S.O.S. Szépművészeti Múzeum

@Hartmann György Sándor: Ha Baán szereti a múzeumát, akkor ebben a helyzetben azért küzd, hogy az a pénz a régi épület felújításának folytatását szolgálja. Legalábbis szerintem. Ennek kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy mindenféle korábbi híresztelések ellenére az a 3,7 milliárd forintos EU-pénz NEM vész el a magyar múzeumügy számára, pusztán amiatt, hogy lefújták a föld alá tervezett bővítést. Sőt, ez a pénz igenis fordítható lenne a Szépművészeti Múzeum hagyományos épületének rekonstrukciójára is.

@Pákozdi Imre: "Az egykori Felvonulási térre tervezett múzeumi negyedben a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Közlekedési Múzeum állna, de Szőcs Géza leszögezte, egyelőre még nincs végleges döntés arról, hogy mely intézmények kapnának helyet a több épületből álló, tervezett múzeumegyüttesben. Ahogy fogalmazott, "megvannak az érvei", miért kellene átköltöztetni ezeket a múzeumokat....... A múzeumi negyed projekt irányítására és véghezvitelére Szőcs Géza kapott megbízást Orbán Viktor miniszterelnöktől, de az átfogó koncepció kidolgozásában szerepet kapna Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója is." Hajaj, lesz itt nemulass építészék! Teccenek még emlékezni a Nemzeti RémSzínház fentiekhez hasonlatos történetére? Vajon a Vérmező, mint beépítetlen egybefüggő tér mikor fog sorra kerülni? Pártunk és Kormányunk feledhetetlen regnálását megörökítő nagy művek létrehozására? Vagy emberek ! töltsük már föl a budai Feneketlen tavat, milyen jó kis projektek helyszíne lehetne ! Aztán ott van a Margitsziget, az egész Városliget, Bem apó is eleget állt már azon a jó kis beépíthető téren és így tovább....Előre ! Ki a Lipótmezőre! Apropó ott is van még mit építgetni nemdebár.

@FenyvesiHK: Látszólag eltértem a tárgytól, csakhogy jogos aggodalommal tekinthetünk ismét arra a kis EU-s pénzre, ami mégis a Szépmű kapcsán merült fel, mert fellengzős ötletekből nincs hiány. Tehát ismét nem a beázó tető, a meglévő gyűjtemények, épület(ek) gondos megóvása és értelmes fejlesztése lesz a fő irány, hanem meglévő patinás intézmények ki- és elköltöztetése valami - egyenlőre nem ismert - primer szándék koncepciójával. Valami kísérteties hasonlóság lengi be az egész felvetést, mint a néhai kormányzati negyed hatástanulmányok nélküli elgondolása. Ráadásul a fontolva haladás helyett( pl.Szépmű rendbehozatala,megújítása) megint léptéktévesztés az öt-hat korszerű múzeum létrehozása a Felvonulási aszfaltján. (Amúgy valahol a lelkem mélyén - mióta módomban volt látni(megélni) a knósszoszi palota nyugati udvarát Krétán, ragaszkodnék a mindenkori népeket megillető egy nagy városi térhez, ahol összegyűlhet aki akar. És itt most tekintsünk el minden rossz emléktől.)

@FenyvesiHK: Egyetértek.

@FenyvesiHK: A Szépmű rendbehozására kell fordítani azt a 3,7 milliárdot. Ez reális cél: 20 ezer milliárd forintos államadósság és több száz milliárdos fővárosi adósság mellett minden további álmodozás kormánynegyedekről, operaházakról, új kulturális tengelyről, új városházáról (a 20%-kal csökkent lélekszámú fővárosban...), új Széchényi Könyvtárról, gyalogoshidakról, felelőtlenség. Egyelőre. Kivéve, ha a fentiekből bármi is magán-beruházásból valósul meg...:-). Ami nagyon nem azonos azzal, mintha EU-pénzből valósulna meg.

@Barkóczi: Tisztelt Bakóczi úr! A következőkre (mintegy tényekre) szeretném felhívni a figyelmét - amit az elmúlt években volt alkalmam összeszedni a múzeum bővítésvel összüggő előadások viták, stb., stb. során. 1. A múzeumnak van hosszútávú fejlesztési terve (ez lenne a koncepció, a gondolatmenet.) Ennek a létét nem kérdőjelezte meg senki sem a Szépművészetiben megtartott vitán. Hogy a könyvtár nem fér el az épületben az is sajnálatos (nem mintha a jelenlegi termeket érdemes is lenne erre feláldozni), és hogy az oda vezető utat sem lehet lefedni, az pedig még sajnálatosabb. 2.A múzeum felszín feletti bővítése halva született ötlet. 3. A múzeum az elmúlt években 15 milliárd forintot költött fejlesztésre. (A legnagyobb sajnálatomra a Román csarnok még ebbe az összegeb sem fért bele.) Ryhe Ui. Most, hogy a múzeum elesett aEU-s támogatástól, tessenek a képviselőkhöz fordulni: aggyál pénzt, osz lehet álmodozni!

@Barkóczi: A Szépmű jól működik A hét végén, két alkalommal is, jó néhány órát töltöttem a Szépművészeti Múzeumban, látogatóként. Csak az állandó gyűjteményeket néztem meg, és a figyelmem megoszlott a művek és a kiállítótermek között. Megvettem továbbá a múzeumról szóló, most 5900 forintért kapható nagyon igényes könyvet, amely röviden ismerteti a Múzeum és a gyűjtemények történetét is. A látottak és az olvasottak egyaránt megerősítettek abban, hogy - hosszú évtizedek óta tartó rendszeres karbantartás és több, részleges megújítás után - a Szépművészeti Múzeum kívül-belül jó állapotban, tisztán, egyenletesen fűtve és szinte minden kiállítás befogadására alkalmas kiállítóterekkel várja a közönséget. Az aktuális térkép alapján több mint 60 kiállítási helyiség áll rendelkezésre (amennyiben az I. emelet 20 kis kabinetjét is külön helyiségeknek tekintjük). A kiállítótermek – beleértve a Márvány-, a Reneszánsz- és a Barokk csarnokot is – szemmagasságban kellemes, befogadó hátteret biztosítanak bármilyen festménynek vagy rajznak. A termek tágabb értelemben vett belső architektúrája, beleértve a magasan lévő díszítéseket és a kiválóan megoldott természetes tetővilágítást is, határozott, karakteres, de nem zavaró környezetet jelent, olyant, amely igényesen képes együtt hatni a látóterünk szintjén kiállított, akár gyökeresen eltérő formavilágot képviselő műtárgyakkal is. Ami a látogatói infrastruktúrát illeti, rögtön feltűnik az emeletekre vezető mozgássérült-lift hiánya, de általában is, a liftek csekély száma. A mosdók elosztása az épületen belül kedvező, kapacitásuk elegendő. Komoly belsőépítészi feladatot jelent viszont a bejárati előcsarnokból oldalt felvezető két, komoran semmitmondó lépcső. Sürgősen eltávolítanám a Márvány csarnok talmi bútorzatát, zongorástul – értem, mire kellett, de azt a célt elfelejteném… A bejárati előcsarnok méretével szerintem nincs semmi gond: három vagy négy pénztár működtethető, és bőven kiszolgálja a nagyérdeműt. A ruhatár általában elég, azonban a hűvös időben érkező, igazán nagy látogatói tömeget, mai elrendezésével, nem tudja kiszolgálni. A büfé is szűkös. Utolsó helyen, de nagyon is elsődleges szempontként említem meg, hogy a kiállítás teremőrei udvariasak, diszkrétek és felkészültek; bármelyik kép hollétére kérdeztem is rá, habozás nélkül odavezettek. Nyilván rengeteg kis és (általam nem észlelt) nagyobb hiba reparálására lehet szükség, de az összkép egyértelmű: a Múzeum ma látogatható hatvanegynéhány terme a feladatához, a művekhez és a hely szelleméhez méltó állapotban van. A Szépművészeti semmiképpen sem írható le némely sajtótermékek megállapításaival, amelyek az amúgy nem látogatható Román csarnok évtizedek óta rendezetlen viszonyai szerint minősítenék az egész intézményt. A gond, az igazi gond szerintem a műtárgyak sokaságával van. A Múzeum szinte korlátlan készletekkel rendelkezik németalföldi és olasz képekből. Ezeket bizony alaposan rostálni kellene, mert így, mind az igazi remekművek, mind a látogató elvész a másod- sőt, harmadvonalbeli alkotások özönében. Mert vannak szép számmal igazi remekművek, mint ahogy látogatók is! Nem csak Botero és Lucien Hervé vonzza a közönséget, hanem jönnek az állandó kiállításokra is, szép számmal, családok, iskolai osztályok és magányos látogatók. Az állandó gyűjtemények első és második emeleti termeiben valódi kincsek rejtőznek, ám legalább a képek felét-harmadát eltüntetném a falakról. A Márvány csarnok, a Reneszánsz és a Barokk csarnok anyagának nagy része úgy holt művészet, ahogy ott lóg: a képek felső, alig látható sorát – megritkítva, és belsőépítészeti dísszé lefokozva – meghagynám, a szemmagasságban lévő, impozáns kiállítói felületeket azonban teljesen felszabadítanám időszaki vagy egyéb kiállítások céljára. Különleges hangulatot áraszt a második emeleti öt, alacsony, pazar természetes világítással rendelkező kiállítóterem. Ez a kamara-kiállítások igazi világa lehetne, akár vendéganyagból, akár a Múzeum állítólag 120 ezer saját műtárgyából rendeznék azt. Hirtelenjében, ennyit, illetve… Verőfényes napsütésben sétáltam a Szépművészetibe. Amint átmentem a Földalatti felszíni kijárójánál lévő Andrássy úti zebrán, elkezdtem gyönyörködni a Múzeum szépen rendbe hozott, impozáns tömbjében (pedig nem szeretem a neoklasszicizmust). Ugyanakkor nem, vagy alig voltam képes felfogni: hová is képzelték az építészek azt a két, egyenként háromemeletes üvegkalickát? És hogy is gondolták a Múzeum – amúgy rajta állva, meglepően keskenynek tűnő – főlépcsőjének meghasítását? De félre borzadály: örüljünk, hogy rossz álom volt az egész.

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi úr! Idézem "Ugyanakkor nem, vagy alig voltam képes felfogni: hová is képzelték az építészek azt a két, egyenként háromemeletes üvegkalickát? És hogy is gondolták a Múzeum – amúgy rajta állva, meglepően keskenynek tűnő – főlépcsőjének meghasítását?" A lépcső meghasításáról már szó sincs. Az pedig egyáltalán nem értem, ha még el sem tudta képzelni (a feltett képek alapján sem) az üvegkalockákat, miért ellenezte annyit ezt a megoldást. (Én sem értek az elektromossághoz és a lézerhez, de ezt azért nem szégyenlem, mert nem kivánok pl. az ELI projektbe beleszólni.) Ryhe

@Hartmann György Sándor: Kedves Hartmann úr, mielőtt belémköt, jelzem, hogy a Múzeumot illetően - legjobb tudomáson szerint - egyetértek önnel. Az "alig voltam képes felfogni" fordulat költői túlzás volt a részemről, amit csak úgy per tangentem, két lézertechnikai megfontolás között tettem :-). Költői túlzásom amúgy a helyszínen, egyrészt az Andrássy út - Dózsa György út sarkán, másrészt a Hősök tere Caféval átellenben, a Múzeum tőszomszédságában szemlélődve nyeri el értelmét. Mindenkinek javaslom, sétáljon oda, és próbálja meg gondolatban elhelyezni a kettős üvegkockát. Ha sikerül, kérem, mérlegeljék a tömegek szoros egymásmellettiségéből és a kitakarásokból adódó építészeti nonszenszt. A Múzeum és a tervezett építmény mindössze formavilágában, anyagában, felületében, átlátszóságában, színében és funkciójában üti egymást. (Funkciójában azért, mert az üvegkalicka kiváltaná, így fölöslegessé degradálná a régi épület bejáratát, a lépcsőt és a portikuszt. Két olyan építészeti elemet, amelyek nélkül egy klasszicizáló építmény nagyjából megszűnik épületként létezni.)

@Pákozdi Imre: "Funkciójában azért, mert az üvegkalicka kiváltaná, így fölöslegessé degradálná a régi épület bejáratát, a lépcsőt és a portikuszt. Két olyan építészeti elemet, amelyek nélkül egy klasszicizáló építmény nagyjából megszűnik épületként létezni." ejjna, én sem vagyok önjelölt muzeológus ...

@sanyiahegyről: :-)

@Hartmann György Sándor: Hartmann úr kedves! Életem és vérem a Szépművészeti Múzeumért, de a pénzem könyvelőkre nem bízom..! Érti miről van szó? Nekem nem lesz, hanem volt és van beleszólásom, azon egyszerű oknál fogva, hogy szakember vagyok, muzeológus. Ez szakma, amihez lehet érteni. Itt nem csak a Román Csarnokról van szó, hanem az egész Múzeumról. Tudom, ezt nehéz megérteni, de nem lehetetlen. Bízzunk a józan politikusokban!

@Barkóczi: Kedves Bakóczi úr! A józan plitikusoknak ma a sport sokkal fontosabb mint a kultúra. A múzeum pedig nem csak az ott dolgozókért van (hogy legyen munkahelyük), hanem legalább a közönségé is. Legalább is én enzt hiszem. Üdvözlettel: Ryhe Ui. Sajnos ma úgy működik a világ, hogy pénzt csak az kap aki egy jó jelszóra felteszi az élelét - lásd turisztikai fejlesztés, mert az EU jobban ragszkodik a jelszvakhoz, mint anno a béketábor -, és erre épít fel egy projektet. Tessék csak elhínni, hogy Kósa úr (és az MLSZ sem)nem mond le a stadionjáról a kultúra javára. Igaz, hogy a Szépművészeti fejlesztésére az EU 90 %-os tamogatást adott volna, ami most másra fog elmenni (az ikább pocsékba, mint kárba jelszavával)!

@Hartmann György Sándor: Úgy olvastam, hogy az a pénz felhasználható a Szépművészeti belső rendbehozására és korszerűsítésére is. Ez a hír mostanában terjedt el, és mielőtt akár erre, akár az ellenkezőjére teljes biztonsággal hivatkozunk, jó volna tudni, hogy igaz-e.

@Pákozdi Imre: Érdemes tudni (ezt most én mondom ki először b.i.) a MÚZEUM csak másodsorban van a közönségért, ugyanis a MŰTÁRGYAK MEGŐRZÉSE elsődleges feladata. Természetes dolog a kincsek élvezetének megosztása a közönséggel (a tulajdonosokkal), de a prioritási sorrendben a közönség csak a második -- a muzeológus meg az utolsó. A magam részéről a sportot azonos fontosságúnak tartom a kultúrával: ép testben ép lélek. A politikusoknak is meghagyom prioritások eldöntésének jogát -- és a tűzoltás kötelességét (tetőbeázások megszüntetését).

@Barkóczi: Kedves Barkóczi úr, amit a múzeum feladatainak elsőbbségi viszonyairól ír, az lehetett igaz valaha és még lehet igaz, valamikor; ma, ebben a szemtelenül demokrata világban azonban szerintem súlyos tévedés. A közönség ugyanis nem alaktalan tömeg: a jövő múzeológusától kezdve a jelen döntéshozóján keresztül a múltban élő filoszig, vagy az idősík tetszőleges szegletében magát definiálni képes művészig mindenki beletartozik. A sznob, az érdeklődő, a forradalmian új történelem-eszményt formáló tizenéves, a jobb híján idejét múlató nyugdíjas - mind-mind okkal vált belépőjegyet. Sőt, némely múzeum- és képtárlátogatási élményem alapján megfordítanám a tételét: megindokolni nem a közönség jelenlétét, sokkal inkább bizonyos műtárgyakét szükséges. Az Építészfórum egy másik topic-ján követendő berlini épületekkel példázódtam. Nos, hadd hozzam itt elrettentésül az ugyancsak berlini Neue Nationalgalerie (terv.: Mies van der Rohe) manapság látható, a XX. század első felének német festészetét felölelő gyűjteményét. Szerintem a kétharmada ma már nem üti meg a "műalkotás" színvonalát. A szobrok még igen, a festmények reménytelenül nem... És azok a képek ott lógnak időtlenül, rabolva a felületet, az épület hőjét és a közönség jobb célra érdemes figyelmét.

@Pákozdi Imre: Kedves Pákozdi Imre, a múzeum 1) gyűjt; 2) őriz; 3) kutat = feldolgoz; 4) bemutat. Ezekből a lépésekből semmit se lehet kihagyni, és a sorrend sem mindegy. Az, hogy az utókor hogyan ítéli meg a bármikori gyűjtést, roppant esetleges: sok művészt évszázadokra is teljesen elfelejtettek, semmibe vettek, míg nem jött egy értő szem vagy egy új divat. (Persze egy jó művészettörténész jobb eséllyel dönti el, mi ér valamit, és mi nem, mit érdemes elrakni, és mit kell megmutatni. Lehet, hogy a berliniek ez utóbbiban nem jeleskednek.) De akárhogy csűrjük-csavarjuk, ha a beázó tető vagy a szakszerűtlen raktározás miatt pusztulnak a műtárgyak, akkor a múzeum nem teljesíti őrzési kötelességét, tehát a forintosítható káron túl egyszer csak nem lesz mit kutatni, és nem lesz mit bemutatni. A látogatók és a külső kutatók megfelelő "kiszolgálása" nem lehetséges megfelelő hátország nélkül. Sajnos a jelenlegi igazgatót, úgy tűnik, zavarják a műtárgyak, a művészettörténészek és az épülete is: ő a mega-giga-kiállításokat, a látogatószám-rekordokat és a látványos bevételi mutatókat szereti - arról már kevesebb szó esik, hogy egy ilyen mega-giga buli költségei hogyan is aránylanak a bevételekhez és a többi múzeum számára megmaradó forrásokhoz. De ez már megint más kérdés. Viszont ez a hozzáállás szülte a két üveg-horrort - ahogy valaki még a nyáron írta: rossz kérdésre a rossz választ.

@kékharis: Kedves Kékharis, igaza van. Utolsó mondatához kapcsolnám ezt az anyagot, amely sokat elárul arról a hajdani rossz kérdésfeltevésről. Endrődi Gábor blogja - többek között - azt feszegeti, hogy a bővítés helyett, abból a bizonyos EU-s pénzből elindulhatott volna a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója vagy nem? A kérdés a Múzeum jelene és jövője szempontjából is releváns, hiszen abból a forrásból ma is zajlanak fejlesztések Magyarországon. Nos, lássuk. Idézet a Tervezési felhívás és útmutatóból, Endrődi Gábor blogja alapján (a teljes anyag elérhető: http://www.1100sor.hu/index.php?p=kitek&id=k0023 ) „Támogatható tevékenységek: I. Épített örökség (pl.: egyedi építészeti alkotások, világörökségi helyszínek, műemlékek, kastélyok, várak, egyházi létesítmények), valamint turisztikai jelentőséggel rendelkező kulturális intézmények (muzeális intézmények, kiállítótermek, szabadtéri színpadok) látogatóbarát fejlesztése, magas vonzerőt generáló turisztikai termékké alakítása, élményszerűen bemutathatóvá tétele, turisztikai funkcióval való bővítéshez kapcsolódó felújítása, rekonstrukciója. Fogadóterület bővítése, kiállítóterek kialakí¬tása, bővítése, turisztikai hasznosításra alkalmas új funkciók, élményelemek kialakítása, interaktív információszolgáltatás fejlesztése. Önálló elemként nem, csak a kulturális turisztikai fejlesztésekkel együttesen támogatható járda, par¬koló, közterületek, parkok, kertek felújítása, kialakítása." "… A Szépművészeti Múzeum a Közép-Magyarországi Operatív Program Turisztikai vonzerő- és termék¬fejlesztés előmozdítása konstrukció Kiemelt projektek komponense (KMOP-2007-3.1.1.E) keretében nyert el támogatást. A kiemelt projektekről a kormány döntött 2007. július 25-én, a támogatásra javasolt projektek között volt többek között a Szépművészeti térszint alatti bővítése (ugyanazon koncepció szerint, amelyről a mostani vita is folyt vagy folyik) és a Szentendrei Skanzen. Amiből az idézet vétetett, az tulajdonképpen nem pályázati kiírás, hanem egy utólagos „Tervezési felhívás és útmutató”, amely, ha mérvadó az NFÜ honlapjának a közlése, csak 2008 februárjában került nyilvánosságra. … A pályázati felhíváshoz tartozó útmutató szerint nem támogatható „önálló elemként intéz¬mények/épületek felújítása, rekonstrukciója” (13. o.). A hangsúly jelen esetben az „önálló elemként” megjegyzésen van, hiszen a támogatható tevékenységek leírása expressis verbis kiemeli a „turisztikai funkcióval való bővítéshez kapcsolódó felújítást, rekonstrukciót” (10. o.). Hogy ez a rekonstrukció a projekt költségeinek mekkora hányadát teheti ki, arról nincs szó. Miként arról sem, hogy egy múzeum esetében, amely maga a turisztikai objektum, mi az a fejlesztés, aminek ne lenne turisztikai vetülete. A kulturális és a turisztikai célok szembeállítása, amelyből Baán válasza kiindul, nemcsak muzeológiai szempontból nonszensz, hanem a pályázati (illetve a kiemelt projektek esetében a tervezési) felhívással is ellentétes: a fenti idézetben is világosan kulturális turizmusról van szó. … Szemléltetésképpen … említenék egy konkrét példát is: a Zeneakadémiáét, amelyet a kormány ugyanakkor fogadott el kiemelt projektként mint a Szépművészeti bővítését, amely szintén turisztikai projektként van felcímkézve, és amely szintén Budapesten, azaz Budapesten van. A Zeneakadémia tízmilliárd forintot kapott épületének infrastrukturális-gépészeti korszerűsítéssel egybekötött műemlé¬ki rekonstrukciójára (linkek itt, itt, itt, itt és még sok helyen). Pontosan erre, a Schickedanz-épület infrastrukturális-gépészeti korszerűsítéssel egybekötött műemléki rekonstrukciójára lenne szüksége a Szépművészeti Múzeumnak is – bővítéssel vagy anélkül, kortárs építészeti jellel vagy anélkül." Forrás: http://www.1100sor.hu/index.php?p=kitek&id=k0023