Startra kész a 2012-es Londoni Olimpia!

Jankovich Valéria írásában a ma kezdődő Londoni Olimpia eseménysorozatára elkészült beruházásokat elemzi a fenntarthatóság szempontjából, bemutatva az olimpiai falu és a sportlétesítmények környezettudatos építészeti megoldásait, valamint az rendezvényhez kapcsolódó város- és közlekedésfejlesztési projekteket.

A zöld építészet jegyében: helyszínek, megoldások

London az első olimpiai helyszín, amely 1908 és 1948 után idén már harmadik alkalommal rendezheti meg a nyári ötkarikás játékokat, amelyre 205 tagországból összesen 10.500 versenyzőt várnak, s a látogatók létszáma előzetes becslések szerint eléri a 3-4 millió főt.

A londoni építkezés és a beruházás fő motivációja a fenntartható építészet irányelveihez igazodó megvalósítása. Ezt indokolja egyrészt az a tény, hogy a most elkészült épületek a későbbiekben új funkcióval, esetenként kisebb átalakítással illeszkednek be London építészeti szövetébe, másrészt a mai építészet vezérfonala a fenntarthatóság elveinek maximálisan szem előtt tartása.

Már az olimpia helyszínének kiválasztása is a fenntarthatóság, illetve a térség revitalizációja jegyében történt, mivel az Egyesült Királyság leginkább elszlömösödött, mintegy 250 hektárnyi, iparilag szennyezett térségéről van szó, amely a legutóbbi 150 év legnagyobb volumenű beruházása Európában.

Olimpiai falu

A sportolók lakóhelyéül szolgáló 2.800 lakást a játékok után állami otthonokká alakítják át. Ezekben az energiafelhasználás mérésének fejlett módszereit alkalmazzák, és nagy sebességű adatkábeles összeköttetésük is van. A közelben iskolák, egészségügyi központok és egy bevásárlóközpont is nyílt. Új víztisztító berendezést szereltek fel az olimpiai faluban, s az általa megtisztított víz a higiéniai igények kiszolgálása mellett a parkok öntözését is ellátja. Állandóan mérik a zaj- és porszintet a falu környékén, az eredményeket pedig a hivatalos weboldalon közlik. Ha a megengedettnél magasabbra szökik az érték, a kerületekkel közösen kidolgozott intézkedéseket vezetnek be azonnal, amíg nem csökken a szennyezettség mértéke.

Az építkezés idejére áttelepítették a tarajos gőte- és varangy-populációkat, a rendezvény végével azonban visszakerülnek eredeti helyeikre. A Biodiverzitás Akcióterv keretein belül az olimpiai faluban 45 hektáron alakítottak ki változatos, vizes, erdős és füves élőhelyeket a madarak, kétéltűek, emlősök számára.

Közlekedés

Az olimpia létrehozása segített a rosszul működő londoni közlekedési hálózat fejlesztésében is. A Stratford International vasútállomásról nagy sebességű vonatok járnak majd a kontinensre, új vasútvonal épül az Olimpiai Park és a St. Pancras pályaudvar között, a földalatti Jubilee vonalát és a dokkvidéki elővárosi vasutat már meghosszabbították, a buszjáratokat kiterjesztették és a biciklihálózat az olimpiai park területére is elért. A gépkocsik parkolási lehetőségei ugyanakkor korlátozottak lesznek.

Helyszínek

Az itt felépült létesítmények teljes egészében megfelelnek a BREEAM környezeti minősítési rendszernek, amely a fenntarthatóság elveit a legszigorúbban követi.

A létesítményekkel kapcsolatban elsődleges szempont volt az is, hogy azok a játékok befejezése után alkalmasak legyenek a hosszútávú használatra. Ezek közül azokat a létesítményeket emeljük most ki, amelyek a legmagasabb minősítési szintet – az Excellent-et - érték el, ezzel a fenntarthatósági verseny élvonalát képviselik.

A Rája, vagy más néven Vízi Sport Centrum (Aquatics Centre) épületénél (tervezője: Zaha Hadid) figyelemre méltóak az ívóvíz megtakarítás jegyében kidolgozott intézkedések sora, hiszen az itt található 3 medence lefedésével is már 30 százalékkal csökkentették a 10.000 liternyi párolgási veszteséget. Ezt a megtakarítást még tovább csökkenti a nagyon alacsony légsebességű elárasztásos szellőzés is.Az uszoda szűrőinek tisztítására használt vizet pedig újrahasznosítják WC-k öblítésénél.A fenti intézkedések, és az alacsony vízfogyasztású berendezések alkalmazása összességében 32% ívóvíz-megtakarítást eredményeznek egy hasonló méretű, de hagyományos működtetésű létesítménnyel szemben. Csakúgy, mint az Olimpiai Stadion (tervező: HOK Sport), ez a helyszín is átalakul majd a záróünnepség után, hiszen a két szárnyat, amelyek a nézők legnagyobb részét befogadja, elbontják, s ezáltal a 17.500 fő helyett 2.500 néző fér majd itt el. Így sokkal kisebb energiafogyasztású komplexum jön létre. Az elbontott elemeket máshol újra felhasználják.

Energiahatékonyság szempontjából a kerékpárversenyek helyszíne, a Velodrome (tervező: Hopkins Architects, Expadition Engineering BDSP, Grant Associates közös konzorcium) viszi el a pálmát, pedig itt akadt néhány szigorú feltétel, amelynek biztosítása különösen nehéz feladat elé állította a szakembereket.

Ilyen a nagy hőmérséklet különbség biztosítása a pálya tér és a lelátó levegője között. Az előbbinél ugyanis 28 °C-ot kell elérni, mivel a versenyzők teljesítőképességére kedvezőbben hat a magasabb hőmérséklet és a kisebb levegősűrűség, miközben a lelátón jóval alacsonyabb hőmérsékletet várnak el a szurkolók.A versenypálya megvilágítási igénye is extrém magas, pontosan 2.000 lux, de az irodákban már csak 500 lux. A körültekintő tervezésnek köszönhetően sikerült különös hangsúlyt adni a csarnokba akadálytalanul beérkező természetes fénynek, s így minimalizálni a mesterséges világítás használatát.A nyitható tetőszerkezet pedig az elhasznált meleg levegő zavartalan kiáramlását biztosítja, ezért nincs szükség külön gépi szellőztetésre.

A Basketball Arena esetében a kosár- illetve kézilabda pálya mobilitását (tervező: KSS Design Group-Wilkinson Eyre Architects) sikerült rugalmasan megoldani, mivel az olimpia ideje alatt mindössze 22 óra áll rendelkezésre, hogy átalakítsák a helyszínt kosárlabdapályából kézilabdapályává, majd a paralimpiai játékok során a kerekesszékes kosárlabdameccsek befejeződése után 12 óra alatt kell átváltoztatni a terepet, hogy alkalmas legyen a kerekesszékes rögbi-mérkőzés lebonyolítására.

A menedzsment a korábbi elképzelések szerint az olimpiai park és falu teljes áramszükségletének 20%-át kívánta megújuló forrásokkal, főként szélenergiával biztosítani, de anyagi megfontolásokból elmaradtak az ilyen típusú beruházások, ezért ezt a célt várhatóan nem érik el. A napenergiatermelést 5.000 négyzetmétert lefedő napelemmel igyekeztek pótolni, de ez az előirányzott energiaszint megtartására kevés. A további energiát az Energia Centrumban több biomassza-kazánnal, valamint egy kisebb kapacitású, biomassza-alapú kapcsolt erőművel biztosítják.

Összegezve:

A menedzsmentnek a beruházókkal, tervezőkkel, kivitelezőkkel egyeztetve sikerült beváltaniuk azt az ígéretüket, hogy a széndioxid-kibocsátás szempontjából az olimpiai park 50 százalékkal hatékonyabb lett annál, amennyit a jelenleg érvényes brit előírások betartását alapul véve prognosztizáltak. Nem teljesült viszont az arra vonatkozó ígéretük, hogy a felhasznált energia 20 százaléka megújuló forrásból származik  – ez az érték csak 9 százalékot ér el.

Jankovich Valéria

A képek forrása:

Natgeotv.com
survive.hu
nemzetisport.hu
energiacentrum.hu
msszinfo.hu
National Geograpic Channel
dezeen.com