Közélet, hírek

„spenótház” — Kamaraügyészi jelentés

1/1

Az építési tábla

?>
Az építési tábla
1/1

Az építési tábla

„spenótház” — Kamaraügyészi jelentés
Közélet, hírek

„spenótház” — Kamaraügyészi jelentés

2006.11.23. 09:53

"Jó lenne, ha ennek az ügynek a tanulságai nem elzárkózáshoz, hanem egyre aktívabb, vállalt és a megvalósításra is alkalmas ´mesteriskolás´ pályázási, csapatalkotási módszerhez vezetnének." A Budapesti Építész Kamara közzétette ügyészi jelentését a Roosevelt téri irodaház átépítésének tervezési munkáival kapcsolatos vizsgálat megállapításairól.

´Tudomásul kell venni, hogy a szakmai alkalmasság fogalma több tényező együttes jelenlétét feltételezi. A koncepcióalkotás képességén túl a megvalósításhoz szükséges műszaki, jogi, kommunikációs, szervezési ismeretekre is szükség van. Az „irodai háttér" nem csupán tervezési infrastruktúrát jelent, hanem szerződéskötésre alkalmas jogalanyiságot, az építtető számára szakmai, műszaki referenciát, szavatossági garanciát. Mindezt nem tudja pótolni sem a tervező csapat naiv elszántsága, sem a – végül is tervaláírásra szegődött – konzulens mester.
A Mesteriskola az üde szellemiségének a megtartásával, a pályázatba bekapcsolódó mester(ek) valódi szerepének a megfogalmazásával mindezt biztosítani tudja. Jó lenne, ha ennek az ügynek a tanulságai nem elzárkózáshoz, hanem egyre aktívabb, vállalt és a megvalósításra is alkalmas „mesteriskolás" pályázási, csapatalkotási módszerhez vezetnének.´

 

További részletek a jelentésből

Az elmúlt év végén a szakmai sajtóban több írás is foglalkozott a volt „spenótház" átépítése kapcsán a tervezés körülményeivel, a tervezés körüli vitákkal és a vélt, vagy valós tervezői sérelmekkel. Dévényi Tamás építész, a megjelent írásokra hivatkozva, beadvánnyal fordult a Budapesti Építész Kamara Elnökéhez a vélelmezett etikai-fegyelmi vétségek kivizsgáltatása érdekében. (...)

A vizsgálat során a bizottság kizárólag olyan tényekkel és adatokkal dolgozott, amelyek a sajtó nyilvánosságából is megismerhetőek, vagy amelyeket az érintett építészek bocsátottak a rendelkezésére. (...)

- Tervezőváltás
A sajátos körülmények összessége, az öt szerző három főre fogyatkozása, a tervezők jogosultságának a hiánya, a vezető tervező csupán esetenkénti közreműködése, a szakági koordináció problémái és a tervegyeztetések nehézkessége bizalmi válságot eredményezett a Megrendelő és a tervezők viszonyában. A BHG a megoldást attól remélte, hogy a pályázat második, vagy harmadik helyén végzettek – Turányi és a T+S, vagy Pálfy és az Építész Stúdió – valamelyike átveszi a megbízást és a pályázat nyertesei bekapcsolódnak a feldolgozásba.

A tervezőváltás konkrét lépéseire az érintettek eltérő módon emlékeznek. Az ügyet bemutató újságcikkek, a rendelkezésre álló dokumentumok és a szóban elmondottak alapján az alábbi lépéssorrend valószínűsíthető.

    * A BHG a 2002.02.21 -i koordinációs megbeszélés után egy levéltervezetet állít össze a tervezés problémáiról, amelyben nyomatékkal, a határidők betartását és igényes műszaki tervek készítését kéri, illetve a vezető tervezőt aktívabb részvételre szólítja fel.
    * Ezzel egy időben a Megrendelő és a mesteriskolás tervező csapat maradéka tárgyalásokat kezd a második és a harmadik díjas tervek készítőivel a megbízás átvételéről, amely lehetőséget az Építész Stúdió vezetői határozottan elutasítanak.
    * Miután a BHG bejelenti az érintetteknek, hogy a további tervezési munka tekintetében megállapodás született a Turányi és Simon Kft.-vel, Golda János minden további megjegyzés nélkül „kiszállt" a munkából. (Borsay Attila szóhasználatával élve „képletesen szólva elszaladt")
    * A tervezőváltást előkészítő tárgyalások alatt a tervezési munka a 2002. márciusi egyeztetési dokumentumok tanúsága szerint, az eredeti szerzők részvételével, folyamatosan halad.
    * 2002.05.20 -án, a Turányi és Simon Építésziroda Kft. és a MCXVI Építészműterem Kft. között, „tervezői szerződés"(?) született, amelynek tárgya a Roosevelt-tér 7-8. irodaház engedélyezési és kiviteli tervezése. A szerződés rögzíti, hogy „a tervezőnek a szerződés alapján végrehajtott tervezési munkája révén szerzői joga nem keletkezik, megállapodás szerint erről a megbízó javára lemond. A szerzői jogok kizárólag a megbízót illetik."

Rögzíthető, hogy a tervezőváltás időpontjában már a pályázat első díjas terve helyett egy, folyamatos konzultációk során alakuló, új tervkoncepció van napirenden, mintegy átmeneti állapotként a pályaterv és a megvalósult állapot között. Az új vezető tervező, Turányi Gábor közreműködésével, egy hónap időeltolódással, sikeres tervtanácsi bemutatón vesz részt az akkor véglegesnek remélt állapotot rögzítő terv, ami egyben a további együttműködés alapja is.

- Az együttműködés szakasza

Erről az időszakról, az elkészült terveken kívül, kevés objektív adat volt fellelhető. A tervdokumentáció(k) tervjegyzéke és a tervlapok pecsétje azt igazolja, hogy a dokumentáció jelentős része a MCXVI Építészműterem Kft.-ben készült. A tervezés módszerére, a kiinduló állapot mibenlétére, a szerzői jogokat keletkeztető alkotó munkára vonatkozóan az érintettek eltérő módon nyilatkoznak. Valószínűsíthető, hogy kiinduló tervállapotként a 2002. márciusában az MCXVI Építészműterem Kft. Által készített, egyeztetés alatt álló épületterv állt rendelkezésre, amelynek továbbtervezésével, a tetőidomok átalakításával és a homlokzati rendszer kimunkálásával alakult a tervtanácsi bemutatásra került terv. (...)

Az MCXVI Kft. munkatársai egyébként több olyan iratot, szerződést, megállapodást aláírtak a későbbiek során is, amelyben a szerzői jogaikról lemondanak, elismerik, hogy ilyen nem keletkezik, illetve, hogy az épület szerzői jogainak kizárólagos birtokosai Turányi Gábor és Simon István.
Az elkészült tervdokumentáció, elsősorban a kiviteli tervek munkarészei közül az alaprajzok, metszetek, lépcsőházak, liftaknák, álmennyezetek és álpadlók tervei, azok részlettervei, lakatos, és belsőajtó konszignáció, belsőépítészeti munkarészek, így burkolat kiosztási és bútortervek készültek a MCXVI Kft.-nél, a homlokzatok, tetőfelépítmények készültek a T+S Kft.-nél, míg a homlokzati részlettervezést német szaktervező cég készítette. A tervek leadását követően a két építész cég között az elszámolás csak részlegesen történt meg, de a tervezett épülettel kapcsolatos kommunikáció megszakadt. A felek közötti elszámolási vitát a bizottság kirekesztette a vizsgálat tárgyköréből, azt a polgári jogviszony keretében kell tisztázni.

- A kapcsolatok megromlása, megszakítása
Már az együttműködés szakaszában feszültség alakult ki a tervezésben közreműködők között. A feszültségek, vagy ellenérzések oka a munkamegosztás, a szakmai felügyelet és a szakmai együttműködés vélt, vagy valós hibái, igazságtalanságai miatt alakultak ki. Tekintettel arra, hogy ezeknek írott, vagy dokumentált nyoma nem maradt, a bizottság elegendőnek tartja annak a ténynek a rögzítését, hogy az együttműködés során nem született a jogokat, felelősségeket, az információcserét, vagy az együttműködés – esetleg együtt tervezés – körülményeit rögzítő megállapodás, vagy dokumentum.
A kiviteli tervek elkészülte után - az elszámolási vita lezárása érdekében is - a Turányi és Simon Kft. és a MCXVI Kft. között, 2004. szeptember 3 -án született egy „szerződés", amely a korábbi szerződéses viszony megszüntetését és a munkakapcsolat lezárását célozta. Ez a szerződés egyrészt ígéretet tesz arra, hogy a korábbi teljesítésből meg nem fizetett összegnek egy, utólagos megállapodás alapján csökkentett hányadát, két részletben a Turányi és Simon Kft. megfizeti, másrészt kötelezi a MCXVI Kft.-t az „általa készített" belsőépítészeti munkarészek kiegészítésére, illetve befejezésére és az építészeti munkarészek „kapcsán bármilyen értelmezési, vagy egyéb kérdés" tisztázására, valamint ismételten rögzíti, hogy „az MCXVI Kft. részéről a szerződés teljesítése során eljárt személyeket szerzői jog nem illeti meg, … Turányi Gábor és Simon István felelős tervezőkkel szemben szerzői jogi igényt sem most, sem a jövőben nem támasztanak." Nem bizonyítható az összefüggés, de tény, hogy a ki nem fizetett tervezési díjhányad első megfizetett részlete a lemondó jognyilatkozat aláírása után került kifizetésre. (...)

A felek között kialakult viszonyt, annak vitatható voltát az épületnél elhelyezett információs tábla tette nyilvánossá. A BHG előzetes elképzelésével szemben a Turányi és Simon Kft. ragaszkodott ahhoz, hogy „építész tervező"-ként a cég, „felelős tervező"-ként Turányi Gábor és Simon István legyen megjelölve, továbbá az információs táblán ne szerepeljenek az alvállalkozóik, így a MCXVI Kft. sem.
A korábbi joglemondó nyilatkozatok ellenére ez volt az a tény, ami arra indította a MCXVI Kft. építészeit, hogy az ügyet a szaksajtó nyilvánossága elé vitték.
A munkában résztvevő építészek kapcsolatainak megszakadása mellett, megromlott a viszony az építtető képviseletében eljáró BHG és a Turányi és Simon Kft. között is. (...)


- A jelenlegi helyzet
A vizsgálat időpontjában a felek viszonya, az épülettel kapcsolatos tevékenysége, az építés körülményeit meghatározó jogviszonyok – a bizottság számára – áttekinthetetlennek bizonyultak.
Tekintettel arra, hogy a kialakult helyzetben elsősorban cégek, jogi személyek állnak vitában egymással, a jelen vizsgálat szempontjából elegendő az alábbiak rögzítése.

    * Az építtető és a Turányi és Simon Kft. között jogvita, peres eljárás van folyamatban, miközben az építés folyamatos,
    * az építéshelyszínen a szükséges tervezői munkákat az építtető BHG felkérésére a MCXVI Kft. munkatársai végezték,
    * a hajdani tervezők és közreműködők között kommunikációs kapcsolat nincs.

 * * *

Megállapítások
A fenti tények ismeretében a Bizottság, egyhangú döntéssel, arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adott ügyben nem az egyes építészek védelme, vagy az egyes építészek által elkövetett etikai vétségek megtorlása tekinthető közérdekű feladatnak, hiszen minden megalapozott panasznak van panaszosa, aki, vagy akik a konkrét panaszuk alapján jogosultak eljárás(oka)t kezdeményezni. Az ügy különös sajátosssága, hogy szinte minden szereplőjének van elfogadható részigazsága, panaszolható sérelme és – egyidejűleg - felróható, szakmai vagy etikai szabályokba ütköző hibája.
A szakmai, vagy a tágabban értelmezett közérdek szempontjából az tekinthető igazán fontosnak, hogy a vizsgálat rámutasson azokra az okokra, szemléleti, fogalmi, eljárásbeli tévedésekre, amelyek – függetlenül attól, hogy azokat jó-, vagy rossz szándék keletkeztette – ezt a példaértékűnek induló kezdeményezést botrányossá, etikai-fegyelmi és jogvitákkal terhelt "üggyé" tette.

- A tervpályázathoz
Feltétel nélkül jóhiszemű és támogatandó a törekvés, hogy a szakma legkiválóbb fiataljaiból verbúválódott Mesteriskola – szervezetileg és a hallgatói révén – mielőbb pályázati, alkotói lehetőségekhez jusson. Ennek viszont kialakítandó szakmai, jogi és etikai feltételei vannak. Egy versenypályázat során ugyanis

    * szerzői jogvédelem alá eső mű születik, függetlenül attól, hogy a szerző(i)nek van-e tervezési jogosultsága, továbbá
    * a pályázati győzelem a munka elvégzésére vonatkozó jogviszonyt keletkeztet, amelyben a szerződés jogalanya – esetünkben a Mesteriskola – a dicsőségen túl, anyagi és egyéb szakmai, szavatossági kötelezettségeket is vállal.

Nem véletlen tehát, hogy a pályázati felkérést heves belső vita követte. A Mesteriskola szervezetileg nem alkalmas az üzleti vállalkozásra és nehezen feloldható ellenérdekűséget jelent, hogy a mesterek egy része a pályázatban ellenfélként szerepel. Esetünkben a kompromisszumos megoldás egy, a jó szándékon kívül minden tekintetben vitatható helyzetet eredményezett.

    * A pályázaton - a Mesteriskola jogán és nevében – egy a "versenyen kívüliség" tudatával, tervezési jogosultsággal és szerződéskötésre alkalmas jogalanyisággal nem rendelkező csapat indult.
    * Az ügyet támogató mesterek szerepe úgy a pályázatban, mint a jogkövetkezmények tekintetében tisztázatlan volt, hiszen a "konzulens" fogalma egészen mást jelent, mint a később, ugyanerre a szerepre használt " vezető tervező", vagy "felelős tervező" fogalmak, hiszen – a történtek igazolták – mindegyiknek más a polgári jog szerint számonkérhető felelősségtartalma.
    * Sajátos és szakmaetikai szempontból alig feloldható ellentmondást hordoz, hogy a meghívottak között szerepel, saját üzleti hátterével a Mesteriskola több mestere is. A mester-tanítvány viszony elvitathatlan hierarchikusságának itt nem csak a versenytársak kötelező esélyegyenlőségéből következő egyenrangúsága, hanem az üzleti ellenérdekűség az igazi ellentétpárja.

Nem túlzás azt állítanunk, hogy a kétségtelenül jószándékú kompromisszum során minden szereplő hibázott, elsősorban a szakmai szerepek, fogalmak tisztázalansága és a várható jogkövetkezmények figyelmen kívül hagyása okán. (...)

- A tervezési munka indításához
A pályázat lezárását követően, egy rövid romantikus fellobbanás kivételével, ami az építészek házában gondolt kialakítani egy műtermet, a Mesteriskola már nem került szóba a megszerzett üzletkötési jog érvényesíthetősége kapcsán. A munka várományosa, a pályadíjból, a munka elvégzésére alapított, MCXVI Építészműterem Kft. volt. Ez, bár az előzmények logikus következménye és a lehetséges változatok közül – etikai szempontból – a leginkább elfogadható, az üzleti élet fogalmai szerint viszont jogtalan, kártérítési igényt is felvethető fordulat. Nem került szóba, de felvethető kérdés, hogy a pályázatban szerepelt fiatal építészek, akik a továbbiakban már nem vállaltak, vagy nem kaptak szerepet, minden tekintetben korrekt módon, etikai és anyagi igényeik kielégítésével szálltak-e ki a továbbtervezésből?
A tervezési jogosultságot biztosító Golda János szerepe több szempont szerint is vitatható volt. (...)

Nehezen érthető, sőt vitatható az épület kialakításával kapcsolatos építtetői magatartás is. A klasszikus, közhelyszámba menő definíció szerint a tervpályázat(ok) célja "az adott feladat megvalósításához a legjobb terv és a legalkalmasabb tervező" megtalálása. A tervpályázat egyértelmű végeredménye után és a zsűri ajánlásainak ismeretében nincs elfogadható, etikus magyarázat az első díjas pályamű karakterét megváltoztató építtetői akaratra. Sajnos a hazai szabályozás alapján a magántulajdonos építtető részéről a tervpályázat nagyvonalú gesztusként, vagy saját érdekének a felismeréseként értékelendő. (...)

- A tervezőváltáshoz

A tervezőváltást eredményező bizalmi válság az építtető és a tervezők között a minden tekintetben rendezetlen előzmények következménye volt. Jogi értelemben kétséges, hogy egyáltalán tervezőváltásról van-e szó? A "ráutaló magatartás"-on kívül van-e bármi, aminek alapján a MCXVI Építészműterem Kft. tervezőként vesz részt a folyamatban? Gondoljuk meg, hogy – a teljesség igénye nélkül – a pályázatot nyerő mesteriskola tervezői közül néhányan, egy új szervezet keretében és nevében, miközben a szervezetüknek a munka elvégzésére nincs jogosultsága, egy szóbeli megállapodás alapján közreműködő konzulens részvételével tárgyalnak, egyeztetnek, át- és továbbterveznek olyan szaktervezőkkel, akiket a megrendelő közvetlenül irányít és foglalkoztat, miközben nekik a munkára vonatkozó szerződésük nincs és a munka tárgya Budapest egyik legfrekventáltabb középülete! A helyzetet sajátosan bonyolítja, hogy az épület, a folyamatos áttervezés következtében, már alig hasonlít a díjnyertes pályaműre.

Nem vitatható az Építtető igénye a tervezés minőségének a garanciáira és a szükséges, akár személyi, döntések meghozatalára. Vitatható viszont az eljárás módszere, elsősorban ezúttal is a pontos helyzetmeghatározás és szereposztás hiánya. (...)

- Az együttműködés, majd a kapcsolatok megromlásának és megszakadásának a szakaszához
A tervezési kompetenciák és a szerzői jogok értelmezési különbségei az együttműködés kezdeti szakaszában – talán a megkönnyebbült közérzet okán is – nem kerültek felszinre. Az építési engedélyezési tervdokumentáció és a kiviteli tervdokumentáció, a szükséges tervtanácsi bemutatásokkal, szakági és egyéb közreműködői egyeztetésekkel, látszólag problémamentesen elkészült. A munka érdemi megosztásáról, a szerzőséget dokumentáló közbenső lépésekről, intézkedésekről dokumentumok nem maradtak, ezekre a felek eltérően emlékeznek.
A későbbiek során kialakult, kezdetben elszámolási, majd szerzői jogi vita eldöntésében nem a Budapesti, vagy a Magyar Építész Kamara, hanem a Bíróság az illetékes. A Kamaraügyészek Országos Munkabizottságának álláspontja szerint ezt a kérdést a tervezőváltás idején lehetett és kellett volna megválaszolni és a szerepeket, jogokat és kötelezettségeket korrekt módon rögzíteni. Ennek elmaradása az érintettek mindegyikének felróható. A BHG az ügyben csak áttételesen érintett, szóban, kiinduló feltételként az eredeti terv továbbtervezésére és szerzőtársi viszonyra emlékszik, de ez a szerződésben már nem fogalmazódott meg. Az MCXVI természetesen a saját szerzőségének legalább részleges fenntartására emlékezik, bár vita nélkül irt alá minden jogfosztó, vagy annak szánt dokumentumot, a T+S pedig az első irott megállapodástól kezdve, következetesen a szerzői jogok kizárólagos birtoklásához ragaszkodott. A kérdés utólagos eldöntéséhez a szerződések és egyébb szöveges dokumentumok, valamint a tervdokumentációk adhatnak segítséget. (...)

A tervezők közötti viszony lezárását célzó dokumentumok közül úgy a szakmaetika, mint a polgári erkölcs szempontjából a legvitathatóbb eleme a 2004.02.21 -én datált "Megállapodás".
Ez az irat a korábbi, a szerzői jogokról történő lemondáson túl, azt is rögzíti, hogy "az irodaházat, valamint annak terveit referenciaként kizárólag a Szerzők (Turányi és Simon) jogosultak felhasználni."(?) Rögzíti továbbá, hogy az épülettel kapcsolatban "az MCXVI Kft., vele kapcsolatban álló harmadik személy, Borsay Attila, Szokolyai Gábor, valamint velük kapcsolatban álló harmadik személy a Szerzők és a Turányi és Simon Kft. megkerülésével szerződést nem köthet." Itt tehát már nem "csupán" a szerzői jogokról van szó, hanem az épülethez kötődő egyéb, szakmai referenciaérték felhasználása is tiltásra kerül(?). Mindezeket ráadásul a korábbi szerződéses teljesítésből elmaradt és egy más megállapodásban dátumozott kifizetés, gyakorlatilag a Turányi és Simon Kft. adósságtörlesztésének a feltételévé teszi!

- A kapcsolatok megszakítása utáni helyzethez
Tények és történések című fejezetben rögzítetteken túl az a megállapítás érdemel figyelmet, hogy a tervezők közötti kapcsolat megszakítása után a Turányi és Simon Kft. készített egy módosított engedélyi és kiviteli tervdokumentációt, amelynek alkalmasságát a BHG a jelen vizsgálaton kívül, vitatja, az ügyben peres eljárás zajlik. Az építés folyamatosságához szükséges tervezői tennivalókat a joglemondásoktól függetlenül a MCXVI tervezői látják-látták el, a BHG-vel kötött külön megállapodás alapján. Arra nem tért ki a vizsgálat, hogy ebben a fázisban ki és milyen módon biztosítja a tervezői jogosultságot?
A Turányi és Simon Kft. által készített módosított engedélyi tervekhez képest előállt további változások tervezési érvényesítése várhatóan további jogvitát fog gerjeszteni. Némi rezignált előrelátással természetesen az is elképzelhető, hogy az épület sikeres átadásához kötődő, nagyon jelentős, pillanatnyi anyagi érdek elodázza a jogvitát és az érdekeltek – ki tudja milyen hosszú időre - megtalálják az együttműködés módját és indokait.

* * *

Összegezve:


A hazai építészeti életünkben példa nélküli lehetőség, ahol

    * egy magánépíttető tervpályázat útján kereste az alkalmas tervet és tervezőt,
    * a pályázatra a hazai kiválóságokon túl felkérést kapott egy világhírű sztárépítész és a magyar építészutánpótlás legjobbjait összegyüjtő Mesteriskola,
    * a nemzetközi zsűri meggyőző szótöbbségű döntése a fiatalok tervét javasolta megvalósításra,
    * az építtető utat adott a lehetőség kibontásának
      minden tekitetben kihasználatlan maradt, "sikersztori" helyett egymásnak feszülő indulatokat, keserű tapasztalatokat, pereket teremtett.

A vizsgálat kezdetén feltett kérdésekre a Kamaraügyészek Országos Munkabizottsága az alábbiak szerint fogalmazza meg a választ.

ad.1. Tettek-e az ügyben szereplő építészek bármit, ami a szakmagyakorlás etikájával ellentétes, vagy ami a kamara szabályzatai szerint etikai-fegyelmi vétséget jelent?
Talán a példa nélküli lehetőség, talán az ebből várható anyagi és szakmai sikerek reményében az ügy minden szereplőjét segítőkész ügybuzgalom és többé-kevésbé felületes, esetenként vitatható, vagy számon kérhető eljárásmód jellemezte. A megítélés kettős képet mutat. Az ügy minden szereplőjének van számonkérésre is jogot adó sérelme, valamint számon kérhető hibája, az etikai-fegyelmi szabályzat szerint felróható vétsége.
Az ügy kétségtelenül legnagyobb vesztesei a díjnyertes építészek. Ők joggal panaszolhatják az őket méltatlan helyzetbe sodró mesteriskolás vezetőket, a pusztán konzulensi szerepvállalás miatt a tervezőváltást okozó mesterüket, az „irodai háttér" kialakításával kapcsolatos következetlenségei és a „ráutaló magatartás" miatt téves önértékelést okozó építtetői képviselőket és természetesen az önérdekeit következetesen, de vitatható módon védő, méltatlan szerződéseket és dokumentumokat aláírató T+S felelőseit. Ugyanakkor a kamara etikai-fegyelmi szabályzata bünteti, ha valaki a jogosultságát meghaladó feladatra vállalkozik, ha más építész lezáratlan kapcsolataiba beavatkozik, ha a kamara illetékességébe tartozó ügyben először a sajtó nyilvánosságához fordul, még akkor is, ha erre – úgy véli – jó oka van és a szakma általános szimpátiája kíséri.
Igaztalan volta miatt panaszolható a „ha nyertek sem tiétek a munka" állítása, panaszolható a Mesteriskola jogán megszerezhető üzlet, panaszolható a BHG operatív beavatkozása a díjnyertes pályaműbe és természetesen panaszolható a Turányi és Simon Kft. tulajdonosainak kőkemény üzleti rámenőssége, a törvényesség határait kikezdő önérdekűsége. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a Mesteriskola megengedő opportunizmusa nélkül nincs pályázati részvétel, a fiatalok rámenőssége, a mesteriskola névhasználata nélkül, de főként a jogosultság biztosítása körüli látszatmegoldás csendes tudomásulvétele nélkül nincs pályázatnyerés és munkalehetőség, majd a merő jó szándékból halmozódó hibák nélkül fel sem merül a tervezőváltás igénye.

ad. 2. Az ügy kapcsán megjelölhető szabálytalanságok „közérdekűek"-e, van-e természetes személy aki panaszosként a jogait érvényesíteni tudja, vagy a felmerülő panaszok bizottsági szintű képviselete szolgálja-e szakma általános érdekeit?
Az ügy kivizsgálását kérő BÉK elnökségi határozat, de különösen a határozatot megalapozó panasz, általánosságban vélelmezte az etikai sérelme(ket), így indokolt volt a bizottság döntése az ügy teljes vizsgálatára. A megismert tények és dokumentumok alapján állítható, hogy az ügyben felmerülő valamennyi panasznak van olyan sértettje, aki a jogait időben érvényesíthette volna, vagy utólag érvényesítheti. Tekintettel arra, hogy a kialakult vitákban valamennyi félnek van elfogadható részigazsága és jogos panasza, a bizottság nem látja indokoltnak és a szakma általános érdekei szerint valónak, hogy bármelyik panaszos képviseletét – a közérdekre hivatkozva – felvállalja, még akkor sem, ha a felróható panaszok messze nem azonos súlyúak.

ad. 3. Megfogalmazható-e az ügy vizsgálata nyomán olyan, általános érvényű tanulság, vagy tapasztalat, aminek a nyilvánossága közérdekűnek ítélhető?
Az építész szakma osztatlan közös felelőssége, hogy a szakmai fogalmak, eljárások, jogok és kötelezettségek egységes rendszerét, a szakma sajátosságainak, a művészi-technikai, valamint az egyéni és a közérdek kettősségének a következményeit az épített világ alakításának egészére, a területfejlesztéstől a tárgyalkotásig terjedően, megfogalmazza, megismerje és megismertesse.

Az ügy szereplőinek a szakma évezredes etikáján túl, avval egyenértékű kötelezettsége a mester-tanítvány viszony helyes értelmezése. Az iskolás feladatokon túl, amikor az átadott és átvett ismeretek kipróbálása, a felek sajátos egymásrautaltsága van jelen, egyszerre van szükség a racionális üzleti pontosságra és az egymás javát is kereső kapcsolatra, ahol a mester óvó támogatása szeretetteljes tisztelettel találkozhat.
Ennek az ügynek az alapproblémája a szakmai szerepek, a tervezői kompetenciák, jogok és kötelezettségek félreértelmezése, a jó szándékú félmegoldások alkalmazása.

Tudomásul kell venni, hogy a szakmai alkalmasság fogalma több tényező együttes jelenlétét feltételezi. A koncepcióalkotás képességén túl a megvalósításhoz szükséges műszaki, jogi, kommunikációs, szervezési ismeretekre is szükség van. Az „irodai háttér" nem csupán tervezési infrastruktúrát jelent, hanem szerződéskötésre alkalmas jogalanyiságot, az építtető számára szakmai, műszaki referenciát, szavatossági garanciát. Mindezt nem tudja pótolni sem a tervező csapat naiv elszántsága, sem a – végül is tervaláírásra szegődött – konzulens mester.
A Mesteriskola az üde szellemiségének a megtartásával, a pályázatba bekapcsolódó mester(ek) valódi szerepének a megfogalmazásával mindezt biztosítani tudja. Jó lenne, ha ennek az ügynek a tanulságai nem elzárkózáshoz, hanem egyre aktívabb, vállalt és a megvalósításra is alkalmas „mesteriskolás" pályázási, csapatalkotási módszerhez vezetnének.


A Kamaraügyészek Országos Munkabizottsága nevében
Vajai Tamás DLA

A teljes szöveg itt olvasható. Jelen kivonatos közlésben kiemelések a szerkesztőtől.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk