Nézőpontok/Kritika

Rehabilitáció Kecskeméten - Kerényi József hat munkájáról

1/2

Rehabilitáció Kecskeméten

?>
Rehabilitáció Kecskeméten
?>
Rehabilitáció Kecskeméten
1/2

Rehabilitáció Kecskeméten

Rehabilitáció Kecskeméten - Kerényi József hat munkájáról
Nézőpontok/Kritika

Rehabilitáció Kecskeméten - Kerényi József hat munkájáról

2018.01.02. 14:15

A magyarországi II. világháború után kialakult épített környezet alaposabbmegismerésének egyik módja az adott időszakban működő alkotók pályájánaktanulmányozása. Juhász Ágnes kutatása Kerényi József munkásságára irányul. A tanulmány a BME Építőművészeti Doktori Iskolában futó kutatásokat összegző Építészet és idő kötetben jelent meg. 

A világháborút követő évtizedekben komoly kihívást jelentett itthon és külföldön egyaránt a rehabilitáció. A meglévő épületállomány kezelése azonban nemcsak az értékmegőrzést, hanem a továbbépítés lehetőségét is magában hordozza. Ezt a szemléletmódot tükrözi Kerényi József kecskeméti tevékenysége, így a tanulmány fókuszában az építész pályájának egy meghatározott periódusa, az 1964-84 közötti időszak áll.

Kerényi József szemlélete szerint a települési értékeket (épített és természeti környezet, településszerkezet, kulturális létesítmények, stb.) meg kell őrizni, a meglévő épületállományt korszerűen kell hasznosítani és használni. Az építész ennek szellemében Kecskemét rehabilitációja során nemcsak a műemlékvédelemre és az építészeti értékek mentésére, hanem az újonnan születő épületek adott kulturális környezetbe illesztésére is törekedett.


Rehabilitáció Kecskeméten
1/2
Rehabilitáció Kecskeméten

 

A tanulmány olyan munkákat sorakoztat fel, amelyek különböző építészeti megoldásokkal mutatják be az épített környezet újraértelmezésében rejlő lehetőségeket, és ilyen módon reprezentálják Kerényi József sokszínű építészeti hozzáállását, mely az 1960-70-es években felmerülő rehabilitációs kérdésekre máig érvényes válaszokat tudott adni Kecskeméten. A példák közös vonása, hogy alázatot mutatnak a hely mint jelentésteli közeg iránt, ugyanakkor a környezet sajátos problémái iránti érzékenységről tanúskodnak, és egyediséget mutatnak. A kutatómunka során elemeztük az egykori mezőváros, Kecskemét '60-as és '70-es évekbeli helyzetét, így az alföldi közeg kutatása háttéranyagként szolgálhat az Orgoványi Művelődési Központ Bordás Mónikával közösen készített rekonstrukciós javaslatához.

A teljes fejezet jobb oldalt, a mellékletek közül vagy itt tölthető le.

Juhász Ágnes

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk