Nézőpontok/Vélemény

Pusztulás helyett felújítás

1/29

Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
?>
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
1/29

Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

Pusztulás helyett felújítás
Nézőpontok/Vélemény

Pusztulás helyett felújítás

2013.04.15. 09:03

Több ezer műemléki épület van ma Magyarországon pusztulásra ítélve. A nemzeti vagyon részét képező köz-és lakóépületek megmentése az államra hatalmas terheket róna, a magántőke bevonása nélkülözhetetlennek és egyre sürgősebbnek tűnik megóvásukra, fenntartásukra és felújításukra. Ehhez azonban egyértelműbb és ösztönzőbb szabályozásra lenne szükség – derült ki az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület Műemlékvédelmi konferenciáján. 

Az IFK a védetté nyilvánítás kritériumainak objektív meghatározását, a kétszintű védettségi szint bevezetését és a műemléki felújítás ösztönzését sürgeti.

Megközelítőleg tizennégyezer műemlék ingatlan található Magyarország területén. A védelem alatt álló ingatlanok állapota nagyon eltérő, de rengeteg közülük a romos, elhanyagolt épület, és a többi állapota is évről-évre romlik. A nemzeti műemléki vagyon megtartásában az államnak szüksége lenne a magántőkére, ám a fejlesztők nem szívesen nyúlnak a védett régi házakhoz.

Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
1/29
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület


Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
3/29
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

„A magyar jogszabályi környezet nem könnyíti meg azon fejlesztők életét, akik műemlék felújítására vállalkoznak. A jelenleg érvényben lévő kulturális örökség védelméről szóló törvény ⃰ számtalan kötöttséget ír elő, miközben a műemlék épületek felújítására, állagmegóvására szinte semmilyen ösztönző szabályozás nincs"- állítja Takács Ernő az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke. - „A műemlékek eleve hátrányból indulnak a kortárs épületekkel szemben, hiszen tereik kihasználhatósága lényegesen korlátozottabb, míg üzemeltetési költségeik szükségszerűen magasabbak a mai épületeknél. Emiatt meg kell találni azokat az ösztönzőket, amely mellett a műemlékek felújítása és üzemeltetése vonzóbb lehet a magánbefektetők számára." –teszi hozzá a szakértő.

A több ezer műemlék áldatlan sorsán és egyben a nemzeti vagyon megőrzésén sokat lendítene az örökségvédelmi jogszabály módosítása és egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb hatósági jogalkalmazás is. Az Egyesület az alábbi lépéseket tartja elengedhetetlennek ahhoz, hogy a magántőke ne zárkózzon el a műemlékek hasznosításától:

Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
4/29
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület


Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
9/29
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

A védetté nyilvánítás kritériumainak objektív meghatározása, amelyek hiányában ma szinte bármelyik épületre lehet műemléki védettséget kérni. A védetté nyilvánítás ma kizárólag szubjektív tényezők alapján történik, ami bizonytalanná teszi azok hasznosítását és fejlesztését. Mindez akár végzetesen is megpecsételheti egy ingatlan sorsát.

Kétszintű védettségi szint bevezetése. Jelenleg egy kategóriába tartozik valamennyi hazai műemlék és vélhetően aránytalanul sok épület van teljes védettség alatt, holott sok esetben a védendő elemek csak egy részét képezik a teljes épületnek. AZ IFK szerint számtalanszor indokolatlan a teljes védelem, ami gátolja az épület új funkciójának megfelelő és gazdaságos ingatlanhasznosítást. Az Egyesület – franciaországi és német mintát követve - megkülönböztetne műemlék- és műemléki értékkel rendelkező épületet, ahol az előbbinél szigorúbb, míg az utóbbinál alacsonyabb szintű védettséget írnának elő. Műemléki értékkel bíró épületnél a tulajdonos nagyobb teret kapna a modern, fenntartható fejlesztésre és több lehetőséget az új értékek teremtésére, azaz a gazdaság élénkítésére.

Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
18/29
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület


Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
22/29
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

Ideiglenes védelmi időszak lerövidítése. Jelenleg, bárki kérhet ideiglenes védettséget egy épületre. Ilyenkor, a legtöbb esetben az illetékes kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája egy év ideiglenes védelmet ad, amit újabb egy évvel meghosszabbíthat. Ez az egy-két éves csúszás azonban sok esetben több százmilliós károkat is okozhat a fejlesztőnek. Ennek megakadályozására javasolja az IFK az ideiglenes védettség lerövidítését a bejelentéstől számított három hónapra. Az egyesület szerint az ideiglenes védelmet kizárólag a tulajdonos, a kulturális örökségvédelmi iroda vagy a fejlesztésben érintett felek kezdeményezhetnék, a három hónapos időszak leteltével pedig a hatóságnak nyilatkoznia kellene a védettség elrendelésétől vagy annak végleges eltörlésétől.

A műemlék ingatlan felújításának ösztönzése. A műemlékek helyreállítása, átalakítása és felújítása hozzávetőlegesen 15-40%-kal kerül többe, mint egy új épület építése. Jelenleg az elrettentő szabályrendszer és engedélyezési gyakorlat mellett semmi nem motiválja a beruházót, hogy műemlékfejlesztésbe kezdjen. Az IFK kezdeményezi az ÁFA-mentesség bevezetését műemlékfejlesztés során az eredeti lakó funkció visszaállításakor, részleges vagy teljes felmentést a védettség alól amennyiben a tulajdonos jelentősen növelné az épület energiahatékonyságát, 50%-os építményadó-kedvezményt a mindenkori adómértékből, valamint a sokszor lehetetlen küldetésnek számító parkoló építési kötelezettség eltörlését.

„A változások egyértelműen azt a célt szolgálnák, hogy vonzóbbá, megvalósíthatóbbá és fenntarthatóvá tegyék a műemlékvédelmi ingatlanok felújítását, üzemeltetését és tulajdonlását. Ha a magánszféra nagyobb mértékben venne részt a hasznosításban, akkor nemzeti értékeink is nagyobb számban menekülnének meg a pusztulástól" – tette hozzá az IFK elnöke.

Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
25/29
Műemlékvédelmi konferencia, fotó: Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület

⃰ 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

Műemléki jelentőségű és világörökségi területek Magyarországon
43 műemléki jelentőségű terület:

Budapest: 5
Megyei jogú város:11; ebből 9 városban, (Sopron, Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Veszprém, Eger, Kecskemét)
Város: 19, (a teljesség igénye nélkül: Esztergom, Vác, Szentendre, Tata, Kőszeg, Balatonfüred, Keszthely, Baja, Kalocsa, Gyula, Sárospatak, Mosonmagyaróvár, Ráckeve)
Község: 8, (Hollókő, Jósvafő, Tihany, Szigliget, Fertőrákos, Szalafő, Tarpa, Decs)
9 világörökségi terület:
Budapest: 2
Megyei jogú város : 1 (Pécs),
Város : 1 (Pannonhalma)
Falu : 1 (Hollókő), Tokaj (történeti táj)-: 26 település, Fertó-tó (kultúrtáj), Hortobágy, Aggtelek

forrás: BM Örökségvédelmi Főosztály

IFK sajtóközlemény

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk