Pálinkafőzde és szálloda a győr-kismegyeri magtárban – Lang Krisztina diplomaterve
Lang Krisztina diplomatervében a győri csatában egykor erődítményként szolgáló kismegyeri magtár épületét új funkciókkal töltötte meg: az elhagyatott műemléket pálinkafőzde és szálloda céljaira alakította át, kortárs elemekkel újrafogalmazta az épület megjelenését, a belső tereket pedig - a rendeltetésnek megfelelően - kellően napfényessé tette.
Bevezetés
Diplomatervem helyszínéül személyes kötődések révén Győrt (Kismegyert) választottam, mivel ebben a városban nőttem fel. Ez a településrész csendes, nyugodt, falusias hangulatú. Itt áll egy régi, elhagyatott magtárépület, amelynek történelmi múltja, boltozatos terei, régi szerkezetei mélyen megragadtak. Jelenleg erősen leromlott állapotban, méltatlan körülmények között sínylődik az egykor szebb napokat látott, most már műemléki védettség alatt álló épület. Diplomatervemben az épület történetiségéhez méltó felújítás és egy használható program kialakítása volt a cél, amely új életet visz a régi erődítménybe.
Helyszín
Kismegyer Győr déli részén található, a Külső Veszprémi út kivezető szakasza mentén. Az autópályáról lehajtva könnyen megközelíthető ez a városrész. A terület lakóövezeti besorolású, a közelében található telkek nagy része szintén. A rendezési terv szerint délre, a közelben termálkút kiépítése és az erre épülő üdülőövezet kialakítása várható. A tervezési terület a Pándzsa-patak közelében, egy kisebb dombon, az Arató utca szélén található. Itt áll a régi magtár épülete, amelybe tervemben új funkcióként pálinkafőzde, étterem és szálloda kialakítását készítettem el.
Történet
Kismegyer IV. Béla idején már faluként tartották számon. Kezdetben ez a terület Győr vármegye tulajdonában állt, később a Pannonhalmi Bencés Apátsághoz került, körülbelül a XVII. század elején. A magtárépület az 1750-1780-as években épült a bencés majorsági területen. Történelmi jelentősége, hogy 1809-ben, a győri csatában erődítményként szolgált a francia csapatok ellen. A magyar katonák a maradék lőszerrel ide vonultak vissza a végső, elkeseredett küzdelemben és itt lelték hősi halálukat. Az épület később magtárként, raktárként funkcionált. Jelenleg magánkézben van, tulajdonosa bérbe adná vagy eladná, az önkormányzat nem tart rá igényt, így csak egy magánbefektetés jöhet szóba, mint felújítás. Nemrégiben műemlékké nyilvánították.
A meglévő épület
Az épület tartószerkezeteit nagyméretű téglából falazták. A belső terekbe a kicsi, lőrésszerű ablakokon keresztül nem sok fény jut be, a földszint és az első emelet csehboltozatai a közlekedést, illetve a térhasználatot alacsony belmagasságukkal jelentősen korlátozzák. A második emelet felső, fa mestergerendás födéme fölött egyállószékes ácsszerkezet épült, melyet az épület fennállása óta már többször elbontottak, felújítottak. Az első emeleten vonóvasakat helyeztek el a XX században, mert a második emeleten a termény súlya szétnyomta volna a falakat, viszont az új funkció elhelyezésével ezek eltávolíthatóak.
Program és a koncepció
Programalkotásomat a hosszanti, egybefüggő, boltozatos terek hangulata inspirálta. A fő funkciókat itt szerettem volna elhelyezni úgy, hogy a lehető legkevésbé aprózzam fel ezeket a tereket, így a vendéglátó és az ipari funkció mellett döntöttem. A program nagysága - mely funkcionális és gazdaságossági elveket követve nőtt ekkorára - (pálinkafőzde, étterem és szálloda) szükségessé tette a bővítést. A jobb térkihasználás érdekében a tetőszerkezetet elbontottam. Ennek helyére könnyűszerkezetű doboz került, amelynek formája kezdetben szabálytalan alakot követett, a tervezés során azonban a régi épület méretéhez és formájához „szelídült" - az új kinő a régiből.
A pálinkafőzde területigénye miatt a földszinten szintén fontos kérdéssé vált a bővítés, és annak kapcsolata a régi épülettel. A magtár alatti bővítést mindenképpen elvetettem, mivel szerkezetileg, anyagilag túlságosan nagy beavatkozást jelentene, a szintkülönbségből adódóan az anyagmozgatás és az ellenőrzés pedig nehézkessé válna. Mindezt megfontolva a lineáris, földszinti bővítés mellett döntöttem. A „piszkosabb" üzemi funkciókat (gyümölcs előkészítés, cefreerjesztés, tárolás) összefogottan, egy tömbben alakítottam ki, amely az építési vonalat követve kapcsolódik a régi épülethez. A meglévő épülettel a közvetlen, ráépített kapcsolat erőltetett és zavaró lenne, ezért tömegében és jellegében a régit és az újat, az üzemi technológiát a tisztától elválasztva hoztam létre. Közöttük a kapcsolatot egy könnyed megjelenésű, üveg nyaktag biztosítja, mely összekapcsol de egyben távolságot tart.
A sötét terek bevilágítása fontos szempont volt a tervezés során. Az egyik lehetőség a meglévő falak áttörése volt, azonban ha ezt a megoldást sok helyen alkalmazzuk, az épület markáns, erőd jellege elveszik. Kézenfekvőnek tűnt a fényt fentről bejuttatni, hiszen így a régi szerkezet megbolygatása nélkül lehetett megvilágítani a belső tereket. A régi és az új falszerkezet között északi és déli oldalon bevilágító sáv engedi beszűrődni a fényt a szobákba és a wellness helyiségbe.
A közelben található természeti, építészeti értékek (Pannonhalmi Apátság - amelyet napsütéses időben egészen tisztán lehet látni -, a győrújbaráti dombok, a Napóleon-emlékmű, valamint Kismegyer régi és új temploma - Balázs Mihály) indokolttá tették számomra, hogy a régi falakat nagy felületen is áttörjem közösségi terekhez kapcsolódva (étterem, wellness) „kilátószemek" segítségével, így a benti zárt világ kinyílhat. A boltmezők helyenkénti áttörésével a fenti tető üvegfelületén és az oldalsó megnyitásokon keresztül elegendő fény jut az alsó terekbe.
Funkciók, anyagok, szerkezet
Az érkező vendég már belépéskor kapcsolatba kerül a főzdével: kétszintes, reprezentatív előtér fogadja a látogatót, az üvegfal mögött látvány-pálinkafőzdével. A kóstoló az első szinten, a galérián található, amely innen könnyen megközelíthető. Az üzem kiszolgálása és működése egy U-vonalra fűzhető fel, a gyümölcs érkezése és a pálinka elszállítása az északi bejáratok felől biztosított.
Az első emeleten kapott helyet az étterem, a második emeleten pedig egy kisebb wellness részleg. A szállodában 16 szoba található, részben a második emeleten a régi épületben, illetve az új könnyűszerkezetű dobozban. A zárt középfolyosók megvilágítását lényeges szempontnak tartottam. A második emeleten a folyosó közepén és végén lévő megnyitás, a harmadik emeleten pedig a válaszfalak felett szakaszonként savmart üvegtáblasávok engedik beszűrődni a fényt.
A doboz tartószerkezete 4-5 méterenként elhelyezett acélkeret, mely a régi épület falára és középen egy–egy acéloszlopra fektetett, egyedi szelvényekre támaszkodik. A csapadékvizet a tetőről a könnyű homlokzatburkolat mögé rejtett, illetve a régi falba bevésett belső ejtővezetékek vezetik le, így a műemléki homlokzat eredeti állapotát nyeri vissza. A régi épület homlokzatán az eredeti fehér színű vakolatot állítottam helyre. Anyagában a régi és az új szerkezetek elkülönülnek, a „szemek" és a könnyű tetődoboz patinázott rézlemez burkolatot kapott. Az egyszintes tömb az ipari jellegre utalva gabion előtétfalas szerkezetű. A régi épület belső nyerstégla felületei felidézik ez egykori romos erőd hangulatát, míg a tetőtérben (a szobákban és a folyósokon)a színes üvegtábla sávok éles kontraszttal jelzik az új kor high-tech világát.
Összefoglaló
Óriási kihívást jelentett számomra a nagy múltú magtár átalakítása, melynek helyzete, problematikája nem egyedi Magyarországon. Ez egy új fejezet volt az érzékeny és komplex szemlélet elsajátításában, amellyel egy régi épülethez viszonyulhatok. E szemlélet tanulását nagyon aktuálisnak érzem, bárhol is helyezkedek el az építészetben.
Lang Krisztina
Diplomaterv – Pálinkafőzde és szálloda
tervező: Lang Krisztina
építészet: Niczki Tamás DLA - Lakóépülettervezési Tanszék
épületszerkezettan: Laczkovics János
épületgépészet: Viczai János
tartószerkezet: Csuka Bernát PhD
építéskivitelezés: Huszár Zsolt
épületvillamosság: Filetóth Levente PhD
bruttó szintterület: 1883 m2