Rendeződnek a volt állami tervezővállalatok dokumentációinak szerzői jogai
A Lechner Tudásközponthoz kerülnek a megszűnt állami tervezővállalatok rendezetlen jogi sorsú építészeti-műszaki dokumentációi, valamint a privatizációt megelőzően állami pénzből készült épületek építészeti-műszaki dokumentációi. Ezt tartalmazza a Miniszterelnökség által benyújtott, az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosítása, amelyet szerdán vitattak meg az Országgyűlésben.
Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára a Parlamentben régi problémaként beszélt arról, hogy az 1945 és a rendszerváltás között épült épületek szerzői jogai állami tervezővállalatokhoz kerültek és a privatizáció után nem minden esetben rendezték sorsukat. Volt, hogy ezek a jogok a privatizációs szerződésben átszálltak a vásárlóra, de sok esetben nem rendelkeztek azokról, ez pedig a mai napigbizonytalanságot okoz - magyarázta. Hozzátette: ezeknek a gyáraknak, erőműveknek vagy lakóépületeknek a felújításakor, átalakításakor meg kell szerezni a tervek szerzői jogi birtokosának a hozzájárulását is.
Az államtitkár hangsúlyozta: a törvényjavaslatnak nincs olyan eleme, amely érinti a tulajdonviszonyokat, vagy szembemegy az uniós joggal. Tuzson Bence közölte, szeretnék, ha olyan szervezet jönne létre Magyarországon, amely rendezi ezeknek a jogoknak a sorsát, sőt szeretnék ezeket a jogokat egy helyre, egy állami nyilvántartásba összegyűjteni. Ez egy olyan nyilvántartás lenne, amely átfogóan tartalmazza az épületek szerzői jogának sorsát - mutatott rá. Elmondta, itt, a Lechner Tudásközpontban csoportosulnának az épületek államot megillető szerzői jogai is.
Kitért arra, hogy az építésügyben viszonylag ritka az úgynevezett árva mű, de előfordul, ezért rendezik ennek kérdéseit is: a jövőben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezen épületek tervei esetében engedélyt adhat az átdolgozásra.
Tuzson Bence zárszavában közölte, voltak egyeztetések a kamarákkal, sőt az építészkamara kérésére alkották meg a törvényjavaslatot többéves munka eredményeként. Mint elmondta, a nemzeti tervvagyon csak a tervek egységes kezelését jelenti, amelyben meghatározzák az azok átdolgozására vonatkozó szabályokat.
(MTI)