Auditórium Podcast: Nagy Csaba és a Vizafogó Óvoda
„A legtöbb példányban elkelt jazz-zongora lemez is úgy született, hogy Keith Jarrett azt egy olyan zongorán játszotta el, amin nem lehetett lenyomni minden billentyűt és a fölsőbb hangok hamisak voltak. Ez az építészetben is igaz. Ha nagyon sok a kötöttség, akkor sokat kell rajta gondolkozni, és akkor jönnek az ötletek."
Ezzel a meglepő hasonlattal szemléltette Nagy Csaba az Auditorium podcast legújabb epizódjában, milyen érzés egy már meglevő épületet újraalkotni, vagyis alkalmazkodni egy másik építész munkásságához. Az adásban elsősorban a nagysikerű Vizafogó Óvoda példáján mutatja be ezt a folyamatot, de szóba kerül az is, vajon kell-e és lehet-e valamit kezdeni a panel lakótelepekkel, s ha igen, akkor mit.
Negyedik részéhez érkezett a Magyar Építőművészek Szövetségének podcastsorozata, az Auditórium. A keddenként jelentkező epizódokban Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget olyan ismert építészekkel, akik egy régi házba öntöttek új életet. A hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt itt, az Építészfórumon találnak az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.
Az első adásban Zoboki Gábor az Operaház titkairól, a másodikban Kovács Csaba a Galya-kilátó építéséről, a harmadikban Csillag Katalin a MOME újjászületéséről mesélt. A legújabb epizód vendége Nagy Csaba, Ybl- és Prima Primissima-díjas építész, az Archikon Építésziroda alapító tulajdonosa és vezető tervezője volt.
A főváros olyan jelentős, történelmi épületei születtek újjá Nagy Csaba tervei szerint, mint a Párisi Udvar, a Budai vigadó, az Andrássy úti Hotel Moments, vagy épp a Millennium Háza a Városligetben vagy a Palatinus Strandfürdő. Legalább ilyen fontosak azonban azok a munkái is, amelyek a század második felében született épületeknek adtak második életet. Elég csak a Pesterzsébeti Fürdőre, a Láng Művelődési Központra vagy a Pannónia Általános Iskolára gondolni.
Ezek az átépítések fenntarthatósági szempontból is jelentősek, hiszen egy régi ház újrahasznosítása mindig környezetbarát megoldást jelent. Nagy Csabának azonban az új épületei is ebben a szellemben születek. Ilyen volt Angyalföldön az ország első, 100 lakásos passzívháza, majd valamivel később az ugyanilyen technológiát alkalmazó Meséskert passzív óvoda. A környezet védelme azonban nem csak különleges megoldásokat, hanem egyszerűen a fenntartható szemléletet is jelent. Ahogy egy Építészfórumnak adott interjúban nyilatkozta: „Egy ház akkora és olyan legyen, amekkorára szükség van, és amire való. Ne építsünk olyat, amiről azt sem tudjuk, mire fogjuk használni".
Az Archikon talán legsikeresebb alkotása a Vizafogó Óvoda, mely gyakorlatilag egyetlen épületben egyesíti a fentieket: egy régi panelépület újraalkotásáról van szó, ahol különösen fontos volt a környezettudatos szemlélet. Hogy hogyan született meg az ország egyik legismertebbé vált ovija, honnan jött a terasz, az új térszerkezet vagy épp az udvarra vezető csúszda ötlete, az mind kiderül az Auditórium adásából. Mint ahogy az is, hogy Nagy Csaba szerint hogyan lehetne megújítani a régi panel lakótelepeket.
Az Auditorium jövő keddi vendége Golda János lesz, aki a Közlekedési Múzeum építésén dolgozó magyar partnercsapat vezetőjeként mesél arról, hogyan is alakul át az Északi Járműjavító használaton kívüli Diesel-csarnoka kulturális térré. A podcast megtalálható az ismert lejátszókban: Apple, Spotify, Google, az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.
