Nézőpontok/Kritika
Ránk itt nincs szükség!?
2013.12.17. 09:35
"Megtanulhattam volna, hogy ami velem történik az soha sem véletlen. Olvasom, hogy a kormányzat úgy döntött, hogy csak bizonyos állami cégek vehetnek a tervezésben részt. Vajon hány állami alkalmazott van, aki ebben részt vehet, akinek bármi kompetenciája van a témában." Rácz Zoltán írása.
Fejlesztési tervek 2020-ig
Azt gondoltam, hogy egy magánügy szóra sem érdemes, amikor leírtam, hogy ki kell állni, a 2020-ig terjedő EU költségvetési ciklus terveihez a Kamarának, hogy a mérnököknek közük legyen ehhez. Még azt is megfogalmaztam, hogy ne saját önös érdekük legyen a mérvadó, hanem az ország, a leszakadó vidék érdekében dolgozzanak, ha kell, gazdaság politizáljanak. Írtam ezt azért, mert úgy tapasztaltam, hogy valami nincs rendben e körül. A legvadabb álmomban sem gondoltam, hogy szerény személyemen kívül ennek az egész mérnöktársadalomra is katasztrofális hatása lehet. Nem az motivált, hogy ha én nem tehetem, az egészet egye meg a fene, hanem mérnökök többsége tegye, tegye jól, hasznosan az ország érdekében képzettségének megfelelően, kicsit kiegészítve tán a térség iránti empátiával.
A történet, amiből leszűrtem azt a következtetést: Egy városi képviselő megkért, hogy nézzem meg városát és segítsek elsősorban neki, hogy milyen terveket készítsenek 2020-ig, mert ennek eljött az ideje. Tette ezt azért, mert emlékezett rá, hogy egy település rehabilitációs munkánkért Európa díjat kaptunk, amiben én voltam az építész. Elmentem, egy napot ott töltöttem, felmértem a meglévő adottságokat, összevetettem a talán szélesebb látókörrel bíró szakmai tudásommal és két oldalon leírtam, hogy bizony hiú ábránd abban reménykedni, hogy egy új ipari park majd vállalkozásokat hoz, mert a határszél, a sztráda távolsága, és sok más alapvető adottság miatt nem fognak ide jönni. Megnéztem a felújításra érett épületállományukat és leírtam, hogy erre csak akkor szabad költeni, ha a gazdasági alapokat helyre rakták a városban. Leírtam, hogy a fenntartható fejlődésnek én milyen lehetőségét látom. Őszintén, hiú remények kemény kizárásával. Megírtam, hogy nem tudom tőlük átvállalni a tervezés minden kínját, ha nincs benne a város vezetése, az innovatív emberek a tervezésbe és a folyton változó környezet miatt szükséges korrigálásokba, akkor nem lesz belőle semmi. Állíthattam ezt több sikeres nyugati vállalkozást látva. Én koordinálom csupán és tudásom, tapasztalatom adom hozzá, szerény összegért, de a megvalósulás sikere is az övék lesz. Egyet kértem és vállaltam a kölcsönös bizalmat. Meghívtak a részletek tárgyalására. Egyszer egyik pillanatról a másikra megszűnt a kapcsolat. Annyit tudtam meg, hogy „fentről" kijelöltek valakit, hogy csak vele lehet a munkát elvégeztetni. Mivel ez nem ritka eset, hát nyeltem egyet. Szelaví.
Megtanulhattam volna, hogy ami velem történik az soha sem véletlen. Olvasom, hogy a kormányzat úgy döntött, hogy csak bizonyos állami cégek vehetnek a tervezésben részt. Vajon hány állami alkalmazott van, aki ebben részt vehet, akinek bármi kompetenciája van a témában.
Kedves Kollégák! Ha finoman fogalmazok, megint egy mutyinak vagyunk a tanúi. Ha durvábban, akkor újra belénk törlik a cipőjüket egyes politikai tényezők. A Mérnök Kamara vezetője már kiállt ez ellen. Azt gondolom össze kéne fogni és közösen kiállni a szakmaiatlan döntés ellen.
Rácz Zoltán
építész vezetőtervező
Szekszárd, 2013. 12. 15.
20:37
Ennyit a szakmai összefogásról
21:52
@Lazzlo: Látom a bejegyzésed keves lazzo. A helyzet az, hogy két ok miatt vártam, hogy véleményt írjak rá. Az egyik az, nagyon ésszerű ok,én írkálhatok (még) akármit, az magánvélemény. A kamara álláspontja már sokkal komolyabb, azt meg kell fontolni. A másik ok pedig az, hogy a rendszerváltás előtt én másként gondolkodó voltam, névvel címmel és ez valahogy így maradt.
Nem ítélem el azokat, akik a címüket nem szívesen vállalják ma, mert családot, gyereket kell eltartani, fizetni a folyvást csökkenő rezsit, stb. Azt gondolom, olyan kamarára, olyan közéletre van szükségünk, ahol minden az, aminek látszik, az aminek hívják. Megtanultam azt, hogy amíg attól féltem, hogy bánthatnak, addig belém is rúgtak, mióta ne félek, tőlem félnek.
Nyitott közéletre, érdekvédelemre van szükségünk. Ezt csak Te meg mi, azok, akiknek ez fontos, azok tudják kiharcolni.
Rácz Zoltán
16:29
@Rácz Zoltán: Kedves Kollégák !
Az írásban felvetett veszély valós. Ha a kormány megvalósítja ezt az elképzelést. akkor legálisan terveztetheti az összes "állami" projektet az alapfizetésért dolgoztatott alkalmazottaival. Márpedig érdemi tervezési feladat ezen kívül nincs a látóhatáron !
Ez ellen csak a szakmagyakorlók és kamaráik - a MÉK és az MMK - összefogásával lenne lehetséges védekezni. Lenne lehetséges... Ha lenne a szakmagyakorlókban érdeklődés és kurázsi. Ha lenne...
Mészáros János
17:53
@Mészi: Kedves, közös cselekvés helyett jobbára csak siránkozó építész urak, sokukban talán nem is tudatosodott, hogy az elmúlt fél év során "joghatályossá" vált egy újabb, építészeti kérdésekben érdekvédelemre és állásfoglalásra jogosult, sőt, tagjainak kezdeményezése esetén arra kötelezett szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és annak Építőművészeti Tagozata. A köztestületi jogosítványokat több mint két évvel ezelőtt elnyert MMA ugyanis mostanában fogadta el alapszabályát*. Ez feladatként írja elő, hogy, idézem: Para 4. (4) "Az MMA ... a tagsága kezdeményezésére a művészet, valamint a közfeladatai ellátásához kapcsolódóan a társadalom és a gazdaság kérdéseiben kinyilvánítja szakmai véleményét." Az Építőművészeti Tagozat feladatai között pedig a következő található: Para 27. (5) (c): "állásfoglalások előkészítése és elfogadása a vitatott és közérdeklődésre számító szakmai, művészeti és közéleti kérdésekben." A kezdeményezés módját az alapszabály írja elő, az Építőművészeti Tagozat névsora pedig a honlapon látható. Mindenesetre a Magyar Művészet nemrég megjelent 2013/1 száma 145. oldalán olvasható, a Magyar Építészetpolitikai Dokumentumról szóló interjú résztvevői is MMA-tagok: Turi Attila, Nagy Ervin, Bodonyi Csaba, Sáros László.
* http://www.mma.hu/documents/10180/136342/MMA_alapszabály_20131206-tol_alairt.pdf/fe336daf-fdab-4f08-af95-6d6729617cbd
01:02
@Pákozdi Imre: Friss történet, amely szerint egy dunántúli város egyik középületének felújítási terveit intézményünk végezte el néhány évvel ezelőtt, szerzői jogaink kétségen kívüliek voltak. Az önkormányzat árajánlatot kért a lejárt engedély újra benyújtására, de mint kiderült nem csak ennyiről lett volna szó. Az érintett önkormányzat nem volt képes pontosan megfogalmazni mit akar, a tervezési programot hosszas egyeztetés után rögzítettük. Két dolgot tudott csupán: mennyi pénz fog majd megkapni egy jövendőben kiírandó és megnyerendő pályázaton és mikorra kell elkészülnie a beruházásnak. Talán egy harmadik dolgot is tudott a polgármester: kivel akar terveztetni. Miután a tervezési programot tisztáztuk és megadtuk a kamarai díjszámítást és a tervelőzmányeket figyelembe vévő ajánlatunkat, egy helyi építészt bíztak meg a munkával. Ja, Én azon kevés építészek közé tartozom, akik állami alkalmazottként végzik tervezői munkájukat. A tervezési munkát egy helyi magántervező néhány jogszabályt és szabályzatot megsértve "nyerte el" előlünk...