Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Porto-Novo, Bénin fővárosa: legyen harmonikus és vonzó főváros

1/17

Bénin

?>
Bénin
?>
Porto Novo és környéke
?>
Ouémé-lagúna, cölöpfalu
?>
Ouémé-lagúna, cölöpfalu
?>
Ouémé-lagúna, halászok
?>
Porto Novo utcakép
?>
Porto Novo utcakép
?>
Porto Novo utcakép
?>
Porto Novo afro-brazil stílusú mecset
?>
Porto Novo felújított koloniális épület
?>
Porto Novo fodrászat
?>
Porto Novo modern közintézmény
?>
Porto Novo piac
?>
Cotonou benzinkút
?>
Cotonou utcakép
?>
gyerekek
?>
Porto Novo piac
1/17

Bénin

Porto-Novo, Bénin fővárosa: legyen harmonikus és vonzó főváros
Épületek/Örökség

Porto-Novo, Bénin fővárosa: legyen harmonikus és vonzó főváros

2006.01.23. 11:53

Cikkinfó

Szerzők:
Varga Júlia

Földrajzi hely:
Porto Novo, Benin

Beszámoló a franciaországi Cergy-Pontoise-i Nemzetközi Várostervezői Szemináriumok által szervezett workshopról

Beszámoló a franciaországi Cergy-Pontoise-i Nemzetközi Várostervezői Szemináriumok által szervezett workshopról

Bénin, Porto-Novo, 2005. november 11-27.

 
Béninről
Bénin a fekete Nyugat-Afrikában található, tulajdonképpen egy hosszú keskeny földsáv merőlegesen a Guineai-öbölre. Északról Burkina Faso és a Niger Köztársaság, keletről Nigéria, nyugatról Togo határolja. Az ország 115 765 km² területen fekszik, lakossága mintegy 7, 46 millió. Az országban trópusi klíma uralkodik, a hőmérséklet alig ingadozik, átlagosan 28°C körül van. A száraz és esős évszak váltja egymást. Bénin gazdaságilag fejletlen ország. Számos látnivalója ellenére a turisták alig látogatják.

1960-ban véget ért a gyarmatrendszer a francia fekete Afrikában, Dahomey függetlenné vált. 1975-ben létrejött a Bénini Népköztársaság, amely a 80-as évek végéig állt fenn. Bénin egyike volt az első afrikai országoknak, amelyek a demokrácia útjára léptek.

Porto Novoról
Bénin fővárosa, Porto-Novo az Ouémé-lagúna partján fekszik. Három medencére oszlik területe. A város észak felé terjeszkedik, mivel keleten és nyugaton a várost mocsaras terület szegélyezi. A város 52,2 km²-en terül el. Öt kerületből és 86 negyedből áll a főváros. Lakossága 223 552 fő. Porto-Novo az ország jelentős kulturális és oktatási központja.

A város gazdasági életében nagy szerepet tölt be a népszerű és illegális üzemanyag-kereskedelem. Nigériához igen erős gazdasági és kereskedelmi szálak fűzik. A nigériai határ mintegy 30 km-re, Lagos pedig 120 km-re található.

Az utak többsége nehezen járható. A közlekedés fő eszközei a minibusz, a Peugout 504-es taxi, valamint a motortaxi, az ún. zem (a zemidjan szó rövidítése, amely annyit tesz fon nyelven: vigyél el gyorsan!). Kerékpárokat csak elvétve láthatunk. A vasútvonalat, amely keresztezi a várost, sajnos nem használják. A várost a lagúnarendszer köti össze a cölöpfalvakkal, sőt Nigériába is eljuthatunk vízi úton.




Porto-Novo hagyományokban gazdag város. Történelme több, mint három évszázadra vezethető vissza, s ez igencsak ritka Fekete-Afrikában. Főváros, amely befogadta a messze idegenből érkezőket, a különböző vallásokat és kultúrákat. Ez a sokszínűség teszi egyedivé. A város eredete a 17. század végére tehető. Az első lakosok Oyo, Nigéria keleti tartományából származó jorubák voltak. A szájhagyomány szerint három joruba vadász messzire elkalandozott vadűzés alkalmával, majd egyszer csak pihenés közben megjelent nekik egy jótevő istenség kilencfejű szörny alakjában. Varázsló tanácsára később ezen a helyen telepedtek le nemzetségükkel, így jött létre akkori nevén Adjatche. 

A Hogbonou királyság megalapítása a nyugati Allada régióból származó adja Té Agbanlin nevéhez fűződik a 18. században. Az ő uralkodása alatt kezdett el jelentősen terjeszkedni a város. A város lakóinak többsége így az adja kultúrához tartozik. A Goun, Ouémé, Toni, Setto és Toffi csoportok a népesség mintegy kétharmadát teszik ki. Közel egyharmadát pedig a joruba nemzetségbeliek. Porto-Novo lakói ezenkívül a Fon, Mina és afro-brazil származásúak. A városban legtöbben a goun és a joruba nyelvet beszélik a hivatalos francia nyelv mellett. A lakosság vallás terén is sokféle. A lakosok között vannak keresztények, muzulmánok, törzsi vallások hívei. A vudu és fétista szokások még mindig nagyon elterjedtek. Még a muzulmánok és a katolikusok is gyakran vesznek részt animista ünnepségeken. 

Porto-Novo városszövetében is nyomokat hagyott a történelem. Éltek itt királyok, hercegek, vallási vezetők; portugál, francia, német nagykereskedők, francia gyarmatosítók; valamint az afro-brazilok, vagyis azok az egykor Brazíliába hurcolt rabszolgák, akik visszatértek, illetve leszármazottaik. Az általuk alapított negyedek jól elkülöníthetők egymástól.

Hagyományos építészet jellemzi a sűrűn beépült belvárost, a vályog épületek általában négyszögletesek és sátortetővel fedettek. Goun és joruba családok lakják. A gyarmati időkből származó építészet leginkább a város nyugati területén jelentkezik. A nagyszabású épületek elsősorban hivatalként vagy lakóépületként működnek. Ezek az épületek leginkább zöld környezetben állnak és százéves fák veszik körbe. Az afro-brazil stílusú építészet az óváros és a gyarmati negyed között fedezhető fel. Brazil vagy portugál hatásról tanúskodnak a díszítőelemekkel gazdagon ellátott impozáns épületek.

A modern építészetet képviselik a városban szétszórt, 60-as években emelt villák, valamint az elmúlt 20 év alatt épült muzulmán kereskedők lakóházai. A joruba villák a Perzsa-öböl országainak gazdag villáira emlékeztetnek. A magánépítés a felparcellázott területeken zajlik, s különösen a város északi negyedeiben erőteljes. A többnyire beton alapanyagú házakat bádoggal fedik vagy tetőterasszal zárják le. 

A kultuszhelyek (mecsetek, templomok, animista szentélyek) paloták, kereskedőházak, lakóépületek mind-mind értékes forrásként szolgálnak arról a társadalomról, amely igen gazdag és mozgalmas történelmet tud maga mögött. Ahogy lépésről lépésre felfedezzük ezt a világot, egyre inkább elvarázsol bennünket.

Ám ez a magával ragadó történelmi város haldoklik.

A városi önkormányzat szeretné, ha Porto-Novo újra „igazi" fővárossá válhatna. De hisz Porto-Novo már most is Bénin fővárosa. Akkor tehát hol van a probléma?

Cotonou-ról
Porto-Novo habár hivatalosan még Bénin fővárosa, gazdasági és politikai hatalmát elvesztette. Úgy tűnik, maga a hivatalos főváros elnevezés még nem elégséges ahhoz, hogy annak is ismerjék el Porto-Novot. A kormány székhelyét és intézményeit már évekkel ezelőtt átköltöztette a tőle 32 km-re nyugatra fekvő kikötővárosba, Cotonou-ba. Az óceán partján fekvő Cotonou ma az ország legnagyobb városa több, mint 800 000 lakosával.

Mi is valójában a főváros

Vajon a fővárosnak az ország legnagyobb vagy legnépesebb városának kell lennie? Jelenleg Porto-Novo megközelítőleg a népesség 3,6°-át teszi ki, míg Cotonou a 11%-át. De Washington szintén kisebb, mint New York.

Gazdasági központként kell működnie a fővárosnak? Porto-Novo jelenleg messze elmarad Cotonout-ól gazdasági szempontból. De Peking is jelentéktelenebb gazdaságilag, mint Sanghai.



A legnagyobb repülőtérrel és a legkiterjedtebb közlekedési kapcsolattal kell rendelkeznie? Jelenleg Cotonou-ban található a nemzetközi repülőtér, az ország legfontosabb kikötője. De Róma repülőtere szintén kisebb, mint Milánóé, és a legnagyobb kikötők Triesztben és Genovában találhatók.

A kormányszékhelynek és a nagykövetségeknek a fővárosban kell lennie? Jelenleg minden megyei adminisztrációs hivatal Porto-Novoban található, de az országos jelentőségű intézmények Cotonou-ban vannak. Egyedül a Nemzetgyűlés székel Porto-Novoban, a Legfelsőbb Bíróság székhelye kivitelezés alatt áll. Vajon ez az az elem, amely szimbolikus fővárost „igazi" fővárossá tenné?

A workshopról
Többek között ezeken a kérdéseken gondolkodtak és keresték a választ a várostervezési workshop résztvevői, a világ több országából érkező és helyi várostervezők, építészek, tájépítészek, mérnökök, szociológusok és gazdasági szakemberek.

A tervezés során 6 fő szempont fogalmazódott meg:

1. Térségi együttműködés

Porto-Novo városának szoros kapcsolatot kell kiépíteni a környező településekkel. Ez az infrastruktúra fejlesztését jelenti elsősorban, kiemelve Cotonou és Porto-Novo összeköttetését. Javaslatok születtek az északi kapcsolatok kiépítésére is.

2. Főváros funkció meghatározása

  • Az adminisztrációs tevékenységeknek Porto-Novoban kell összpontosulnia a jövőben.
  • Kulturális és tudományos fellegvárként működjön a főváros a jövőben. Nagy hangsúlyt kell fektetni a kutatásra és az egyetemi oktatásra.  Kulturális rendezvények szervezésére és egy művészeti központ kialakítására lenne szükség.

3. A gazdasági fejlődés eszközei

  • A turizmus nagy szerepet játszhat a város fejlődésében.  Turista útvonalra is készült terv.
  • Felmerült a helyi kézműves központ létrehozásának is ötlete.
  • A halászat, illetve a hátországokkal közösen kiépített élelmiszeriparág fejlesztése gazdasági előrelépést jelentene Porto-Novo számára.

4. A környezet és az épített örökség védelme

  • Hangsúlyt kell fektetni a történelemhez (többek között a rabszolgák elhurcolását és azok Brazíliából való visszatérését illetően), kultúrához és valláshoz kötődő épített és szellemi örökségre.
  • A városközpontot, valamint az építészeti és kulturális szempontból értékes épületeket helyre kell állítani.
  • Fontos az üresen álló épületek, jelenleg elhagyatott területek újrahasznosítása.
  • Nagy figyelmet kell szentelni a környezetvédelemnek. Meg kell óvni Porto-Novot a nagyvárosokat jellemző ártalmaiktól, mint például a közlekedésből származó légszennyezettségtől, zajtól, közbiztonság hiányától.

5. Javasolt várostervezési lépések

  • Kiemelt feladat az Ouémé-lagúna tájépítészeti értékként való kezelése, turisztikai hasznosítása. Rekreációs területet lehetne kijelölni a partján, többek között éttermet, hotelt is el lehetne helyezni a partján. A lakosság számára biztosítani kell a lagúna megközelíthetőségét, a lagúna partját be kell kapcsolni a városi szövetbe.
  • Felmerült a városon áthaladó dél-nyugati tengely kialakításának ötlete, amely a lagúnától indulna.
  • Megfontolandó a lagúnától délre egy új városnegyed kialakítása.

A városi közlekedés fejlesztése

  • A városi tömegközlekedés fejlesztése elkerülhetetlen. Az autóbusz-pályaudvar felújítása is szükséges az új tömegközlekedési eszközök bevezetése mellett.
  • A lagúnán átvezető második híd építése nagy előrelépést jelentene a város fejlődésében.

 

Varga Júlia
építész, várostervező
a workshop előkészítésének és lebonyolításának részvevője

Fotó: Zeynep Aktuna, Guillaume Le Bris, Nicolas Detrie, Ken A. Tani, Varga Júlia


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk