Emberek/Interjú

Pályázni kell!

1/3

Hirdetés
?>
?>
?>
1/3

Pályázni kell!
Emberek/Interjú

Pályázni kell!

2009.04.02. 12:50

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Építészek, alkotók:
Cságoly Ferenc

Vélemények:
5

Dosszié:

"Egy gondos cég képez tartalékokat, hogy ideig-óráig túléljen" – mondja Cságoly Ferenc DLA, DSc egyetemi tanár, az Építész Stúdió egyik alapítója, a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékének vezetője, akit a munka-jaj fókusztéma keretében a gazdasági válság hatásairól kérdeztünk.

Építészfórum: Hogy érinti Önöket a gazdasági válság? Visszamondtak-e megbízásokat, számítanak-e erre?

1/3

Cságoly Ferenc: Minket is érintett a válság, igen. Csúszások vannak, például a pécsi munkák esetében - bár nem tudom, hogy itt a válságról vagy a tesze-toszaságról van szó. Vannak munkáink, amelyek elúsztak vagy elúszni látszanak.

ÉF.: Hogyan lehet túlélni ezt az évet? Fel lehet készülni előre a nehezebb időszakra?

Cs.F.: Nagyon nehéz felkészülni. Egy gondos cég képez tartalékokat, hogy ideig-óráig túléljen. Pályázni kell ebben a helyzetben, hogy ne a káosz és a borongás lengje be az irodát.

ÉF: Ez azt is jelenti, hogy meg fog nőni a pályázók száma.

Cs.F.: Biztos, hogy megnő a pályázók száma, sőt ez már most is látszik.

ÉF: Mire számít, mikor enyhülhet a válság? Elhúzódhat a 2010-es év egészére?

Cs.F.: Nem értek hozzá. Sok mindent lehet olvasni, vannak, akik azt prognosztizálják, hogy egy-két év, máshol azt olvasni, hogy akár egy évtizedig is elhúzódhat a válság.

ÉF: A politika, várospolitika szintjén szükség lenne-e valamilyen beavatkozásra, esetleg szabályok módosítására?

Cs.F.: Most olvastam a bogotái példát, és azt kell mondjam, nagyon irigylem azt a várost. Nem hiszem, hogy Bogotá dúskált volna az anyagiakban. Budapesten látszat, alibi tevékenység zajlik. A város rohad.

Persze, hogy kellene várospolitikai változás. Egy válság nagyon jó alkalom arra, hogy megmozgassa a morális értékeket.

ÉF: Szükségesnek tartaná a szakmai párbeszéd intenzívebb megindulását? Egy nagyobb összefogás tompíthatna a helyzeten?

Cs.F.: Alapvetően a morális alapokat kellene megerősíteni. A válságnak lehet olyan hatása, hogy összeugrasztja az embereket. A szakmának a saját létalapját kellene védenie. Az uniós csatlakozás óta, a szakma adminisztrációs, jogi tartalma megerősödött. Ebben is szükséges lenne egy nagyobb összefogás.

ÉF: Kinek kellene koordinálnia a szakmai párbeszéd erősödését?

Cs.F.: Úgy gondolom, hogy a szakma érdekvédelmi szervezetének, a Kamarának. Amiben erő lehet, azok az alulról jövő kezdeményezések. Az elmúlt húsz évben is ebben volt mindig erő.

Vélemények (5)
Kőműves Kelemen
2009.04.03.
12:23

A cikket, mindenek előtt annak címét az élet elképzelhetetlen gyorsasággal felülírta.

A közbeszerzéseket ugyanis új rendelet szabályozza. Megváltozott az eddigi rendszer. Az építészek április elsejei megtréfálására a kiírókat gyakorlatilag nem kötelezi már semmi tervpályázat kiírására. Beruházási értékhatár 2,5 milliárd forintra nőtt. Ez alatti nem kell tervpályázat. Beruházó legyen a talpán az, aki ezek után még nyakába veszi a tervpályázat összes nyűgét. Évente csak 2-3 tervpályázat várható, a többi mutyiban dől el. Árajánlat, árlejtés... Gyanítom, erről az építészek zöme még nem hallott. Több nagyvárosunk, (csak a példáként Debrecen, Kaposvár, stb.) eddig sem szerette a tervpályázatokat. Most már jogszabály sem kötelezi őket.

Cságoly Ferenc "Pályázni kell!" felhívása pusztába kiáltott szó marad, nem lesz mire pályázni, nem lesznek kiírások!

Kamaránk, a kijáró emberek stb., stb. súlytalanok. Kihagytak bennünket a rendelet alkotásából. Szavakban sokakat, valójában senkit nem érdekel épített környezetünk fejlesztése.

Fontos lenne az építészeti minőség biztosítását szolgáló tervpályázatok kötelezettségének visszaállítása mellett érvelni, tiltakozni a jelenlegi állapot ellen! Megkérem Cságoly Ferencet, vagy mást, azokat, akiknek erejük, módjuk van rá, indítsák el a változás folyamatát!

frolicken
2009.04.04.
10:54

@Kőműves Kelemen: Az állam (állítólag) építőipari csomaggal segíti az építőipari (=kivitelező) cégeket, de vajon miért nem fogalmaz meg senki (pl. Kamara)  hasonló "csomagot" az állami megbízások szétterítésére - egyszerűbb, az ideára fókuszáló pályázatokkal - a tervező cégek között.

Logikailag a következőkre lehet tippelni:

a) mert nem áll érdekében

b) mert nincs érdekérvényesítő képessége

...de lehet tovább is találgatni.

dittta
2009.04.06.
10:12

@Kőműves Kelemen: Kedves Kőműves Kelemen!

A közbeszerzési értékhatár változásokról szóló anyagot hol lehet megtalálni? Különösen a 2,5 milliárd forintos beruházási értékhatár érdekel persze....

a neten én egy ilyenbe futottam bele:

Fentiekből adódóan a 2009. április 1-jétől irányadó nemzeti értékhatárok:

A Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (a klasszikus ajánlatkérők egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzései) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 244. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 91. §-ának (1) bekezdése értelmében:

árubeszerzés esetében: 8 millió forint;építési beruházás esetében: 15 millió forint;építési koncesszió esetében: 100 millió forint;szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint;szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint; A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában (a közszolgáltatók egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzései) a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos 258. §-ának (1) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében:

árubeszerzés esetében: 50 millió forint;építési beruházás esetében: 100 millió forint;szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint. 

desdicsávo
2009.04.03.
10:49

Nem vagyok otthon a dolgokban és lehet, hogy tudni kéne: nem illik a hozzászólóhoz szólni, csak a cikkhez -de majd meg kapom ha így van, sőt: kifejezetten kérem, hogy valaki írjon arról, hogy mit és hogyan illik (ha már a válságban olyan nagy jelentőséget tulajdonítunk a morális szempontoknak...).

Na szóval lehet igaz az, hogy ez így "bulváros": de igazán mit várt bárki is? Mégis csak bizniszkérdésekről van elsősorban szó, arról meg nem nagyon szoktunk nyíltan beszélni...

Én már annak is örülök, hogy legalább az nem hangzott el, hogy csak képzeljük a válságot. Bár tulajdonképpen ez is igaz... Amíg csak jajongunk, nagy baj nincs. A baj ott kezdődik, ha saroktól sarokig osonva kell a kenyérért kimenni.  Remélem ez azért nem lesz.

De ha lesz is, nem az építészek tehetnek róla első sorban. Bár pl. Berlinben, Drezdában, Budapesten jó sok házat kellett tervezni egy-egy igazi válság után... Lehet hogy a nagyiparosok mellett a titkos építészlobbi is dolgozik a háttérben? Pláne, hogy morálisan ilyen rossz a helyzet. Na de félre a tréfát:

Marhára unom már ezt a "morális válság" "hitelesség" stb. jelzőket. Eddig kétféle embertől halottam: 1. attól, aki maga sem "hókarú" (ha már jelzőknél tartunk...), 2. attól, akitől ha bármikor megkérdezzük, mindig baj van a morállal (ja, egyébként én is ide tartozom...) A kettő persze nem zárja ki egymást. Már annyira súlytalanná váltak ezek a jelzők (vagy mindig is azok voltak?), hogy igazi jobbító szándékkal senki nem mondhatja ki őket.

Ehhez mindjárt kapcsolódik egy másik kedvencem: a szakmai párbeszéd intenzívebb megindulása. Már a kérdés magában hordozza a választ is. Valyon ki az, aki azt mondja, hogy: áááá, neeeem kell, jó ez így, ahogy van... Mindjárt kapna az arcára, hogy cinikus.

Többnyire úgy gondoljuk, hogy a párbeszéd folytatására a meglévő keretek elégtelenek, és ezért szükséges egy új -hehe, természetesen mi másként, mint morális alapon épülő- rendszer kiépítése. Nagy elánnal bele is fogunk... Aztán a keretek jó esetben elkészülnek, de már érdemi "párbeszéd" nem folyik. Példa: nem gondolnám, hogy a KÉK szentek gyülekezete, és nekik személyesen semmi hasznuk nincs az ügyből, csaaaaaak az É-pí-té-szet-nek, de azért érdekelne a kamara véleménye arról, hogy miért nem álltak mögéjük, miért kellett külön, azóta is legfeljebb titokban működő, újabb "központot" gründolni... Jééé, ha már az alulról jövő kezdeményezéseknél tartunk: világosítson fel valaki, melyek azok az alulról jövő kezdeményezések, amiket felülről nem lenyúltak, hanem támogattak... Persze végül is a villáminterjú alanya csak annyit állított, hogy az alulrol jövő kezdeményezésekben volt erő: és ez igaz.

 Ja, és pályázni tényleg kell -meg lottózni is.

Kühn Péter
2009.04.02.
22:16

Sajnálattal tapasztalom a bulvárosodást ebben az 1 percnyi interjúban (telefonbeszélgetésben?) ahol nem feltételezem, hogy a tanár úr hivatkozott arra, hogy nincs több ideje, hanem  a kérdezőben nem volt elég muníció.

A Tv-k reggeli műsorában is méltatlan ez a stílus ( "sajnos ennyit ad a műsoridő", szakítják félbe fél perc után a tudóst),  nem beszélve egy szakmai portálon!

érdekesnek találom, hogy bizonyos kérdésekre az "álmomból felébresztenek, akkor is tudnom kell" sablonos választ kapjuk,eggel lejjebb pedig  kérdés adta  résben a lényeget csúsztatja be (bogota)

Meg kell jegyeznem még, hogy nem csak a pályázók száma nő meg, hanem a zsűritagokra (főként építész kollégáinkra) eső kísértések, azaz udvarias megkeresések, támogatások, felajánlások száma is.Figyeljünk egymásra!

Ha ugye értitek mire gondolok.

Üdv

KP

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk