Helyek

Panelépületek esztétikai rehabilitációja

1/11

Jankovics Márk

?>
Jankovics Márk
?>
Bodon Zsófi
?>
Faluház - 5. évf. hallgatói munka
?>
Fridrich László
?>
Dani Róbert - Óbuda Faluház
?>
?>
Kovács Petra
?>
Miklóshalmi Zsolt
?>
Pásztor Bence
?>
Szaniszló Endre
?>
1/11

Jankovics Márk

Panelépületek esztétikai rehabilitációja
Helyek

Panelépületek esztétikai rehabilitációja

2007.05.08. 09:12

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Tari Gábor

Vélemények:
4

Avagy vizuális szín és formaélményt a monoton szürkeség helyett! "a hatalmas falfelületeknek, a város arculatát alakító, kis anyagi ráfordítás növeléssel történő, nagyszabású vizuális élményt adó lehetőségét még nem ismerték fel..." Dr. Tari Gábor ötletelése a panel-rehabilitációról

Avagy vizuális szín és formaélményt a monoton szürkeség helyett!

 


Egyre több helyen vagyunk tanúi, hogy sikeres pályázatok után sok panelépület kerül hőtechnikai korszerűsítésre. Azonban ezeknek a hatalmas falfelületeknek a város arculatát alakító kis anyagi ráfordítás növeléssel történő, de nagyszabású vizuális élményt adó lehetőségét még nem ismerték fel. Vannak ugyan szabályozások az önkormányzatoknál bizonyos kijelölt területek egységes színezéséről, de a főépítészeknek nem igazán van idejük ezzel behatóbban foglalkozni. A lakóközösségek viszont a minimális anyagi kiadásban érdekeltek, bár ők is jobban éreznék magukat művészien megtervezett színes környezetben. Mégis a színezéseknek igazán nincs kitalálója, gazdája, összehangolója. A főépítészek akkor kezdenek el felfigyelni az események sajátos alakulására, amikor azonos struktúrájú épületek kezdenek el egymástól teljesen független logikájú, mondjuk libazöld és barbie-rózsaszín árnyalatokat kapni városképileg fontos helyeken. Az egy színnel történő nyakonöntés sem igazán üdvözlendő építészeti gesztus, ez a téves építészeti önmérséklet, álszerénység csak fokozza a kellemetlen monolitikus hatást. A tehetségtelen díszítgetés is csak zavaró hiányérzetet kelt ekkora felületen.

 
A polisztirol hablemezzel való borítás megszünteti a monoton, országszerte hasonló raszterhatás-osztást – így megfelelő művészi érzékkel hatalmas képfelületekként jelenhetnek meg az eddig sivár és unalmas falak a színek és a formák szabad, de invenciózus alakításának helyet adva... 

Az új formai tagolásoknak csak egy eléggé körülhatárolt stílusiránya lesz sikeres – úgy hogy azt az építésztársadalom is elfogadja és a népnyelv gúnyolódásának se legyen a tárgya.

 

A kép és az épület sokféle együttélését láthattuk már. A szocialista realizmus gyakran élt a murális művészet eszközeivel, mozaikok, sgrafittók, zománcképek hirdették a politikai tartalmú eszméket, életérzést. De léteznek önálló, független üzenetű alkotások is. Kérdés azonban, hogy valóban kell-e több emelet nagyságban néznünk a művészi szubjektum üzenetét, amikor sokszor már a kufár piaci szemlélet óriás reklámplakátjaitól is csömörünk van – hogy amnéziás birkanyájnak nézik az embert a reklámok unalomig történő ismételgetésével, amikor nincs is vásárlási szándékunk és a termék valódi értéke, összetevői pedig titokban maradnak...

 

 

Meg lenne az önálló képzőművészeti alkotásoknak is a hely az épített környezetben, de nem feltétlenül a panelek több emeletes nagyságában. Vagy inkább úgy fogalmaznék, főleg a szeriális absztrakt festészet irányvonalát kellene követnünk, ami azért tudomásul veszi azt, hogy itt egy ismétlődésekre épülő építészeti struktúrával kell együtt élni. A kép nem ellenszegülne, hanem kiegészítve oldana és gazdagítana. Victor Vasarely színes város elképzeléseiben találunk nagyszerű előképeket erre, de Hundertwasser szecesszióból gyökerező formavilága is kiválóan hat az épületeken.

 

 

A posztmodern építészet szemléletmódjától nem idegen a régi és az új együttélése – az, hogy továbbformálhatunk, akár dekonstruktív „bőrrel" is boríthatunk olyan építészeti struktúrát, aminek esztétikai formálása, arányrendszere szinte nem is volt szempont. A neomodern /legújabbnak tituált építészeti trend/ pedig már-már a képzőművészettől vesz kölcsön játékos formatagolásokat – pld a nyílászárók variálásával – vagy akár az egész épület tömegformálásánál. Biztos vagyok benne, hogy pld a budai telekhiányból fakadóan, kellemes környezetben lévő panellakásokat nemsokára formailag és szerkezetileg is át fognak építeni, pld szintek összekötésével, a homlokzatok tagolásával. De egyenlőre a színezés a legolcsóbb –viszont nagyon hatásos eszköz amivel élhetünk!

 

A Műszaki Egyetem Rajzi és Formaismereti Tanszékén a vezetésemmel évek óta működik a Színdinamika Posztgraduális Képzés, ahol egyik fő kutatási téma a városrészek átfogó színezése, régi épületek színrekonstrukciója a város arcának élhetőbbé, esztétikusabbá, vizuálisan élményszerűvé és jelentéstelivé formálása. Több kisváros központját színeztük már meg úgy, hogy az egy irányvonalat jelentett az elkövetkező tatarozásokhoz, kivédve a történelmi stílusok színbeli ignorálását és a piaci szemlélet bántó érvényesülését pld egy „milkalila" fodrászüzlet képében a barokk templom szomszédságában. De a Fertődi Esterházy Kastély új színe is ebből a műhelyből került ki. A panelépületek művészi színvonalú átfestése is az egyik legérdekesebb témánk. Egy nemzetközi hírű festékgyár a STO Hungary díjazta azt az építészhallgatóknak kiírt pályázatot, amelynek legérdekesebb alkotásait most itt is bemutatjuk és amit a Tanszéken szerveztünk. A díjak egy sikeres szimpozion keretében kerültek átadásra, ahol a társasházak képviselői, építészek, építészhallgatók kaptak tájékoztatást a legmodernebb energiatakarékos rendszerekről és színezési eljárásokról.
 
 
E sorok olvasóinak is sok szeretettel ajánlom, ha döntéshozó helyzetben vannak, tegyünk városaink vizuális arcáért, hiszen ez tulajdonképpen országimázs kérdés is. A szükséges festéket úgy is meg kell vásárolni, miért ne áldoznánk csak egy kevéskével többet azért, hogy a színek harmóniája élhetőbbé tegye hétköznapjainkat, külföldi vendégeinknek emlékezetessé, nekünk megjegyezhetően karakteressé téve városaink különböző részeit, az otthonunkat!
 

Akiket pedig érdekel a színek világa, az építészeti és képzőművészeti
alkotás összekapcsolása egy négy-féléves posztgraduális kurzus keretén belül, több számítógépes program megismerésével – szeretettel várom a BME Rajzi Tanszékén szeptemberben induló SZÍNDINAMIKA képzésünkön.


Dr. Tari Gábor
festőművész, egyetemi adjunktus

Vélemények (4)
hady
2007.05.12.
15:51

Nem érzem indokoltnak a panelszínezés kérdését. Az, hogy végre van lehetőség a rehabilitációra, rendben. De miért kellene túlpörögni? Miért kell egy újabb jelentésréteget ráhúzni a házakra? Valaki ettől reméli a kiemelkedést a balkánból? Sajnálható. Ha valaki úgy ítéli, hogy a panelházak panel jellege - falméretű, gyakran nyílásokkal rendelkező lapokból álló raszteres homlokzat - szégyellnivaló, az tanuljon kicsit még építészetül. Én személy szerint kicsit sajnálom, hogy a polisztirol zoknik ráhúzásával ez a raszteresség megszűnik, de egyfajta átírásként értelmezem. De "művészeti" alkotások számára ez a felület nem alkalmas. Nagyravágyó félreértésnek tartom. Rosszabb, mint a zabpehely a pörköltben.

beton
2007.05.08.
11:00

szerintem kéne indítani, egy mentsük meg a kelenföldi fekete paneleket mozgalmat. ha nem figyelünk, akkor azokra is műanyag randommintás ruci kerül.sőt egy részükre már került is.

Mészáros Jolán
2007.05.08.
20:23

@beton: Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy lehet még rontani a panelházakon? Hát lehet, bizonyítják az eddigi színesek, és még mi fog jönni... Csatlakozom az előttem szólóhoz. Igen, legalább a kelenföldi feketéket meg kéne menteni.

line out
2007.05.08.
10:00

itt meg lehet tekinteni néhány megépült példát, miheztartás végett :) http://sturman.livejournal.com/271320.html kisasszony! dzsungel ez a város!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk