Épületek/Örökség

Schulek Frigyes nyomdokain – a Mátyás-templom felújítása

1/48

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
?>
1/48

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

Schulek Frigyes nyomdokain – a Mátyás-templom felújítása
Épületek/Örökség

Schulek Frigyes nyomdokain – a Mátyás-templom felújítása

2014.02.24. 15:40

Projektinfó

Mátyás-templom felújítása

URL:
ÁMRK, KÖSZ, MNM NÖK

Tervezés éve:
2004

Építés éve:
2013

Stáblista

Generáltervező: 2004. aug. – 2007. ápr. Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK)
2007. ápr. – 2010. aug. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ)
2010. aug. – 2013. dec. MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ (MNM NÖK)
------------------------------------------------
Építészet:
felelős tervező: Deák Zoltán vezető tervező, Hild Csorba Bernadett (a kiviteli terv végéig)
építész: Schuszter Dániel, Bernáth Attila, Braun Orsolya, Fogarasi Barbara, Lénárd Márton  Statika: Dr. Gilyén Nándor † (ÁMRK), Dr. Dulácska Endre (Sámson Kft), Olosz Emese (ÁMRK), Parditka János (3P Mérnöki Bt.) Épületgépészet:
Víz-csatorna: Graffjódy Zsuzsanna (ÁMRK), Fűtés, légtechnika: Takács Gyula (CÉH Zrt.) Elektromosság: Bengyel Gyuláné (ÁMRK) (programterv), Tóthfalusy László, Vonnák István, Horváth Péter, Bíró Gábor (LISYS)
Külső díszvilágítás: Deme László (LISYS),
Belső díszvilágítás: Haász Ferenc (ERCO, programterv), Pölöskei Kardos Máté (LISYS), Kóczán József (K-liGht Kft.)  
Gyengeáram Strukturált hálózat és eszközei: Asztalos Béla (F-Connect Bt.)
Tűzjelző hálózat: Völgyi László (Securexpert Kft.)
Biztonságtechnika, épület-felügyelet: Schneider Mihály (Meglepetés Bt.)
Gépészeti automatika: Labádi Mihály (Gaut Bt.)
Vápafűtés: Szabó Mihály  
Közmű: Boross László (Complanex Kft.) víz, csatorna, Pendli Gábor (GTF Kft.) erősáramú kábelBurkolat és tereprendezés: Dr. J. Szikra Éva, Németh Zita (ÁMRK) táj- és kertépítészSzigetelés tervek:
Utólagos falszigetelés: Deschmann Alajos (ÁMRK)
Bádogozás, épületszigetelés: Bakondi János†, Bakondi Márta  Munka- egészség- és zajvédelem: Ocskay Rudolf (Brigadéros Bt.), Borbély Tibor (GDV Kft.) Pintér János (Delta Expert Kft.) Akusztika:
Borsiné Arató Éva (AFT-Akusztika Kft.)Művészettörténeti kutatás: Farbakyné Deklava Lilla, G. Lászay Judit, M. Veres Lujza, (ÁMRK), Buzás Gergely (MNM) Régészeti kutatás: B. Nyékhelyi Dorottya, Dr. Végh András (BTM) Felmérések:
Geodézia: Dr. Tokody András, Szökrön Péter, Tölgyesi Levente (ÁMRK) Fotogrammetriai épületfelmérés: Györfy Ilona, Vajda József (Art’ V. Kft)
3D lézer szkennelés: Kandra Lajos (Burken Kft.)  Diagnosztika:
Dr. Várfalvi János (V-Sys Kft)
épületfizikai mérések: Dr. Fórián Szabó Péter
rezgésmérés: Dr. Horváth Zoltán, Dr. Pintér Farkas, Szilágyi Gáborné (ÁMRK), Tóth Mária (MTA), Valtinyi Dániel 
laboratóriumi munkák: Virág György (Kontravill)
termovízió: Kandra Lajos, Oszkó László (Burken Kft.)
fal- és földradar: Reinchenbergerné Golenár Ágnes 
faanyagvédelem: Bogár Sándor, Petik Csaba (Petik és Társa Kft.)
geotechnika: Dr. Gálos Miklós, Dr. Török Ákos (BME)  geológia Restaurátori kutatás és javaslat Kőrestaurátor: Osgyányi Vilmos (Reston Kft), Sütő József (ÁMRK)
Farestaurátor: Radovics Krisztina, Balázs Gyula, Bodnár Gyula, Bogdándy Titusz, Sárosi György (ÁMRK)
Festőrestaurátor: Fazekas Gyöngyi, M. Nagy Éva, M. Bán Beatrix, Novák Judit falkép, Tarbay Annamária (ÁMRK) táblaképek  
Üvegrestaurátor: Perlaki József  
Fémrestaurátor: Jeges András  
Kerámiarestaurátor: Szebényi Judit (ÁMRK)
Textilrestaurátor: Vágó Erzsébet 
Koordináció:
Kőszegi Antal (NKÖM, OKM), Rébay Lajos (Plébánia), Rutai Ilona (ÁMRK)

Kívül-belül teljesen megújult a középkori alapokra épült, millenniumi pompával átszőtt Mátyás templom. Az előkészítés, tervezés és kivitelezés bő évtizedet átfogó, számos érdekességet rejtő folyamatáról Deák Zoltán építész, vezető tervező beszélt. Garai Péter írása.

A budai Várhegy középső részén, a Polgárváros központjában álló Nagyboldogasszony- (közismert nevén Mátyás-) templom hosszú évszázadok történelmét őrzi. A IV. Béla által a 13. század második felében emelt háromhajós bazilikát Nagy Lajos és Zsigmond uralkodása alatt építették át érett gótikus csarnoktemplommá. A török időkben Eszki dzsámi („Öreg Mecset") néven a Vár főtemplomaként működött, így megmenekült a pusztulástól. Buda visszafoglalása után a ferencesek, majd a jezsuiták északról terjedelmes kollégiumot, délről szemináriumot építettek az épület mellé, valamint átalakították a korábban szabadon álló templomot is, amelynek számos még megmaradt középkori részlet esett áldozatul. Az 1723-as nagy budai tűzvész is komoly károkat okozott, a jezsuita rend feloszlatása (1773) után pedig Buda város tanácsa kegyurasága alá került az épület, amely kívülről ekkor egy egyszerű barokk templom képét mutatta – egészen a 19. század második feléig, amikor a romló állapotú épületet Ferenc József 1873-ban kelt határozata alapján reprezentatív Koronázó Főtemplommá építették át, amelynek sziluettje meghatározó lett a Várhegy látványában.1

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
2/48
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

Schulek Frigyes (1841-1919) a kor purista felfogásának szellemében eltávolította a barokk kori toldalékokat, viszont alapos felméréseket végzett a megmaradt középkori épületrészek megőrzése (vagy újraépítése) céljából, ahol pedig nem talált történeti támpontot, ott analógiák és saját elképzelései szerint neogótikus modorban szabadon kiegészítette a templomot. Például a főszentélyt meghagyta eredeti formájában, az oldalkápolnákat viszont az egyszerűbb, korai gótikus periódus szellemében építette újjá. A legutóbbi építészettörténeti kutatások tisztázták és árnyalták szerepét, bizonyítva, hogy amit lehetett, megőrzött a középkori falszövetből.2 A belső tér falképei és díszítőfestése Schulek koncepciója alapján készült el a kor mesterei, Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével. A vizsgálatok szerint a Mátyás-torony alsó két szintjén, a déli és a nyugati fal alsó tartományában, valamint a hajó három északi pillérében a kőanyag bizonyíthatóan középkori, a külső burkolatok, homlokzati felületek kiképzése viszont mindenhol az 1873-1896 között végzett nagyszabású átépítés időszakából származnak. Jelentős korszerűsítési lépés volt az 1916-ban, IV. Károly és Zita koronázása alkalmából dr. Lechner Jenő (1878-1962) tervei alapján elkészült új elektromos világítási rendszer, amely a korábbi gázlámpákat váltotta fel.3

A II. világháború - a Várnegyed és a Palota állapotához viszonyítva - „viszonylag" megkímélte az épületet: a fedélszékben és a díszítőfestésben keletkeztek komolyabb károk, a toronysisak és a lépcsőtorony több átlövést kapott, valamint a légnyomás szinte teljesen elpusztította a héjazatot. A háborús károk kijavítására koncentráló külső helyreállítás 1955-1965 között készült el Borsos László és Thurszky Béla (KÖZTI) tervei alapján, a belső tér pedig 1966-1970 között újult meg (építésvezető: Zádor Mihály, szerkezettervező: dr. Pattantyús-Ábrahám Ádám).4 Az ekkor használt anyagok és megoldások azonban nem állták ki minden tekintetben az idő próbáját: az ezredfordulóhoz közeledve egyre romlott a templom állapota. Repedések jelentek meg a szerkezetekben, kilazult, erodálódott kőelemek, cserépdarabok hullottak a földre, illetve rongálták meg a hajó héjazatát, beázásokat okozva a boltozatokon, károsítva a díszítőfestést. 2001-ben életveszélyessé nyilvánították a Mátyás-tornyot, ezt követően szükségessé vált a bejáratoknál védőtetők, az épület körül pedig védőkerítés létesítése. A templom és a benne található műtárgyak számára komoly terhelést jelentett az óriási turistaforgalom (naponta akár 7-10 ezer látogató is megfordult itt, éves számuk pedig 600-800 ezer között mozgott), valamint a templom szellőzése nem tudta kielégíteni a tömegeket vonzó zenei rendezvények igényeit, nyári napokon gyakran túlmelegedett az épület. Hiányoztak a fellépők számára szükséges kiszolgáló- és tároló helyiségek.

Ilyen állapotban kapta meg 1999-ben a Budavári Nagyboldogasszony Főplébánia a templomot az államtól, amely egyúttal kötelezettséget is vállalt a műemlék felújítására. (A Mátyás-templom korábban a főváros tulajdonában állt, az I. világháború előtt kegyura a mindenkori magyar király volt.) 2001-2002-ben Szövényi István és Czoh Andrea (Gipsz-Lak Kft.) elkészítette a felújítás és a Szentháromság tér felé történő, jelentős térszín alatti bővítést felvázoló koncepcióját, amely 2003-ban az elvi engedélyezési fázisig jutott el, végül a tervezett beavatkozások várható magas költségei miatt lekerült a napirendről.

Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor
21/48
Mátyás-templom, Fotó: Zsitva Tibor

2004 szeptemberétől a Várplébánia, a kulturális tárca és az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) szakemberei Deák Zoltán vezetésével visszafogottabb programtervet készítettek a műemlék megmentésére.5 A fő cél a fizikai felújításon túl a templom korszerűsítése, az épület alkalmassá tétele hármas – liturgikus, turisztikai és zenei-koncerttermi – funkciójának betöltésére. A legnagyobb kihívást a tervezők számára a gépészeti- és komfortigények kielégítése jelentette. A közel 2000 m2 alapterületű templom fűtését Schulek Frigyes a kereszthajónál elhelyezett, járható légcsatornákkal oldotta meg, amelybe a sekrestye alatti fűtőkamrákból érkezett a felmelegített levegő. A csatornákat a II. világháború után nem használták, a nyolcvanas években pedig elektromos hőtárolós kályhákat helyeztek el bennük. Ezt a meglévő járatrendszert tisztították ki és használták fel a mostani rekonstrukció során is, a fűtést és a hűtést padlókonvektorokkal biztosítva. A templom korszerűsítése a teljes erős- és gyengeáramú hálózatra kiterjedt, új díszvilágítási koncepció készült. A vezérlést összetett épületfelügyeleti rendszer végzi, ehhez 17 darab, alig látható érzékelő pontot helyeztek el az épületben, amelyek folyamatosan mérik a légállapotot és továbbítják az adatokat a rendszerek központi irányító egységéhez.

A szellőzőgépház és a szükséges szociális-kiszolgáló blokkok számára egy 200 m2 alapterületű, vasbeton falakkal határolt földalatti dobozt alakítottak ki a templom északi oldalán, a Hilton szálló szomszédságában. A templom északi kápolnasora alatt húzódó alagútból megközelíthető, egyszintes bővítmény kialakítása az édesvízi mészkő anyagú altalajban szinte bányászati módszereket igényelt, előtte a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei régészeti feltárást végeztek, amelynek során alig bolygatott középkori temetőre bukkantak.

A tervezést alapos, minden részletre kiterjedő műszaki állapotfelmérés és diagnosztikai vizsgálatok sora előzte meg 1999-2001, illetve 2004-2005 között (statika, faanyagvédelem, hidrogeológia, kőzettan, nedvességmérés, épületfizika, régészet, restaurátori munkák).6 Érdekesség, hogy a hazai műemléki rekonstrukciók előkészítés