Programok

PROGRAMVÁLTOZÁS! / alternatív jövő — a jövő alternatívája / Csütörtöki Iskola

1/3

?>
?>
Csütörtöki Iskola 2010 tavasz
?>
1/3

PROGRAMVÁLTOZÁS! / alternatív jövő — a jövő alternatívája / Csütörtöki Iskola
Programok

PROGRAMVÁLTOZÁS! / alternatív jövő — a jövő alternatívája / Csütörtöki Iskola

2010.01.22. 07:11

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
Építészek Háza

Esemény kezdete:
2010.02.04. 15:00
Esemény vége:
2010.05.06. 16:00

Dosszié:

a tavaszi félév programja • első előadás február 4-én — Szabó Gellért: Faluközösségek (Hegedűs Zsuzsa előadása helyett)

PROGRAMVÁLTOZÁS!

2010. február 1-ei kiegészítés az eredeti közléshez: 

Hegedűs Zsuzsa szociológus február 4-én élelmiszert oszt Kislétán, így most sajnos nem tud eljönni. A vele való találkozás előreláthatólag április 15-én lesz. Helyette Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke tartja meg későbbre tervezett előadását.

Faluközösségek

„Mondják, hogy a semmiképp sem saját érdemeinkért kapott rendszerváltás óta Magyarországot a 3200 „kisköztársaság" egymás elleni küzdelme jellemzi. Ha így volna, már nem itt tartanánk. A respublika ugyanis két latin szó, a „res" (ügy, dolog) és a „publica" (közös) összevonásából született. Azt a társadalmi Rendet(!), államformát jelenti, ahol nem a születési helyzetéből adódóan, nem is az irányító hatalmat erőszakkal magához ragadva válik valaki a közhatalom birtokosává, hanem a polgárok szabad akaratukból, választások útján bízzák rá személyes ügyük, sorsuk igazgatását a maguk közül való, önnön képmásukat is magán hordozó képviselőkre. Teszik ezt abban a hitben, hogy az Ő személyes ügyük (céljuk, gondjuk, erőfeszítéseik), a közösség ügyévé (céljává, gondjává, sikerévé) válik, arcvonásaikat pedig viszontláthatják az adott közösségről önmaguk, és mások által formált összképen."

az előadás kezdési időpontja 17 óra
helyszín: 1088 Budapest, VIII., Ötpacsirta u. 2., a MÉSZ székháza.
részvételi díj: 1.500,- Ft
kredit: 0,5 pont

A PROGRAMVÁLTOZÁS miatt kérjük az érdeklődők megértését.
a szerk.


 
2010. február 4. április 15.
Hegedűs Zsuzsa szociológus

Merre tovább Magyarország?

Iszonyatosan felgyorsult és egyre több társadalmi csoportot ránt magával a társadalmi leszakadás. A lakosság egyharmada, 3 millió ember él a létminimum alatt, vagy akörül Magyarországon. A legnagyobb nyomor az ország legleszakadtabb régióinak kis falvaiban van, ahol nemhogy munka nincs, de a szárnyvonalak megszüntetése következtében még a távolabbi lehetséges munkahelyek elérésének esélyét is elvették tőluk. A másik hasonlóképp veszélyeztetett csoportot a vidéken élő idős emberek képezik. Ha ugyanis egy faluban megszűnik a vonatközlekedés, bezárják a postákat, iskolákat, nincsenek munkahelyek, a csak kicsit is mobilisabb családok, a fiatalok mind elköltöznek a falvakból. Az idős emberek pedig ott maradnak egyedül a nyomorúságos nyugdíjukkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a városokban ne nőne rohamosan azok száma, akik bármely pillanatban hasonló sorsra juthatnak, mert nem tudják fizetni a számláikat. Amikor emberek fagynak meg az utcán és a lakásaikban, nem a törvényeken kell gondolkodni, hanem életet kell menteni, cselekedni kell, méghozzá azonnal. "


2010. március 18.
Dr. Vida Gábor akadémikus

A fenntarthatósági dilemma
(reális veszélyek előtt az emberiség)

