Emberek/Interjú

Stabil lábakon áll a Rigips a magyar piacon

2015.06.24. 10:51

Cikkinfó

Szerzők:
Lányi András

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Rigips

A Média Építészeti Díja idei főtámogatója, a piacvezető Rigips pályázattal, termékekkel és dedikált szakértővel erősít az építészek irányába. Piros Attila cégvezetővel Lányi András beszélgetett.

LA: Az építészek számára milyen tekintetben tud partner lenni a Rigips?

PA: Ez hosszú évekig komoly problémát jelentett. A gipszkarton nem volt az a tipikusan szexi termék, amely túl sok újat tudott volna adni az építészek számára. De pont azért, mert az építészek is szeretik magukat megkülönböztetni a piacon, ők is nyitottá váltak az új megoldások, új innovatív termékek iránt. Nem véletlen, hogy erre az igényre reagálva ez év áprilisától már van egy erre a célra dedikált kollégánk - Jáger István, akinek kizárólag az a feladata, hogy az építészekhez eljuttassa azokat az új innovatív, speciális - például álmennyezeti - megoldásokat, amelyek betervezésével és majd későbbiekben beépítésével maga az építész, az építő, a tervező is egy kvázi versenyelőnyt élvez a többiekkel szemben. Mi a Saint-Gobain teljes szárazépítő portfólióját forgalmazzuk, az egyszerű gipszkarton faltól a legbonyolultabb álmennyezeti megoldásig. Ami ma létezik, mindenre tudunk megoldást.

LA: Hogyan figyeltek a feltörekvő építészgenerációra?

PA: Ez számunkra az egyik legfontosabb célcsoport, hiszünk benne, hogy a jövőt építjük, a jövőt építeni meg majd az új generációval lehet igazán. Számukra írta ki a Saint-Gobain csoport a 350 éves évfordulóhoz kapcsolódóan azt a tervpályázatot, amely valóban a jövő kihívásaira kell, hogy válaszoljon. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ők mit gondolnak rólunk, a termékeinkről, és mit gondolnak a fenntarthatóságról, energiatakarékosságról és a design-ról.

A Rigips és a Saint-Gobain Gypsum életében már egy évtizede létezik egy nemzetközi pályázat, a Saint-Gobain Trophy, ami mindig az egyedi, speciális, és az átlagtól eltérő megoldásokat díjazza nemzetközi szinten. Ennek korábban volt magyarországi fordulója is. Volt, hogy a Rigips csinálta egyedül; volt, hogy a társvállalatokat - a Webert és az Isovert - bevontuk ebbe az eseménybe. Az építészek számunkra mindig kiemelt helyen szerepelnek. Az építész társadalom, a mi meglátásunk szerint nem kap elég komoly publicitást ahhoz képest, hogy mekkora kreáló, mekkora létrehozó ereje van. Nem véletlen, hogy a Saint-Gobain Trophy életében is mindig próbáltuk a szakma nagyjait bevonni a zsűrizési folyamatba, pont azért, hogy rangot és fontosságot adjunk a pályázatnak és az építészetnek. A mérnökpiacion is nagyon komoly harc van a megrendelésekért, mi azt vettük észre, hogy a művészi finomságot nem mindig értékeli a piac, de erre nagyon alkalmas lehet egy ilyen pályázat. Nem akarunk sablonokat ráhúzni, nem akarunk megkötéseket.

LA: Mi alapján döntöttetek, hogy Ti legyetek a fő támogatói az idei Média Építészeti Díjának?

PA: Vannak olyan események, amelyek a mi elképzeléseinknek abszolúte megfelelnek, ilyen a Média Építészeti Díja is. A Rigips szívesen áll ilyen gondolatiságot képviselő kezdeményezések mögé a múltban is, a jelenben, és a jövőben is.

LA: Magyarországi referenciák közül mi az, ami neked a legkedvesebb, vagy a legszimpatikusabb?

PA: Mindig az, ami egy picit eltér az átlagtól. Büszkék vagyunk például a Bálna álmennyezeti megoldásaira, vagy a pécsi Kodály Központra. A piliscsabai katolikus egyetem belső gipszmunkáit annak idején a Rigips anyagokból építették meg, ami valóban egy meghökkentő, nem mindennapi megoldás. Szeretjük azokat a zseniális megoldásokat, amelyek kilépnek a szokványos mederből.

Pécsen speciális álmennyezeti lapokat építettek be, de nem csak a mennyezetbe, hanem a falakba ami egy nagyon érdekes játékot biztosít a felületnek és a fényeknek. Ilyen büszkeség számunkra a Sándor-palota is. Szeretünk láthatatlanul ott lenni egy-egy megoldásban. Ilyen a Váci úti irodagerinc, ahol az irodák majdnem hatvan százaléka a mi anyagainkkal készült.

LA: Hogyan sikerült a Rigips 2014-es éve?

PA: Hosszú évekre visszamenően messze a legjobb eredménnyel zártuk az előző évet. Ez köszönhető egyébként a külhoni piacoknak is, illetve a magyar piac az eladásainak. Gyakorlatilag az elmúlt 9 év legjobb eredményét hozta most a Rigips.

LA: Melyik termékcsoport teljesített a legjobban?

PA: Szépen abszolvált a gipszkarton, illetve a portermékek. Az export a gyártókapacitás körülbelül 40 százalékát viszi el, a maradékot pedig a belföldi piac. Mi hatmillió négyzetméter körül adunk el gipszkartont a magyar piacon, és a teljes piacot körülbelül tízmillió négyzetméterre tesszük - egyértelműen piacvezetők vagyunk.

LA: 2008–2009-ben, a válság mélyén vetted át a cég irányítását. Milyen eszközökkel jutottál el a mostani eredményhez?

PA: Egy nagyon fontos dolgot nem szabad elfelejteni: ez egy nagyon jól működő, jól prosperáló kereskedő vállalkozás volt. A Rigips a magyarországi gyártás beindítása előtt a külhoni gyáraktól vásárolta a termékeket, és Magyarországon értékesítette. Értelemszerűen abban a pillanatban, amikor van egy gyárad, egy gyártókapacitásod, akkor egészen más kihívásokkal kell szembenézned.

És valóban, az a fajta tudás nem volt meg az akkori Rigips életében, hogy hogyan kell működtetni egy gyárat valójában. Nem úgy működik ez, hogy megnyomjuk a piros gombot, és onnantól kezdve minden tökéletesen működik. Ezer sebből vérzett ez a történet, de hála az égnek elértünk oda, hogy a magyarországi, a 70 Rigips gyár közül ma már a világ három legjobban teljesítő Saint-Gobain gyára között van.

Ez volt az első, tehát stabilizálni kellett a gyártást, és azt a fajta minőséget meg kellett valósítani, ami a sztenderd ma a Rigips, és a Rigips Gypsum életében. Másképp működik az értékesítés és a marketing is, amióta válság van, egészen más kihívásoknak kell megfelelni. Drasztikusan átalakítottuk az értékesítési csapatunkat, átalakítottuk a marketing személetet, és a marketing gondolkodásunkat is. Piacvezetők vagyunk, de meg kell hallgatnunk a vásárlói, vevői igényeket, nekünk ezekre az igényekre kell reagálnunk, mind innovációval, mind árral, mind szervizzel, mind termék mixszel, struktúrával. Azt kell adnunk a piacnak, amire szüksége van, és úgy tűnik, hogy a piac ezért hálás.

LA: Ki tudnál emelni egy pár példát?

PA: Igen. Láttuk azt, hogy egyre inkább problémát jelent a magyar piacon a kereskedőknél a készpénzhiány. Nem tartanak és nem építenek már akkora készleteket a kereskedőink, mint korábban. Meg kellett oldanunk, hogy ne kelljen egy kereskedőpartnerünknek két hétre vagy egy hónapra előre megvásárolni a termékeket. Egy jó szerviz-charterrel a megrendelt termékeket két nap múlva eljuttatjuk a kereskedői telephelyekre, három napon belül ott van a projekt-helyszíneken.

Régebben másfél millió forintot bele kellett tenni egy kamionnyi árú megvásárlásába, ma háromszázezer forint körüli értékben is kiszállítjuk ezeket a termékeket. Nagyon gyors a logisztikánk, kiszámíthatóak vagyunk, a partner tökéletesen tudja, hogy ha ő hétfőn rendel, akkor szerdán már ott van nála a termék.

LA: Ez sztenderdé vált a gipszkarton piacon?

PA: Nem, mert a versenytársaink csak és kizárólag exportból szállítanak be. Tehát ott nem teheted meg azt, hogy kis mennyiségeket exportálsz be a magyar piacra. Ott nehezebb megvalósítani a terítő fuvarozást. Mi nagyon széles raktárkészletet építettünk a saját logisztikai bázisunkon, így bármilyen kis finom megrendelést ki tudunk szállítani, a partnereinknek nem kell három-négy beszállítóban gondolkodni, mindent megkap tőlünk egy csomag keretén belül.

LA: Piacvezetőként mit tartasz jelenleg a Rigips legfontosabb feladatának?

PA: Nekünk nem szabad hagyni, hogy a piac csak és kizárólag a hagyományos megoldásokban gondolkodjon és éljen. Az új termékeket és megoldásokat, amelyek gyorsabbá, korszerűbbé, tisztábbá teszik egy adott építési folyamat elvégzését, mind a kivitelezőknek, mind a végfelhasználóknak, mind a kereskedőknek meg kell mutassuk. Abban látunk fantáziát, hogy a termékeinket ne csak árban tegyük versenyképessé, hanem technológiában is. A magyarországi fejlesztőcsapat messze földön híres azokról az okosságokról, amiket csak és kizárólag magyarok tudnak kitalálni. Például azokat a gipszkarton lapokat, amelyek a mi sztenderdjeink szerint nem kerülhetnek ki a vevőkhöz, felvágjuk, és a gipszkarton rakatok közötti elválasztást ebből oldjuk meg - ez környezetbarát megoldás. Egy másik speciális megoldásunk, amit a magyar piac nagyon szeret, az úgynevezett fózolás. Aki gipszkartonnal dolgozik, az tudja, hogy a beépítéskor a gipszkarton vágott élét 45 fokban meg kell vágni, hogy a hézagoló anyag a későbbiek során hozzá tapadhasson. Ez egy nagyon piszkos és balesetveszélyes munkahelyi folyamat, de ezt mi a gyárban megoldjuk – már ott fózoljuk a kartont kivitelezőnek. A fejlesztőfőmérnök csapatunk a csomagolás előtti utolsó technológiai fázisba egy speciális vágógépet tett be, ami elvégzi a fózolást - mi ilyen innovációval segítünk a kivitelezőknek.

A gyártási technológia semmilyen környezetszennyező anyagot nem bocsát ki, csak és kizárólag vízgőzt. Ennek a magas hőmérsékletű vízgőznek az energiáját az épület fűtésére szeretnénk majd felhasználni.

LA: Mi lehet a Rigips növekedésének motorja 2015-ben? Már az év felénél vagyunk, tehát most már azért látszik, hogy mi az, ami működik, és mi nem.

PA: Egy nagyon jó csapat van a Rigipsnél jelen pillanatban. Mindenki tudja, hogy mi a dolga, mit várnak el tőke, mit kell csinálnia. A vezetők abszolúte kompetensek a saját területükön, döntéseiket önállóan tudják meghozni, maximális bizalmat élveznek. Ezen túl nagyon finoman rajta vagyunk azon, mi kell a partnereinknek. Az élet minden pillanatában vannak visszajelzéseink a partnereinktől, amelyekre nagyon gyorsan tudunk reagálni. Látjuk azt, hogy az új termékeinknek van helye ezen a piacon, mert nem csak tömegigényeket akarunk kielégíteni, hanem azokra a rés igényekre is megfelelő választ kell adni, amelyek megjelennek a piacon. Igenis tudomásul kell venni, hogy ma a piacon van igény nagy, komoly hanggátlású gipszkartonra. A Blue Acoustic a magyar szállodai piacon abszolúte piacvezető, és sokkal komolyabb eredményeket ér el, amire számítottunk.

Legutóbbi sikerünk a légtisztító gipszkarton, az Activ'Air bevezetése, az eredeti elképzelés háromszorosát tudtuk eladni ebből a termékből. Tehát én azt mondom, hogy az emberi és a technológiai tényező, ami most a sikert hozza.

LA: Az építőipar több szektorában is képviselteti magát itthon a Saint-Gobain. Milyen jellegű az együttműködés közöttetek?

PA: Értelemszerűen a szigetelő anyaggyártó Isover-rel napi jellegű a kapcsolat, hiszen ott a szerkezeti elemeink egy-egy fontos alkotórésze a hang, illetve a hőszigetelő anyag. Ott szinte adódik ez a kapcsolat. Kapcsolatunk a Webber-rel egy kicsit más, ott a projektek megközelítésénél dolgozunk együtt. Folyamatos az információcsere, közösen ad ajánlatot a három cég együtt kivitelezési megoldásokra, vagy anyagszállításra. Itt egy csomagot tudunk adni a beruházó, vagy kivitelező számára, de nem szabad elfelejteni, hogy jelen vannak itthon olyan más Saint-Gobain érdekeltségek is, mint a Saint-Gobain Pam, akik az öntött vascsöveket forgalmazzák Magyarországon, illetve a Saint-Gobain Glass, akik speciális építészeti üvegeket szállítanak a magyar piacra. Gyakorlatilag ez az ötös nagyon-nagyon komoly erőt és ajánlatot tud képviselni egy-egy komolyabb projektben, közös technológiai segítségnyújtással a tervezőknek, mérnököknek; projektkövetéssel és közös ajánlattétellel termékbeszállításra, mind a kivitelezőnek, mind a beruházónak; és nem utolsó sorban a kereskedő partnereknek.

Lányi András

Építészeti kérdésekben az interjúban említett Jáger Istvánhoz fordulhatnak közvetlenül az érdeklődők (+36 30 422 8306, istvan.jager(kukac)saint-gobain.com)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk