta ipartörténeti múzeum működik a falai között. Mai formáját a 2015-ös műemléki felújítás során nyerte el, miközben fő funkciója nem változott.  

Az Ózdi Kohászati Üzemek hivatalháza, és a később épült irodaház a Rombauer Tivadar téren. A 20. század közepén már kiemelt hadiüzemként is működő terület alatt, föld alatti járatok és óvóhelyek több kilométer összhosszúságú rendszere is kiépült.

Az egykori ÓKÜ hivatalháza a hazai világháború előtti építészet egyik különleges alkotása, 1938-43 között épült, ma már sajnos üresen áll. Főbejárata körül Búza Barna épületszobrász Kohászat és bányászat allegóriája című alkotása borítja a homlokzat jó részét.  

A háborút követő államosítás után a gyárakban változatlanul folyt a termelés, miközben az újabb munkásnegyedek immár a szocialista realizmus jegyében épültek tovább.  

A városközponti törzsgyártól nyugatra épülő Béketelep tervei 1952-re készültek el a LAKÓTERV irodáiban. Zárt sorú, és pontházakat egyaránt tartalmazó beépítése változatos domborzati viszonyokkal, kisebb-nagyobb szintkülönbségekkel találkozott, a terület mai képét a már nagyra nőtt fák teszik még tagoltabbá.

A béketelepi főtér, jobb oldalt a művelődési házzal.  

Az akkori új városközpontot jelző két egyforma magasház egyike a Béketelep északi szélén. Az 1960-as évek végén indult országos toronyházépítő-versengés ekkoriban már elkezdődött a jelentősebb városok között, de az 1970-es évek óriásai még messze voltak.  

Az 1960-as évek elején átadott Árpád Vezér Általános Iskola tervezője a kor egyik legismertebb építésznője, a későbbi Ybl-díjas Spiró Éva volt, aki más munkáin is előszeretettel használt nyers tégla homlokzatot.

A város későbbi bővülése Ózdon is a nagypaneles építésmód elterjedését hozta magával, amit a közeli miskolci házgyár szolgált ki. A város lakosságszáma az 1980-as évek elején érte el a csúcsát, mintegy 47 ezer fővel, ami mára a második világháború idején mért 30 ezerre süllyedt vissza.

Az új belvárosban kapott helyet a járási tanácsháza, ami 1971-re készült el, a későbbi miskolci pártházat is megtervező Dósa Károly rajzai alapján. A kívül-belül hatalmas mozaikképekkel díszített épületben ma a Vasvár úti általános iskola működik.  

Az új városközpont főutcáján természetesen áruház is helyet kapott, szemközt pedig rövidesen egy második is épült. A mérce ekkoriban nem titkoltan a szomszédos Salgótarján volt, ahol számos kereskedelmi és szolgáltatóegység összpontosult a teljesen új főtér közelében.  

A kilencvenes évek óta elhagyottan álló erőmű teljes újjáépítése 2016-ra fejeződött be, közös projektben a szomszédos fúvógépházzal, a köztük elterülő ipari skanzennel, és a szomszédos, régi ipari múzeum felújításával.  

A Csontos Györgyi DLA és Adorján Anna tájépítészek által tervezett épületegyüttes 2019-ben a FIABCI World Prix d'Excellence gálán World Gold Winner díjat nyert.

Bár a kilencvenes évek eleji 60% feletti munkanélküliség már a múlté, a töretlenül csökkenő lakosságú város barnamezős területeinek további hasznosítása, épített örökségének védelme továbbra is kihívások sorát ígéri.

Nézőpontok/Vélemény

Ózd városának ismert és ismeretlen építészete

2024.11.23. 15:44
1/21

A völgyben épült város különlegessége, hogy a geometriai középpontját az egykori óriási acélmű foglalja el. Ennek elődje már akkor kiépült, amikor Ózd még csak néhány, a közeli völgyekbe felnyúló faluból és munkáskolóniából állt, hiszen városként hivatalosan csak 1949 óta létezik. Szalay Zoltán 1975-ös panorámaképe a gyár fénykorát örökítette meg. Forrás: Fortepan

Bár az egykori acélmű már a múlté, a város északkeleti részén a kétezres évek óta újra izzik az acél, az Ózdi Acélművek Kft. telephelyén, ahol főként betonacélok, és hasonló, melegen hengerelt félkész termékek hagyják el a korábbinál jóval kisebb gyárat. A látványos szabadtéri salaköntés így már bő húsz éve újra része a város életének.  

A város központi részén, az egykori Törzsgyár centrumában, ma óriási emlékműként áll az acélmű csarnokának torzója. 1962-ben épült, az Iparterv vállalat, és Marosi István, Papp Béla tervei alapján, mint az utolsóként megépült hazai Siemens-Martin Acélmű. Részleges bontása a kilencvenes évekre ért véget, azóta hasznosítási tervek egész sora látott napvilágot, többnyire rendezvénytér funkcióval.

A központ óriási területének másik két nagy épülete, az egykori fúvógépház, és az erőmű épületei, már nem csak műemléki védelem alatt állnak, de újrahasznosításuk is megtörtént: előbbi Filmtörténeti interaktív élménypark és látványraktár, míg utóbbi Digitális erőműként ismert.

A digitális erőmű nagyon is analóg, kiváló állapotban megőrzött vezérlőterme ma kissé ritkábban, de folyamatosan használt rendezvénytér és szabadulószoba.

Az üzemek számos kolóniájának egyike a Velencetelep, főként impozáns kapujáról ismert, ami a közelmúltban részleges felújítást is kapott.

Az 1922 és 25 között épült munkásnegyed 48 darab kétszintes ikerházból áll; nevét a korai árvizekről kapta: az átadás utáni években többször is elöntötte az akkor még szabályozatlan Hangony-patak.  

A gyári negyedben a munkásszállóknál jóval régebbi épületek is szép számban akadnak. Az egykori gyári iskola 1895-ben épült, az ország első nyolcosztályos elemi iskolájaként, és már 1971 óta ipartörténeti múzeum működik a falai között. Mai formáját a 2015-ös műemléki felújítás során nyerte el, miközben fő funkciója nem változott.  

Az Ózdi Kohászati Üzemek hivatalháza, és a később épült irodaház a Rombauer Tivadar téren. A 20. század közepén már kiemelt hadiüzemként is működő terület alatt, föld alatti járatok és óvóhelyek több kilométer összhosszúságú rendszere is kiépült.

Az egykori ÓKÜ hivatalháza a hazai világháború előtti építészet egyik különleges alkotása, 1938-43 között épült, ma már sajnos üresen áll. Főbejárata körül Búza Barna épületszobrász Kohászat és bányászat allegóriája című alkotása borítja a homlokzat jó részét.  

A háborút követő államosítás után a gyárakban változatlanul folyt a termelés, miközben az újabb munkásnegyedek immár a szocialista realizmus jegyében épültek tovább.  

A városközponti törzsgyártól nyugatra épülő Béketelep tervei 1952-re készültek el a LAKÓTERV irodáiban. Zárt sorú, és pontházakat egyaránt tartalmazó beépítése változatos domborzati viszonyokkal, kisebb-nagyobb szintkülönbségekkel találkozott, a terület mai képét a már nagyra nőtt fák teszik még tagoltabbá.

A béketelepi főtér, jobb oldalt a művelődési házzal.  

Az akkori új városközpontot jelző két egyforma magasház egyike a Béketelep északi szélén. Az 1960-as évek végén indult országos toronyházépítő-versengés ekkoriban már elkezdődött a jelentősebb városok között, de az 1970-es évek óriásai még messze voltak.  

Az 1960-as évek elején átadott Árpád Vezér Általános Iskola tervezője a kor egyik legismertebb építésznője, a későbbi Ybl-díjas Spiró Éva volt, aki más munkáin is előszeretettel használt nyers tégla homlokzatot.

A város későbbi bővülése Ózdon is a nagypaneles építésmód elterjedését hozta magával, amit a közeli miskolci házgyár szolgált ki. A város lakosságszáma az 1980-as évek elején érte el a csúcsát, mintegy 47 ezer fővel, ami mára a második világháború idején mért 30 ezerre süllyedt vissza.

Az új belvárosban kapott helyet a járási tanácsháza, ami 1971-re készült el, a későbbi miskolci pártházat is megtervező Dósa Károly rajzai alapján. A kívül-belül hatalmas mozaikképekkel díszített épületben ma a Vasvár úti általános iskola működik.  

Az új városközpont főutcáján természetesen áruház is helyet kapott, szemközt pedig rövidesen egy második is épült. A mérce ekkoriban nem titkoltan a szomszédos Salgótarján volt, ahol számos kereskedelmi és szolgáltatóegység összpontosult a teljesen új főtér közelében.  

A kilencvenes évek óta elhagyottan álló erőmű teljes újjáépítése 2016-ra fejeződött be, közös projektben a szomszédos fúvógépházzal, a köztük elterülő ipari skanzennel, és a szomszédos, régi ipari múzeum felújításával.  

A Csontos Györgyi DLA és Adorján Anna tájépítészek által tervezett épületegyüttes 2019-ben a FIABCI World Prix d'Excellence gálán World Gold Winner díjat nyert.

Bár a kilencvenes évek eleji 60% feletti munkanélküliség már a múlté, a töretlenül csökkenő lakosságú város barnamezős területeinek további hasznosítása, épített örökségének védelme továbbra is kihívások sorát ígéri.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Ózd

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.