„Napjainkra az emberiség növekvő létszámával és egyre hatásosabb technikával teljesen benépesítette és átalakította bolygónkat. A föld, a víz, a levegő élőlényekkel átszőtt globális rendszerében, a bioszféra minket is éltető működésében ezzel párhuzamosan zavarok jelentkeznek. A korábban önfenntartóan vezérelt bioszférát összehasonlítva a jelenlegi fenntarthatatlan „fejlődésünkkel" meg kell találnunk a tartós fennmaradásához szükséges lehetőségek kereteit. Az úgynevezett ökológiai lábnyom fogalma a legjobb szemléletes eszköz „fenntarthatóságunk vagy fenntarthatatlanságunk" mérésére. A visszamenőleg is meghatározott ökológiai lábnyomokból megállapítható, hogy a hetvenes évek végén az emberiség már átlépte bolygónk lehetőségeit, s jelenleg csak egy 30%-al nagyobb Földön nevezhetnénk életmódunkat fenntarthatónak. A helyzet komolyságát tovább fokozza az egyes országok között óriási különbség az egy főre jutó lábnyom területét illetően. Az emberiség legszegényebb és leggazdagabb 20-20%-a között 1970-ben harmincszoros különbség volt, 2005-re ez a különbség hetvenötszörösre nőtt! Az emberiség felfoghatatlanul komoly válaszút elé érkezett. Vagy fel tudjuk fogni a közös ügy előbbre valóságát az egyéni, sőt nemzeti érdekekhez képest, vagy versengve rohanunk egy globális katasztrófa felé. Tévedés ne essék, nem a Föld vagy akárcsak a bioszféra megmentése a cél. Mindkettő túlélne egy efféle katasztrófát. A tét „csupán" az emberiség."

2010. április 8.  február 4.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke

Faluközösségek

„Mondják, hogy a semmiképp sem saját érdemeinkért kapott rendszerváltás óta Magyarországot a 3200 „kisköztársaság" egymás elleni küzdelme jellemzi. Ha így volna, már nem itt tartanánk. A respublika ugyanis két latin szó, a „res" (ügy, dolog) és a „publica" (közös) összevonásából született. Azt a társadalmi Rendet(!), államformát jelenti, ahol nem a születési helyzetéből adódóan, nem is az irányító hatalmat erőszakkal magához ragadva válik valaki a közhatalom birtokosává, hanem a polgárok szabad akaratukból, választások útján bízzák rá személyes ügyük, sorsuk igazgatását a maguk közül való, önnön képmásukat is magán hordozó képviselőkre. Teszik ezt abban a hitben, hogy az Ő személyes ügyük (céljuk, gondjuk, erőfeszítéseik), a közösség ügyévé (céljává, gondjává, sikerévé) válik, arcvonásaikat pedig viszontláthatják az adott közösségről önmaguk, és mások által formált összképen."

2010. május 6.
Hetesi Zsolt asztrofizikus

A felélt jövő

„A hőmérséklet növekedésével biztosan elolvad az Északi-sark jege. Ennek következtében a Golfáramlat előterében felhígul a só sűrűsége, ez pedig magával hozza az áramlat lelassulását, hiszen azt a só sűrűségkülönbsége (gradiense) hajtja. A világtengerek mentén fekvő országokban az atlanti éghajlat szinte eltűnik és a helyét a belső, kemény szárazföldi éghajlat veszi át. A grönlandi jég elolvadása megemeli a tengerszintet néhány méterrel. A hőmérséklet növekedésével a világtenger is melegszik, és CO2-megkötő képessége ezzel csökken, tovább gyorsítva a felmelegedést. Továbbá a melegedés miatt összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága, tovább emelve a CO2-szintet, mintegy 150-200 ppm-el, ami akkor szintén gyorsítani fogja a felmelegedést. Ha 5 C°-ot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, akkor felolvad az összefüggő jégtakaró a föld alatt Szibériában. Az ott található jég 10%-ban metánt tartalmaz; a vízmolekulák csapdába zárják a metánmolekulákat (klatrát-szerkezet) (Sloan, 2003). Ha mindez felszabadul (a jelenség Nyugat-Szibériában már zajlik), akkor összesen 450 milliárd tonna metán jut a légkörbe, ami rövid távon annak felel meg, mintha 23-szor annyi CO2 jutna ki. Amikor ez megtörténik a légköri viszonyok annak felelnek majd meg, mintha a CO2 sűrűsége 3900 ppm lenne; azaz a jelenlegi mintegy tízszerese. Ennek következtében több tíz fokos hőmérséklet-növekedés várható."

A CSÜTÖRTÖKI ISKOLA alkalmai olyan civil fórumok, ahol az értelmes beszéd, a párbeszéd, az igényes közgondolkodás módszerével keressük az okokat, magyarázatokat és válaszokat. A tavaszi félév tematikája: az alternatív jövő – a jövő alternatívái.

az előadások kezdési időpontja 17 óra
helyszín: 1088 Budapest, VIII., Ötpacsirta u. 2, a MÉSZ székháza.
részvételi díj: 1.500,- Ft
kredit: 0,5 pont

A programsorozat a Magyar Építőműveszek Szövetsége Falufejlesztési Társaság és az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. együttműködésében valósul meg.

Az előadáson való részvétel előzetes regisztráció és kreditigazolás kiadása nélkül ingyenes!

Minden új érdeklődőt és régi barátunkat szeretettel várunk programjainkra.

Krizsán András építész kurátor
tel: (30) 999-0027


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk