Párhuzam az otthonok és az emberek egészsége között

Friss kutatás szerint a magyarok több mint fele szenved olyan egészségügyi problémáktól, amelyekért a természetes fényt nélkülöző és rossz klímájú otthonok a felelősek. 14 ezer európai lakos egészségügyi állapotát és otthonát vizsgálta a Velux és a Humboldt Egyetem. 

A Velux Cégcsoport és a németországi Humboldt Egyetem 2016-os Egészséges Otthon Barométer felmérése szerint párhuzam vonható a fénytelen, nem megfelelő belső klímájú otthonok és a fáradékonyság, illetve a legyengült immunrendszer között. A 14 európai országra kiterjedő kutatás öt pontban fogalmazta meg az egészségtelen otthonok legfőbb ismérveit, az eredmények pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az építőiparnak, és a politikai döntéshozóknak a jövőben együtt kell dolgozniuk az emberek jóléte és az egészségügyi problémák miatti gazdasági veszteségek csökkentése érdekében.

Párás ablakok, mesterséges világítás iránti igény már napközben, állott levegő, télen hideg, nyáron pedig túlmelegedő helyiségek, levegőtlenség – az idei, 14 ezer európai lakost vizsgáló Egészséges Otthon Barométer felmérés eredményei szerint ezek a jelenségek sok európai háztartásban megfigyelhetők. Noha a problémák jó része kisebb átalakításokkal megszüntethető, erre csak kevesen fordítanak kellő figyelmet, pedig a természetes fény hiánya és a nem megfelelő beltéri klíma hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járnak.

Több milliárd eurós veszteség

A felmérés rámutatott arra, hogy jelentős azoknak a magyaroknak az aránya, akik olyan akkut egészségügyi problémáktól szenvednek, amelyek a rossz klímájú, napfényt nélkülöző otthonra vezethetők vissza. A magyarok 15%-a érzi az átlagnál betegebbnek magát, 25% panaszkodik gyakori fáradékonyságra, 60% pedig folyamatosan kiújuló torokfájástól és nátha-szerű tünetektől szenved. Hasonló problémákról számoltak be a kutatásban résztvevő 13 másik ország lakosai is. Lényeges, hogy ezek a tünetek nem csak az életminőséget rontják, de hatással vannak az adott ország gazdasági eredményességére is: a néhány napos kieséssel járó megbetegedések átlagosan a munkanapok 20%-át teszik ki Európában, évente több milliárd eurós kiesést okozva a kontinensen – beleértve a humánerő költséget, az orvosi kezelés anyagi vonzatát.

A tanulmány 5 tényező alapján térképezte fel az otthonok megfelelőségét: a kutatók vizsgálták az alvási körülményeket, a beltéri hőmérsékletet, a természetes fény mennyiségét, a levegő minőségét, valamint a páratartalmat. Kiderült, hogy a hideg, penészes otthonokban 50%-kal gyakoribbak a légúti megbetegedések, míg a nyugodtan alvó, a napközben elegendő természetes fényhez jutó válaszadók 50%-kal érzik egészségesebbnek, energikusabbnak magukat. Az eredmények rámutattak arra is, hogy a szellőztetés hiánya megkétszerezi a különféle megbetegedések előfordulásának esélyét.

Ha nem is tudatosan, de a magyaroknak fontos az egészséges otthon

A felmérésben résztvevő 14 ezer európaihoz hasonlóan, a legtöbb magyarra is igaz, hogy éppen azok a tényezők a legfontosabbak az otthonunk kiválasztásában, amelyek az egészségi állapotra a legnagyobb hatással vannak. A tanulmány szerint az európaiak számára a megfelelő belső klíma, az alvás minősége, a friss levegő, a napfény és a megfelelő páratartalom is az otthonnal kapcsolatos elégedettség legfontosabb összetevői közé tartoznak.

Az általános jólét és elégedettség tekintetében a tanulmány szerint a magyar válaszadók mintegy 10%-a elégedetlen a lakókörnyezetével, az otthonnal kapcsolatos elégedettség legfontosabb tényezőjeként pedig a lakás állapotát említették. Ezt követte sorban az alvás minősége, majd a beltéri klíma.

Nincs szükség drasztikus változtatásokra

Az egészségesebb otthon megteremtéséhez nincs szükség hatalmas átalakításokra, ugyanis néhány egyszerű változtatással is jelentős eredmények érhetőek el. A kutatás eredményei alapján a VELUX Cégcsoport és a Humboldt Egyetem a következő ajánlásokat fogalmazta meg:

• A magyar válaszadók 63%-a gondolja úgy, hogy alvási körülményeik nem megfelelőek, emiatt napközben fáradékonyak. A zavartalan alvás elsődleges feltétele viszont a teljes sötétség, amelyhez elegendő fényzáró rolók vagy redőnyök felszerelése.
• A benti hőmérsékletet érdemes 20^oC és 25^oC között tartani, így számos légúti megbetegedés megelőzhető. A felmérés szerint a tavalyi tél folyamán ötből négy európai lakásban tapasztaltak esetenként kellemetlenül hideget, míg a válaszadók 15 százalékánál ez az állapot egész télen fennállt. A megfelelő hőmérséklet fenntartásában viszont segít az automatikus hőszabályozás (termosztát), a redőnyök és a beépített szellőző rendszerek is.
• A kutatás szerint a magyar válaszadók 16%-ánál problémát okoz a szellőztetés, amelynek hiánya megkétszerezi a megbetegedések valószínűségét. Ezek megelőzésében segíthetnek az új ablakok is, amelyek akár zárt állapotban is biztosítják a helyiségek levegőzését.
• A Barométer eredményei szerint a magyarok 38%-a gondolja úgy, hogy az otthonában túlzottan függ a mesterséges fényektől, és ettől fáradékonyabb is, a napfény mennyisége viszont új ablakokkal és fénycsatornákkal könnyen növelhető.
• Az európai otthonokban gyakran található penész, Magyarországon pedig az otthonok 49%-ban észleltek párát az ablakokon, ami 50%-kal növeli a nátha-szerű tünetek megjelenését. A rendszeres szellőztetés segít a megfelelő páratartalom beállításában.