/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Gazdaság

Passzívházak Magyarországon

1/13

Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József

?>
Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József
?>
Második minősített passzívház, Tényő 2008, építészet és fotó: Boros Károly, épületenergetika: Benécs József
?>
Harmadik minősített passzívház Orosháza 2009, építészet: Sári Attila, épületenergetika és fotó: Benécs József
?>
Negyedik minősített passzívház Fótliget 2009, építészet: Sigray Judit
?>
Ötödik minősített passzívház Kiskunfélegyháza 2010, építészet: Sári Attila, épületenergetika: Benécs József
?>
Előminősített passzívház Budaörs 2010, építészet és fotó: Szekér László, épületenergetika: Benécs József
?>
Előminősített passzívház Jakabszállás, 2010, építészet: Sigray Judit
?>
Passzívház-technológia + megújuló források Kőröshegy irodaépület 2007,  építészet és fotó: Szekér László
?>
Passzívház-technológia Tengelic, irodaépület, 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt
?>
Passzívház Budapest II., 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt, épületenergetika: Benécs József
?>
Előminősített passzívház Pesterzsébet, 2010, építészet: Sigray Judit
?>
passzívház-technológia + mérések Dunaújváros, 2005, építészet: dr. Novák Ágnes, dr. Osztroluczky Miklós
?>
1/13

Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József

Passzívházak Magyarországon
Gazdaság

Passzívházak Magyarországon

2010.11.04. 13:58

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Szekér László

Dosszié:

A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, de – több különböző területhez hasonlóan – a környezettudatos építészet is különböző utakon indult el. Ezek közül egyik megoldást a passzívházak építése jelenti, a témáról most Szekér László tollából olvashatnak részletes írást.

Bevezetés
A karbonalapú gazdasági fejlődés elérte határait, ennek egyik tünete a klímaválság. A posztmodern, technokrata társadalmaknak a fenntarthatóság irányába kell továbbfejlődniük, egyre nagyobb az elvárás, hogy csökkentsük az épületek szén-dioxid-kibocsátását. Építészek és mérnökök dolgoznak világszerte azon, hogy új megoldásokat fejlesszenek ki, amelyek növelik az energiahatékonyságot, és ezzel csökkentik a környezet terhelését. A megújuló források és a passzív technológiák gazdaságos és megbízható hasznosítása közelebb hoz a megoldáshoz, miközben új lehetőségeket és iparágakat teremt.

 

 

Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József
1/13
Első minősített passzívház Szadán (2008), építészet: Szekér László, épületenergetika: Benécs József

Második minősített passzívház, Tényő 2008, építészet és fotó: Boros Károly, épületenergetika: Benécs József
2/13
Második minősített passzívház, Tényő 2008, építészet és fotó: Boros Károly, épületenergetika: Benécs József

Harmadik minősített passzívház Orosháza 2009, építészet: Sári Attila, épületenergetika és fotó: Benécs József
3/13
Harmadik minősített passzívház Orosháza 2009, építészet: Sári Attila, épületenergetika és fotó: Benécs József

 

Energiahatékonyság
Az épített környezetben felhasznált energia jelentős arányú csökkentése az EU főbb célkitűzései közé tartozik. Hazánkban is – ahol az energiafüggőség és az energiaszegénység egyaránt jellemző - egyre nagyobb figyelem övezi ezt a kérdést. Az EU direktívák (EPBD) minden uniós országra kötelezően előírják az energiahatékonyság növelését, a szabályozások és tanúsítások rendszerének kidolgozását. A passzívház-technológia a gyakorlatban bizonyította, hogy jelentős energia-megtakarítást tesz lehetővé. Az első minősített magyar passzívház (Szada, 2009. február) megépítése nagy érdeklődést generált a téma iránt, főként a magánépítkezők körében, akik már elvárásokat támasztanak a tervezőkkel szemben az épületek energiafogyasztását illetően. Azok az építtetők válnak passzívházépítőkké, akik a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával hosszú távon (legalább tíz év) érdekeltek ingatlanjuk gazdaságos üzemeltetésében (főleg a fűtést illetően), illetve akik szeretnék az ingatlanjuk értékállóságát megőrizni.

Aktuális passzívház-projektek
Jelenleg mintegy tucatnyi passzívház található Magyarországon, ezek szinte mind az utóbbi két évben épültek, és a számuk folyamatosan nő. Az első minősített passzívházzal szívesen foglalkozott a sajtó is, és ez jelentős lendületet adott a hazai passzívház- törekvéseknek. Számos kísérlet történt már a szadai ház előtt is a passzívház-technológia alkalmazására, azonban egyik projekt sem lett minősítve. A 2005-ös Solanova-projekt komoly nemzetközi sikereket ért el, az első hazai passzívház-technológiai alkalmazás volt, ráadásul többlakásos panelfelújítás, ami nemzetközi téren is unikum. Gödöllőn 2006-ra megépült az első passzív családi ház; a 2007-es kőröshegyi hídmérnökség pedig az első, megújuló forrásokat és passzívház-technológiát alkalmazó irodaépület volt; illetve megépült az alacsonyenergiás Fészekrakó-ház a Pilisben stb. A szadai ház sikere részben annak köszönhető, hogy az említett korábbi projektekben együtt dolgozók összefogtak, egyesítették tudásukat és tapasztalataikat. A mai megépült passzívházak többsége lakóház, néhány irodaépület színesíti a palettát.

 

Negyedik minősített passzívház Fótliget 2009, építészet: Sigray Judit
4/13
Negyedik minősített passzívház Fótliget 2009, építészet: Sigray Judit

Ötödik minősített passzívház Kiskunfélegyháza 2010, építészet: Sári Attila, épületenergetika: Benécs József
5/13
Ötödik minősített passzívház Kiskunfélegyháza 2010, építészet: Sári Attila, épületenergetika: Benécs József

Előminősített passzívház Budaörs 2010, építészet és fotó: Szekér László, épületenergetika: Benécs József
6/13
Előminősített passzívház Budaörs 2010, építészet és fotó: Szekér László, épületenergetika: Benécs József

 

 

Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ)  
A PAOSZ 2009. februárjában alakult. A szerveződést azok a magánszemélyek és cégek hozták létre, akik elkötelezettek a nemzetközi passzívház-követelményrendszer (PHI, Passivhaus Institut Darmstadt) alkalmazása iránt, minősített passzívházakat építenek tapasztalt tervezőkkel és kivitelezőkkel. A PAOSZ tagjai jegyzik csaknem az összes magyar passzívházat. A PAOSZ szervezésében minden évben, így idén novemberben is látogathatóak a megépült vagy építés alatt álló passzívházak a Nemzetközi Nyílt Passzívház Nap keretében. A PAOSZ tagja a nemzetközi Passzívház Szövetségnek, és az önként vállalt minőségbiztosítás révén a magyar passzívházak védjegyének számít.

Passzívházak minőségbiztosítása
Az épületek és tervek minősítése megkerülhetetlen kérdéssé vált napjainkra. A passzívházak minősítése önkéntes és nem támogatott jelenleg. A passzívházak egyre növekvő számával párhuzamosan megjelent az igény a magyar passzívházak tanúsítására. A teljes passzívház-tananyag elérhető magyarul, a tanúsítási folyamat (beleértve a PHPP-t is) elérhető magyar nyelven. A minősített (és valóban működő) passzívházaknak köszönhetően a passzívház kifejezés mára jól csengő védjeggyé vált, melyet sokan csalogató kereskedelmi szlogenként használnak anélkül, hogy megdolgoznának a tudásért, még az is előfordul, hogy nem rendelkeznek alapvető szakmai ismeretekkel sem, viszont könnyen megtéveszthetik a kérdésben járatlan laikust. A szakmai kamaráknak fontos szerepük lesz a jövőben, hogy a jelenlegi néha zavaros viszonyok tisztázásában közreműködjenek, és a piac letisztuljon.

 

 

Előminősített passzívház Jakabszállás, 2010, építészet: Sigray Judit
7/13
Előminősített passzívház Jakabszállás, 2010, építészet: Sigray Judit

Passzívház-technológia + megújuló források Kőröshegy irodaépület 2007,  építészet és fotó: Szekér László
8/13
Passzívház-technológia + megújuló források Kőröshegy irodaépület 2007, építészet és fotó: Szekér László

Passzívház-technológia Tengelic, irodaépület, 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt
9/13
Passzívház-technológia Tengelic, irodaépület, 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt

 

Tervezők képzése
Hamarosan hivatalosan elismert, nemzetközileg is elfogadott passzívháztervező-oktatás veszi kezdetét hazánkban is. Hat, nemzetközileg is minősített passzívház-oktató közreműködésével indul hamarosan az a tanfolyam, mely felkészít a passzívház tervezésre, melynek előfeltétele a megfelelő szakirányú végzettség és tervezési praxis folytatása, valamint épületenergetikai alapismeretek (pl. energiatanúsító továbbképzés). Minősített passzívház-tervezővé úgy lehet válni, ha a megfelelő szakmai előzmények után sikeres vizsgát tesz valaki PHI által akkreditált intézményben, vagy hitelt érdemlően igazolja, hogy megvalósult, PHI által minősített passzívházat tervezett.

Nemzeti szabványok, a minősítés hatása a támogatási rendszerekre
Jelenleg semmilyen állami támogatás nincs a passzívházakra, illetve az energiahatékonysági, valamint megújulós támogatások szétaprózottak és nem következetesek. Egy nagyszabású, komplex energiahatékonysági és klímavédelmi komplex program előkészítése folyik napjainkban, melyben az elképzelések szerint kiemelt támogatást kapnának a passzívházak. Az új Széchenyi-tervbe illesztett támogatási rendszer várhatóan 2011. januárjától indul, és az új passzívházakra és a passzívház-szintű felújításokra egyaránt állami támogatást biztosít.    

Közel nulla-energiás épületek, megújuló források
A passzívház-technológia remekül kombinálható az ökológiai és szociális aspektusokkal, így a fenntartható építészet alappillérévé válhat. A fenntartható építészet célja, hogy fenntartható értéket hozzon létre a három kulcsterület: gazdasági, környezeti és szociális hasznosság egyidejű figyelembevételével. Ha fenntartható épített környezetet szeretnénk örökül hagyni az utánunk jövő generációknak, akkor természetes, gazdaságos, decentralizált, autonóm, fenntartható épületeket és városokat kell építenünk – és a meglevő épületállományt ilyenné kell átalakítani. A PAOSZ aktívan részt vesz az autonómház projektben, és támogatja a közel nulla-energiás építkezési gyakorlat elterjesztését.

 

 

Passzívház Budapest II., 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt, épületenergetika: Benécs József
10/13
Passzívház Budapest II., 2010, építészet: Szekér László, épületgépészet: Detre Zsolt, épületenergetika: Benécs József

Előminősített passzívház Pesterzsébet, 2010, építészet: Sigray Judit
11/13
Előminősített passzívház Pesterzsébet, 2010, építészet: Sigray Judit

passzívház-technológia + mérések Dunaújváros, 2005, építészet: dr. Novák Ágnes, dr. Osztroluczky Miklós
12/13
passzívház-technológia + mérések Dunaújváros, 2005, építészet: dr. Novák Ágnes, dr. Osztroluczky Miklós

 

Leckék és tanulságok
Rendkívül fontos, hogy megfelelő képzéssel rendelkező tervezők vegyenek részt a passzívházak építésében. A nemzeti szabályozásokat át kell alakítani a jövőben, hogy harmonizáljanak a megváltozott körülményekkel, EU direktívákkal, és a leendő támogatásokkal. Nagyon fontos, hogy csak azok a projektek legyenek támogatva, amelyeket az életciklus-elemzés is alkalmasnak tart a hosszú távú felújításra, illetve a szub-optimális felújítások ne kapjanak támogatást, mert ezek hosszú távra ellehetetlenítik a valóban energia-hatékony felújítást, és mintegy „belakatolják" az épületállományt, vele a CO2 kibocsátást is. A passzívház technológia a legjobb megoldás meglevő épületek „mély felújítására", és remekül kombinálható a megújuló forrásokkal, így a 2020-tól kötelező közel nulla-energiás építészet és emisszió-csökkentés egyik fő eszköze.

Szekér László

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk