Épületek/Középület

Római katolikus templom — Vajdácska

2009.09.04. 09:26

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Erhardt Gábor

Földrajzi hely:
Vajdácska, Magyarország

Vélemények:
2

Letölthető dokumentumok:

vajdacska-alaprajz.pdf
vajdacska-metszet.pdf

További adatok

↓

A tengelyes kialakítás, a félköríves szentélyzáródás, a tornácos, oldalhajós bejárat mind a helyiek által elvárt hagyománytiszteletről árulkodik. • Erhardt Gábor vajdácskai katolikus temploma.

A vajdácskai hívek polgármester asszonyukkal Salamin Ferenc mesteremet keresték fel, hogy szeretnék településükön megépíteni egy általa korábban tervezett kápolna hasonmását. Salamin Ferenc azt javasolta, hogy inkább terveztessenek egy, a településükhöz és az igényeikhez illő új templomot és nekem adta a feladatot. A tervezés során tulajdonképpen szabad kezet kaptam, a vázlatokat a helyiek nyitottan fogadták, az egri érsek úr is csak néhány (jogos) kifogást fogalmazott meg. Egyedüli megkötés a viszonylag szűk anyagi keret volt.

1/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Erhardt

20/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Erhardt

3/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Erhardt

4/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó: Bujnovszky

A település Fő utcáján fekvő telken eredetileg két, rossz állapotú, vályog falú épület állt: egy templomként használt, némileg átalakított parasztház, illetve egy kisebb épület, amelyben egy régi tűzoltó szekeret őriztek. A Fő utca beépítése hagyományos, falusias, a többségében egytraktusos lakóépületek a telkek északi oldalhatárán állnak, utcára merőleges gerinccel.

A templom alaprajzi elrendezése szándékosan az elbontott kápolnáéra emlékeztet. A tengelyes kialakítás, a félköríves szentélyzáródás, a tornácos, oldalhajós bejárat mind a helyiek által elvárt hagyománytiszteletről árulkodik, és az én tervezési koncepciómba is beleillett.

5/20
skicc

6/20
homlokzat

7/20
skicc

A 42 ülőhelyet és kb. 25 állóhelyet magába foglaló, körbejárható és keletelt templomépület alaprajza egyszerű, könnyen áttekinthető. A félköríves szentély padlószintje néhány lépcsőfokkal ki van emelve. A templomtér alapvetően dél felől, a szélfogón át közelíthető meg. A főhajó és a szélfogó közé, átmeneti térként, egy kis mellékhajó, közlekedő ékelődik, ahol a templom ékessége, egy Szent Erzsébet festmény függ a falon. Jeles napokon a templomtérbe közvetlenül is be lehet jutni a nyugati oldali kétszárnyú kapun át.

8/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Bujnovszky

9/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Bujnovszky

10/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Bujnovszky

11/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Erhardt

12/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Erhardt

13/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Erhardt

A templomhoz belsőépítészeti tervek is készültek, amelyek azonban az anyagi források szűkössége miatt nem valósulhattak meg, akárcsak néhány, az épület megjelenését jelentősen befolyásoló részlet.

14/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Bujnovszky

15/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Bujnovszky

16/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Bujnovszky

17/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Bujnovszky

18/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Bujnovszky

19/20
Katolikus templom, Vajdácska - fotó Erhardt

A belső tér, szándékom szerint (a szentély kivételével) látszó tégla felülettel készült volna, ám a hívek szembesülve az elkészült fal látványával levakoltatták a szépen rakott, kettősméretű soklyukú tégla belsőt. A felület plasztikusságának megőrzése és az esetleges későbbi látszóvá tehetőség miatt javasoltam az egyszerű (vakolás nélküli) meszelést, ez azonban őket az állattartó épületekre emlékeztette.

Ezt csupán azért írom le, mert a debreceni MODEM kortárs templomépítészeti kiállítása kapcsán a kurátor Wesselényi-Garay Andor több írást is jegyez, az egyikben a posztorganikus kategóriába sorolva ezt az épületet. Az általa leírt definíció teljesen igaz e templom nem teljesen tudatos tervezési metódusára. Ennek meghatározó eleme a tégla volt. És a helyi kő. E két anyag egymásra épülésével szívesen kísérletezgetek különféle épületeken.

A templomot 2007. februárjában Seregély István egri érsek szentelte fel.

építész tervező: Erhardt Gábor, ARCUS Komplex Építésziroda Kft.
statikus tervező: Nagy Péter, NADORA Bt.
kivitelező: Multi-Szol Bt.
tervezés: 2002-2004
kivitelezés: 2004-2007

fotó: Bujnovszky Tamás és Erhardt Gábor

Vélemények (2)

csipoficam

2009.09.04.
22:13

nekem csak az a problémám, hogy az építész szemléltető vázlatai túl nagy mértékben eltérnek a megvalósult épületről készített fotóktól. Valami nagyon aránytalan, de a bemutatott anyagból ezt nem tudom megítélni.

A bemutató fotók alapján nem lehet eldönteni, hogy a templomtér tömege túl erőteljes vagy pedig a torony. A szerző fotóit kivéve, olyan érzésem támadt, mintha a fotós szándékosan felnagyítaná a tornyot, nagy igyekezetében megfeledkezve arról, hogy fals képet ad egy jó épületről.

kissé megfáradt, profán, családiházas légkör és részletképzés a homikon nagyon zavaró.

a vakolt belső sokat javít, sőt, szuper, nem érdemes sajnálkozni.

Építészbandi

2009.09.09.
07:51

@csipoficam: nekem két dologgal van gondom:

1.) helyszínrajz azért nem ártana

2.) a terveken/vázlatokon látható, viszonylag nagyobb volumenű, főbejárat feletti keresztmotívummal ellátott kiugró üvegfelület helyett megvalósult, családi házas, zavaróan sűrü osztású, falsíkhoz képest beugró ablakért kár, még akár attól függetlenül is hogy a homlokzatok tramszparens felületeire helyezett keresztekkel óvatosan kell bánni, mert árnyékot vetve, nézőponttól függően, fordított keresztet mintázhat, aminek megjelenését azért nem árt elkerülni egy templomban.