Épületek/Örökség

Schulek Frigyes nyomdokain – a Mátyás-templom felújítása

1/48

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
1/48

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

Schulek Frigyes nyomdokain – a Mátyás-templom felújítása
Épületek/Örökség

Schulek Frigyes nyomdokain – a Mátyás-templom felújítása

2014.02.24. 15:40

Projektinfó

Mátyás-templom felújítása

URL:
ÁMRK, KÖSZ, MNM NÖK

Tervezés éve:
2004

Építés éve:
2013

Stáblista

Generáltervező: 2004. aug. – 2007. ápr. Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK)
2007. ápr. – 2010. aug. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ)
2010. aug. – 2013. dec. MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ (MNM NÖK)
------------------------------------------------
Építészet:
felelős tervező: Deák Zoltán vezető tervező, Hild Csorba Bernadett (a kiviteli terv végéig)
építész: Schuszter Dániel, Bernáth Attila, Braun Orsolya, Fogarasi Barbara, Lénárd Márton  Statika: Dr. Gilyén Nándor † (ÁMRK), Dr. Dulácska Endre (Sámson Kft), Olosz Emese (ÁMRK), Parditka János (3P Mérnöki Bt.) Épületgépészet:
Víz-csatorna: Graffjódy Zsuzsanna (ÁMRK), Fűtés, légtechnika: Takács Gyula (CÉH Zrt.) Elektromosság: Bengyel Gyuláné (ÁMRK) (programterv), Tóthfalusy László, Vonnák István, Horváth Péter, Bíró Gábor (LISYS)
Külső díszvilágítás: Deme László (LISYS),
Belső díszvilágítás: Haász Ferenc (ERCO, programterv), Pölöskei Kardos Máté (LISYS), Kóczán József (K-liGht Kft.)  
Gyengeáram Strukturált hálózat és eszközei: Asztalos Béla (F-Connect Bt.)
Tűzjelző hálózat: Völgyi László (Securexpert Kft.)
Biztonságtechnika, épület-felügyelet: Schneider Mihály (Meglepetés Bt.)
Gépészeti automatika: Labádi Mihály (Gaut Bt.)
Vápafűtés: Szabó Mihály  
Közmű: Boross László (Complanex Kft.) víz, csatorna, Pendli Gábor (GTF Kft.) erősáramú kábelBurkolat és tereprendezés: Dr. J. Szikra Éva, Németh Zita (ÁMRK) táj- és kertépítészSzigetelés tervek:
Utólagos falszigetelés: Deschmann Alajos (ÁMRK)
Bádogozás, épületszigetelés: Bakondi János†, Bakondi Márta  Munka- egészség- és zajvédelem: Ocskay Rudolf (Brigadéros Bt.), Borbély Tibor (GDV Kft.) Pintér János (Delta Expert Kft.) Akusztika:
Borsiné Arató Éva (AFT-Akusztika Kft.)Művészettörténeti kutatás: Farbakyné Deklava Lilla, G. Lászay Judit, M. Veres Lujza, (ÁMRK), Buzás Gergely (MNM) Régészeti kutatás: B. Nyékhelyi Dorottya, Dr. Végh András (BTM) Felmérések:
Geodézia: Dr. Tokody András, Szökrön Péter, Tölgyesi Levente (ÁMRK) Fotogrammetriai épületfelmérés: Györfy Ilona, Vajda József (Art’ V. Kft)
3D lézer szkennelés: Kandra Lajos (Burken Kft.)  Diagnosztika:
Dr. Várfalvi János (V-Sys Kft)
épületfizikai mérések: Dr. Fórián Szabó Péter
rezgésmérés: Dr. Horváth Zoltán, Dr. Pintér Farkas, Szilágyi Gáborné (ÁMRK), Tóth Mária (MTA), Valtinyi Dániel 
laboratóriumi munkák: Virág György (Kontravill)
termovízió: Kandra Lajos, Oszkó László (Burken Kft.)
fal- és földradar: Reinchenbergerné Golenár Ágnes 
faanyagvédelem: Bogár Sándor, Petik Csaba (Petik és Társa Kft.)
geotechnika: Dr. Gálos Miklós, Dr. Török Ákos (BME)  geológia Restaurátori kutatás és javaslat Kőrestaurátor: Osgyányi Vilmos (Reston Kft), Sütő József (ÁMRK)
Farestaurátor: Radovics Krisztina, Balázs Gyula, Bodnár Gyula, Bogdándy Titusz, Sárosi György (ÁMRK)
Festőrestaurátor: Fazekas Gyöngyi, M. Nagy Éva, M. Bán Beatrix, Novák Judit falkép, Tarbay Annamária (ÁMRK) táblaképek  
Üvegrestaurátor: Perlaki József  
Fémrestaurátor: Jeges András  
Kerámiarestaurátor: Szebényi Judit (ÁMRK)
Textilrestaurátor: Vágó Erzsébet 
Koordináció:
Kőszegi Antal (NKÖM, OKM), Rébay Lajos (Plébánia), Rutai Ilona (ÁMRK)

Kívül-belül teljesen megújult a középkori alapokra épült, millenniumi pompával átszőtt Mátyás templom. Az előkészítés, tervezés és kivitelezés bő évtizedet átfogó, számos érdekességet rejtő folyamatáról Deák Zoltán építész, vezető tervező beszélt. Garai Péter írása.

A budai Várhegy középső részén, a Polgárváros központjában álló Nagyboldogasszony- (közismert nevén Mátyás-) templom hosszú évszázadok történelmét őrzi. A IV. Béla által a 13. század második felében emelt háromhajós bazilikát Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása alatt építették át érett gótikus csarnoktemplommá. A török időkben Eszki dzsámi („Öreg Mecset") néven a Vár főtemplomaként működött, így megmenekült a pusztulástól. Buda visszafoglalása után a ferencesek, majd a jezsuiták északról terjedelmes kollégiumot, délről szemináriumot építettek az épület mellé, valamint átalakították a korábban szabadon álló templomot is, amelynek számos még megmaradt középkori részlet esett áldozatul. Az 1723-as nagy budai tűzvész is komoly károkat okozott, a jezsuita rend feloszlatása (1773) után pedig Buda város tanácsa kegyurasága alá került az épület, amely kívülről ekkor egy egyszerű barokk templom képét mutatta – egészen a 19. század második feléig, amikor a romló állapotú épületet Ferenc József 1873-ban kelt határozata alapján reprezentatív Koronázó Főtemplommá építették át, amelynek sziluettje meghatározó lett a Várhegy látványában.1

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
2/48
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

Schulek Frigyes (1841-1919) a kor purista felfogásának szellemében eltávolította a barokk kori toldalékokat, viszont alapos felméréseket végzett a megmaradt középkori épületrészek megőrzése (vagy újraépítése) céljából, ahol pedig nem talált történeti támpontot, ott analógiák és saját elképzelései szerint neogótikus modorban szabadon kiegészítette a templomot. Például a főszentélyt meghagyta eredeti formájában, az oldalkápolnákat viszont az egyszerűbb, korai gótikus periódus szellemében építette újjá. A legutóbbi építészettörténeti kutatások tisztázták és árnyalták szerepét, bizonyítva, hogy amit lehetett, megőrzött a középkori falszövetből.2 A belső tér falképei és díszítőfestése Schulek koncepciója alapján készült el a kor mesterei, Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével. A vizsgálatok szerint a Mátyás-torony alsó két szintjén, a déli és a nyugati fal alsó tartományában, valamint a hajó három északi pillérében a kőanyag bizonyíthatóan középkori, a külső burkolatok, homlokzati felületek kiképzése viszont mindenhol az 1873-1896 között végzett nagyszabású átépítés időszakából származnak. Jelentős korszerűsítési lépés volt az 1916-ban, IV. Károly és Zita koronázása alkalmából dr. Lechner Jenő (1878-1962) tervei alapján elkészült új elektromos világítási rendszer, amely a korábbi gázlámpákat váltotta fel.3

A II. világháború - a Várnegyed és a Palota állapotához viszonyítva - „viszonylag" megkímélte az épületet: a fedélszékben és a díszítőfestésben keletkeztek komolyabb károk, a toronysisak és a lépcsőtorony több átlövést kapott, valamint a légnyomás szinte teljesen elpusztította a héjazatot. A háborús károk kijavítására koncentráló külső helyreállítás 1955-1965 között készült el Borsos László és Thurszky Béla (KÖZTI) tervei alapján, a belső tér pedig 1966-1970 között újult meg (építésvezető: Zádor Mihály, szerkezettervező: dr. Pattantyús-Ábrahám Ádám).4 Az ekkor használt anyagok és megoldások azonban nem állták ki minden tekintetben az idő próbáját: az ezredfordulóhoz közeledve egyre romlott a templom állapota. Repedések jelentek meg a szerkezetekben, kilazult, erodálódott kőelemek, cserépdarabok hullottak a földre, illetve rongálták meg a hajó héjazatát, beázásokat okozva a boltozatokon, károsítva a díszítőfestést. 2001-ben életveszélyessé nyilvánították a Mátyás-tornyot, ezt követően szükségessé vált a bejáratoknál védőtetők, az épület körül pedig védőkerítés létesítése. A templom és a benne található műtárgyak számára komoly terhelést jelentett az óriási turistaforgalom (naponta akár 7-10 ezer látogató is megfordult itt, éves számuk pedig 600-800 ezer között mozgott), valamint a templom szellőzése nem tudta kielégíteni a tömegeket vonzó zenei rendezvények igényeit, nyári napokon gyakran túlmelegedett az épület. Hiányoztak a fellépők számára szükséges kiszolgáló- és tároló helyiségek.

Ilyen állapotban kapta meg 1999-ben a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia a templomot az államtól, amely egyúttal kötelezettséget is vállalt a műemlék felújítására. (A Mátyás-templom korábban a főváros tulajdonában állt, az I. világháború előtt kegyura a mindenkori magyar király volt.) 2001-2002-ben Szövényi István és Czoh Andrea (Gipsz-Lak Kft.) elkészítette a felújítás és a Szentháromság tér felé történő, jelentős térszín alatti bővítést felvázoló koncepcióját, amely 2003-ban az elvi engedélyezési fázisig jutott el, végül a tervezett beavatkozások várható magas költségei miatt lekerült a napirendről.

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
21/48
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

2004 szeptemberétől a Várplébánia, a kulturális tárca és az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) szakemberei Deák Zoltán vezetésével visszafogottabb programtervet készítettek a műemlék megmentésére.5 A fő cél a fizikai felújításon túl a templom korszerűsítése, az épület alkalmassá tétele hármas – liturgikus, turisztikai és zenei-koncerttermi – funkciójának betöltésére. A legnagyobb kihívást a tervezők számára a gépészeti- és komfortigények kielégítése jelentette. A közel 2000 m2 alapterületű templom fűtését Schulek Frigyes a kereszthajónál elhelyezett, járható légcsatornákkal oldotta meg, amelybe a sekrestye alatti fűtőkamrákból érkezett a felmelegített levegő. A csatornákat a II. világháború után nem használták, a nyolcvanas években pedig elektromos hőtárolós kályhákat helyeztek el bennük. Ezt a meglévő járatrendszert tisztították ki és használták fel a mostani rekonstrukció során is, a fűtést és a hűtést padlókonvektorokkal biztosítva. A templom korszerűsítése a teljes erős- és gyengeáramú hálózatra kiterjedt, új díszvilágítási koncepció készült. A vezérlést összetett épületfelügyeleti rendszer végzi, ehhez 17 darab, alig látható érzékelő pontot helyeztek el az épületben, amelyek folyamatosan mérik a légállapotot és továbbítják az adatokat a rendszerek központi irányító egységéhez.

A szellőzőgépház és a szükséges szociális-kiszolgáló blokkok számára egy 200 m2 alapterületű, vasbeton falakkal határolt földalatti dobozt alakítottak ki a templom északi oldalán, a Hilton szálló szomszédságában. A templom északi kápolnasora alatt húzódó alagútból megközelíthető, egyszintes bővítmény kialakítása az édesvízi mészkő anyagú altalajban szinte bányászati módszereket igényelt, előtte a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei régészeti feltárást végeztek, amelynek során alig bolygatott középkori temetőre bukkantak.

A tervezést alapos, minden részletre kiterjedő műszaki állapotfelmérés és diagnosztikai vizsgálatok sora előzte meg 1999-2001, illetve 2004-2005 között (statika, faanyagvédelem, hidrogeológia, kőzettan, nedvességmérés, épületfizika, régészet, restaurátori munkák).6 Érdekesség, hogy a hazai műemléki rekonstrukciók előkészítése során itt alkalmaztak először elektromágneses hullámok terjedésén és visszaverődésén alapuló, roncsolásmentes falszerkezet-vizsgálatot, amely elképesztő pontossággal mutatta meg a falak rétegződését és a különféle anyagminőségeket (például a belső üregeket és a kőelemeket rögzítő acéltüskéket). A padlószerkezet felépítését, a törmelékes feltöltés és az édesvízi mészkő sziklafelszín helyzetét, valamint a korábbi légcsatornák és közművek vonalvezetését talajradarral határozták meg Kandra Lajos vezetésével. Az épület digitális felmérése fotogrammetriával (Győrfy Ilona, Vajda József) 7,illetve 3D lézer-szkenneléses eljárással történt 8. A termovíziós vizsgálat (hőtérkép) megmutatta a legjobban lehűlő felületeket, az egy évig tartó mérésen és adatgyűjtésen alapuló épületfizikai számítások (Várfalvi János, BME) igazolták, hogy a 80 cm vastag falak forró nyári napokon felmelegedhetnek, ezért a megfelelő komfortérzet miatt bizonyos fokú hűtés szükséges.9 A rekonstrukció előkészítésének egyik jelentős, kezdő lépése a Kiscelli Múzeumban található, mintegy négyezer lapból álló Schulek-féle tervanyag digitalizálása volt, amely két hónapot vett igénybe.

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
23/48
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

Igazi statikai csemegét jelentett dr. Dulácska Endre és munkatársai számára a Mátyás-torony rezgésvizsgálata, amely kimutatta, hogy a rendkívül karcsú kőszerkezet önrezgésszáma 80 km/h szélsebességnél kritikus állapothoz vezethet, ezért akkor meg kellene tiltatni a harangozást. (A feljegyzések szerint a harangozás dinamikus igénybevételei már 1905-ben károkat okoztak a toronyban.) A probléma kiküszöbölésére a harangokkal megegyező súlyú, nyolcast formázó kötélvezetésű acél elleningát építettek be. A harangok rekonstrukcióját és az újak öntését a Norvég Alaphoz benyújtott sikeres pályázat tette lehetővé 2010-ben. A munkát a Szent István Bazilikában is dolgozó passaui Perner-öntöde nyerte el. A torony állékonyságának biztosítására három szinten merev vasbeton födémeket építettek be, a tervezett injektálásos kőszilárdítás helyett kisebb, lokális cseréket végeztek - a torony élettartama így jó ötven évvel meghosszabbodott.10 A két négyzet alaprajzú középkori szint felett található Schulek-korabeli nyolcszögletű toronytest érdekessége, hogy falszerkezete kétrétegű: a belső sóskúti, a külső Kolozsvár környéki, sárgás árnyalatú bácstoroki mészkőből épül fel. A dr. Gálos Miklós (BME) által végzett szilárdsági vizsgálat szerint elsősorban a külső köpeny károsodott, mivel anyaga a környezeti hatások miatt mállásra (agyagásványosodás) hajlamosabb; emellett a II. világháború után szakszerűtlenül beépített, eltérő tulajdonságú kemény mészkő elemek és a korrodálódó vaskapcsok környezetében tapasztaltak súlyosabb tönkremenetelt. (Az eredeti bácstoroki durva mészkő burkolatot részlegesen már 1907-1909 és 1933-1937 között kemény mészkőre kellett cserélni Schulek János vezetésével.)11

A szakértői vizsgálatok feltárták a falak nedvesedését okozó rétegvizek áramlásának irányát, a kritikus területeken lokális kiszárítást végeztek. A leginkább veszélyeztetett nyugati oldalon kiszellőző nyílásokat alakítottak ki a lábazati sávban. Régi tervek alapján feltárták és kitisztították azokat a falak körül futó szellőzőalagutakat, amelyek a Schulek János (1871-1948) tervei szerint 1936-1944 között végzett rekonstrukció során készültek.

A Schulek Frigyes korából származó, mérnöki jellegű tetőszerkezet teljes faanyagvédelmi kezelést kapott, a főhajó felett néhány szerkezeti elem, a délkeleti Szent Kereszt-kápolna és a Béla-termek feletti fedélszék teljes cseréjére volt szükség. A tetőcserepek vizsgálatakor kiderült, hogy a felújítás előtt legalább négy-öt periódusból származó elemek sorakoztak az épületen. Mivel a II. világháborúban az óriási légnyomás miatt a héjazat zöme elpusztult, csupán egy-két védettebb helyen maradt meg Schulek-korabeli minta. Ezt felhasználva a pécsi Zsolnay-gyár újragyártott mintegy 150 ezer darab cserepet, visszaállítva a tetőfelületek eredeti színét és mintázatát.12

Már az engedélyezési tervfázis során világossá vált, hogy az elvégzendő feladatok 60-70 %-át restaurátori munkák alkotják majd. A műemléki rekonstrukció koncepciójának kialakításakor egyetértés volt abban, hogy a Schulek-féle állapotot kell a lehető legjobban visszaállítani, mert az akkori megfogalmazás olyan kerek egész, amit nem szabad csorbítani. (Néhány oszlopfő felülete azonban megmaradt a háború utáni „letisztított" állapotban – amivel az eredeti középkori állapotot kívánták jelezni –, ezt azonban nem vitték végig következetesen, ezért ma ezek a foltok zavarónak tűnnek.) A mintegy 600 m2 falkép és 11 ezer m2 díszítőfestés felújítását szondázó kutatások előzték meg, amelyek bebizonyították, hogy a hatvanas években javításra használt anyagok elöregedtek. A mostani felújítás alkalmával a korábbi beavatkozások hibáit javították, illetve a beázások helyén újrafestették a boltozati felületeket. Restaurálták a 250 m2-nyi színes ólomüveg ablakot, valamint a tölgyfa kapukat és a berendezési tárgyakat is – mindez sok szakember összehangolt munkájaként valósulhatott meg.

Az elektromos és gépészeti vezetékeket a padlószerkezetbe rejtették, ehhez a hajóban teljes felületen (1780 m2-en) felbontották a rossz állapotú burkolatot; a Pesti Kerámia újragyártotta az eredetitől kissé eltérő, finomabb színárnyalatokkal. Az északi kápolnasorban, a sekrestyékben, a szentélyben és a stallum alatt tanúfelületként megmaradt a régi burkolat. A Mátyás-torony alatti Lorettói kápolnában pedig az újragyártott elemek mellett a jó állapotú, eredeti elemeket építették vissza. A korábbi évtizedekben a belső lépcsőkre került szőnyegezést új váltotta föl, így a terméskő fokok textúrája láthatóvá vált.

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
38/48
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

A templomban már 1964 óta állt a II. Vatikáni Zsinat liturgiai reformjait tükröző, fából készült szembemiséző oltár, amelyet azonban csak ideiglenesnek szántak. Fél évszázad után, a jelenlegi felújítás záróakkordjaként helyezték el a Deák Zoltán tervei alapján haraszti mészkőből készült új, tömbszerű oltárt. A szentélybe négy bronz gyertyatartó került, amelyeket a Hagia Sophiában őrzött, Szulejmán által 1526-ban Budáról zsákmányolt középkori darabok mintájára öntöttek újra a Rodostó Alapítvány és a Vároltalmazó Alapítvány anyagi segítségével. Történetükről a bevésett török feliratok tanúskodnak.

Az északi kápolnasor feletti ún. Béla-termeit teljesen új installációval látták el a templom történetét bemutató állandó kiállítás számára. Az elektromos csatlakozó dobozokat a falba süllyesztették és stílusban tervezett, kisebb fűtőnyílásokat idéző fém ajtókkal zárták le. Helyreállították a tetőszerkezet belső falburkolatának díszítőfestését, amelynek ornamentikáját archív fotók és a stallum dobogójában talált eredeti darab segítségével sikerült megszerkeszteni.

A belső tér egységének helyreállítása érdekében fontos lépés volt az ún. „Felső Erdőfalvi oltár" visszahelyezése az északi mellékkápolnába. Az egykor itt függött csillár – csodával határos módon – egy várbeli lakótól előkerült, így restaurálás után ez is visszakerülhet majd az eredeti helyére. Az északi oldalon, a Máltai Lovagteremben kapott helyet az új, 4 tonnás karorgona, amelynek elhelyezéséhez a meglévő födémet acélgerendákkal kellett megerősíteni. A hangszer a meglévő orgonával együtt és attól függetlenül is megszólaltatható a hajóban elhelyezett mobil játszóasztalról.

A kivitelezési munkák 2006 áprilisában kezdődtek el a Magyar Építő Zrt. és a Reneszánsz Zrt. alkotta konzorcium fővállalkozásában. Első lépésként a térszín alatti építmény készült el, ezt követte a falszárítás, a tetőszerkezet és a héjazat rendbetétele, majd a külső homlokzat helyreállítása. Deák Zoltán elmondása szerint a tervezés időszakában az új oltár megalkotása jelentette a legnagyobb kihívást, a kivitelezés alatt pedig a szinte folyamatos jelenlét, a művezetés, ami sok szempontból nagyon hasznos volt, de rendkívül hosszúra nyúlt és ezért embert próbáló volt.

Az átgondolt ütemezésnek köszönhetően a belső tér és a berendezések restaurálása alatt az épület folyamatosan látogatható volt és a liturgikus élet is zavartalanul folyhatott. Az eredetileg kitűzött 2010-es határidő helyett a megújult Mátyás-templomot 2013. október 13-án ünnepi szertartás keretében szentelte fel Erdő Péter bíboros.

Garai Péter

1:  A XIX. századi helyreállításról részletesen ld. Farbakyné Deklava Lilla: A Mátyás-templom helyreállítása a XIX. században. In: Műemlékvédelem, 2006. (50. évf.) 1-2. sz., p.19-27.

2: Schulek koncepciójáról részletesen ld. Deák Zoltán: A budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom helyreállítása és újra-helyreállítása. In: Magyar építőipar, 2006. (54. évf.) 1. sz., p.25-31. 

3: Az 1916. évi korszerűsítésekről részletesen ld. Bánó László: A koronázó Mátyás-templom fűtése és világítása IV. Károly király koronáztatásakor. In: Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1917. (51. évf.) 11. sz., p.86-90.

4: A belső felújításról ld. Borsos Lajosné: Beszámoló a Mátyás-templom belső helyreállításáról. In: Műemlékvédelem, 1969. (13. évf.) 1. sz., p.18-22.

5: A programtervről részletesen ld. Rébay Lajos: A budavári Mátyás templom felújításának előkészítése. In: Mérnök újság, 2006. (13. évf.) 1. sz., p.17-19. 

6: A károsodásokról, hibákról és a diagnosztikáról ld. Deák Zoltán: A Mátyás-templom helyreállítása. In: Magyar építéstechnika, 2009. (47. évf.) 1. sz., p.44-47.

7:Részletesen ld. Győrfy Ilona - Vajda József: A Mátyás-templom teljes építészeti fotogrammetriai dokumentációja. In: Mérnök újság, 2006. (13. évf.) 5. sz., p.52-53.

8: Részletesen ld. Fülöp László: A Mátyás templom fotogrammetriával kombinált 3D lézer-szkennelése. In: Mérnök újság, 2006. (13. évf.) 8-9. sz., p.38-40.

9: Az épületfizikai vizsgálatokról ld. Várfalvi János: Az épületfizikai állapot mint a helyreállítás egyik meghatározó tényezője. In: Műemlékvédelem, 2006. (50. évf.) 1-2. sz., p.53-56.

10: A torony állékonyságáról és a rezgésvizsgálatról részletesen ld. Dulácska Endre - Tajta István: A budavári Mátyás-templom tornyának állékonysági kérdései In: Műemlékvédelem, 2006. (50. évf.) 1-2. sz., p.34-43.

11: A kőfelületek állapotáról ld. Deák Zoltán - Osgyáni Vilmos - Sütő József: A Budavári Mátyás templom kőfelületeinek helyreállítása 2. rész. In: Mérnök újság, 2006. (13. évf.) 4. sz., p.29,31. (1. rész: u.o., 2006. (13. évf.) 3. sz., p.28-29.

12: A tetőcserepekről és a padlóburkolatokról részletesen ld. Szebényi Judit: A Mátyás-templom kerámiadíszei – vizsgálat és helyreállítási javaslat. In: Műemlékvédelem, 2006. (50. évf.) 1-2. sz., p.57-64.

 

 

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk