Épületek/Ipari és kereskedelmi épület
Párisi Nagy Áruház
2009.11.06. 12:14
A kortárs épületrészek nyelve a történelmi épület ipari szecessziós formavilágára és díszítő motívumaira az eredeti formák újrafogalmazásával reflektál. Tiba János tervrajzai és Bujnovszky Tamás fotói az elkészült épületről.
A Párisi Nagy Áruház Magyarország első, kifejezetten áruházi funkcióra épített épülete. Innovatív vasbeton megoldásai miatt és az épületben található, Lotz Károly és Feszty Árpád freskóival díszített neoreneszánsz bálterem miatt műemlékként tartják nyilván.
Az áruház az 1885-ben Petschacher Gusztáv tervei szerint épített neoreneszánsz stílusú Terézvárosi Kaszinó helyén áll az Andrássy út belső szakaszán. Az építész, Sziklay Zsigmond a kaszinó gazdagon dekorált báltermét megtartotta és integrálta azt az 1910-11-ben épült áruház épületbe. Az ipari szecesszió stílusjegyeit hordozó épületben kiemelt figyelmet kapott a vasbeton szerkezetek míves formálása, valamint az épület korát meghaladó technikai színvonalú tűzbiztonsága. A ’60-as években nagyobb átalakításokat végeztek egy harmadik kor stílusjegyeinek lenyomatát hagyva az épületen, ezt követően Divatcsarnok néven fogadta a vásárlókat. Az ingatlan 1999 óta állt üresen és pusztult. Az ORCO Property Group 2005-ben vásárolta az épületet, hogy újra bekapcsolja a város vérkeringésébe.
10/31
Párisi Nagyáruház, fotó: Bujnovszky Tamás
Párisi Nagyáruház, fotó: Bujnovszky Tamás
8/31
Párisi Nagyáruház, fotó: Bujnovszky Tamás
Párisi Nagyáruház, fotó: Bujnovszky Tamás
Az épület műemléki értékeit valamint a részleges funkcióváltásból adódó új szempontokat figyelembe véve a TIBA Építész Stúdió építészei tervezték az épület átalakítását. A megmaradt épületelemek és díszítő motívumok gondos restauráláson estek át. Kortárs építészeti elemek hozzáadásával és a terek és térkapcsolatok újraértelmezésével a mai kor használati, műszaki és esztétikai igényei is teljesülnek, így a történelmi és kortárs stílusok keveredéséből friss és izgalmas, eltérő korok építészeti nyelvezetéből egymásra rétegződött hangulat született.
A kortárs épületrészek nyelve a történelmi épület ipari szecessziós formavilágára és díszítő motívumaira az eredeti formák újrafogalmazásával reflektál. Az épületen konzekvensen, de eltérő intenzitással alkalmazva végigvonuló törtvonalú, mégis harmonikus vonalvezetésű üveg-acél térhatároló szerkezetek valamint a felületeken látható kisméretű, ismétlődő geometriai díszek alkotnak új réteget. Az eltérő korú és stílusú elemek rétegződése és átfedése izgalmas és dekoratív tereket hoz létre, megidézve a valamikori áruház nagyvonalúságát.
17/31
Párisi Nagyáruház, fotó: Bujnovszky Tamás
Párisi Nagyáruház, fotó: Bujnovszky Tamás
23/31
Párisi Nagyáruház, fotó: Bujnovszky Tamás
Párisi Nagyáruház, fotó: Bujnovszky Tamás
Az áruházi funkció megmarad a teljes földszinten és az első emeleten, a szinteket egy pár mozgólépcső köti össze. Az egykori kaszinó bálterme, a Lotz-terem az áruházi részhez kapcsolódva irodalmi kávéházként fog működni. Az általános emeleti szinteken szintenkénti leválasztással emelt igényszintű irodák kerülnek kialakításra. A válaszfalazás minimális mértékben csak üvegfalakkal lesz megoldva, így a tér eredeti transzparenciája megmarad.
A felső szintekre a tervek szerint az üzleti szférához és a vendéglátáshoz kapcsolódó flexibilis funkciót terveznek. Ide kapcsolódik a Paulay Ede utcai tetőterasz beépítésével egy kristályszerű üveg-acél szerkezetű reprezentatív tér, melyben étterem fog üzemelni, emellett akár sajtókonferenciákra vagy nagyobb összejövetelekre is alkalmas. A felújított tetőszintről, mely közvetlen liftkapcsolattal megközelíthető az Andrássy útról, pazar kilátás nyílik a pesti belvárosra és a budai hegyekre.
Tiba János
Vélemények (0)
