Épületek

Sümegi vár díszvilágítása

1/14

1. kép

?>
1. kép
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
4. kép
?>
5. kép
?>
6. kép
?>
7.  kép
?>
8.  kép
?>
9. kép
?>
10. kép
?>
11. kép
?>
12. kép
?>
13. kép
?>
1/14

1. kép

Sümegi vár díszvilágítása
Épületek

Sümegi vár díszvilágítása

2011.07.18. 11:10

Cikkinfó

Szerzők:
Deme László

Földrajzi hely:
Sümeg, Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

Még mindig megragad a sümegi vár, egy a Balaton felőli útkanyar mögül, hirtelen felbukkanó látványa, pedig már néhányszor gyönyörködhettem e képben. A Balaton felvidék közelében fekvő város vezetése szeretné, ha ezt a látványt nem csak napközben lehetne élvezni, hanem az esti órákra, éjszakára is ott marasztalná a turistákat. Ennek érdekében is, épült meg a vár díszvilágítása.(x)

Még mindig megragad a sümegi vár, egy a Balaton felőli útkanyar mögül, hirtelen felbukkanó látványa (1. kép), pedig már néhányszor gyönyörködhettem e képben. A Balaton felvidék közelében fekvő város vezetése szeretné, ha ezt a látványt nem csak napközben lehetne élvezni, hanem az esti órákra, éjszakára is ott marasztalná a turistákat. Ennek érdekében is, épült meg a vár díszvilágítása.

 

1. kép
1/14
1. kép

 

 

Az eredeti szándék szerint múlt év végére kellett volna a világításnak elkészülnie, de a kényes műemléki környezet, a korábbi korok emlékeinek részletes feltárása, alaposabb előkészítési munkát igényelt a megszokottnál, így a vár világítását csak ideiglenes jelleggel lehetett a karácsonyi ünnepekre bekapcsolni. Mostanra azonban elkészült a végleges berendezés olyan finomításokkal, kuriózumokkal, amik még érdekesebbé tették a díszvilágítást.

Amilyen lenyűgöző a 87 m magasságig meredeken emelkedő domboldal, melyen hazánk egyik legépebben maradt 125 m hosszú és 80 m széles vára fekszik, olyan kihívást jelentett a lámpatestek, a kábelek elhelyezésére e sziklás terep.

A vár minden oldalról jól látszik (2. kép), így célszerű volt körben a falakat megvilágítani. A hajdani püspöki vár újraépítése nem befolyásolta az eddig is látható kontúrokat, a díszvilágítást mindössze a menet közben elkészült kápolna tető láttatásával kellett kibővíteni. A várkápolnán kívül a külső várkapu (a kép közepén), az Öregtorony (a kép jobb oldalán) és a Kövessy bástya (a kép balszélén) felújított tetőzeteit emelték ki helyi világítással. A romantikus hatás kedvéért a díszvilágítást meleg sárga színű, kisteljesítményű nátriumlámpás fényvetőkkel építették meg.

 

2. kép
2/14
2. kép

 

 

A 2. képről a várfal különböző kialakítása, továbbá az előudvar (külső falszoros) miatti lépcsőzetes elhelyezkedésű, egymás fölé magasodó kettős fal is jól látszik. Egy korábbi elképzelés a támpillérközöket világította volna meg a pillérek sziluettjeinek ritmusos megjelenítésével (3. látványkép), de végül a falak egységes és egyenletes súrlófényű világítása mellett tették le a voksot.

 

3. kép
3/14
3. kép

 

 

A korábbi választás nem csak esztétikai vagy világítási felfogásbeli különbségek miatt történt, hanem a szerelhetőségi adottságokat is fegyelembe vette. Ugyanis amíg a falak közelében még úgy ahogy el lehetett helyezni a lámpatesteket és a kábelezés a falak mentén viszonylag konszolidáltan történhetett meg, a meredek sziklás domboldalon egy-egy fényvető telepítése és közöttük a kábelezés kiépítése bravúrszámba ment.

A 4. képen egy fényvető telepítésének vázlatos elképzelése látható.

 

4. kép
4/14
4. kép

 

 


Az egész azzal kezdődhetett, hogy a sziklába egy olyan függőleges furatot kellett készíteni, amibe a cső tartót beépítve az képes volt a különböző méretű és súlyú fényvetők stabil tartására, akár viharos szélben is. A gyakorlatban ez az együttes az 5. képen látható.

 

5. kép
5/14
5. kép

 

 

A képről még az is kiderül, hogy a tartóra a csatlakozó doboz is felkerült. Korábban ezt a várfal tövében helyezték volna el a másik szisztéma szerint.

A 6. felvételen a megvalósult berendezést mutatom abból az irányból, ahonnan a 3. látványkép készült. A két kép összevetésével lehet a világítási különbségeket érzékelni. A 7. kép pedig azt igazolja, hogy a várból kinézőket sem kápráztatja el a fényvetők látványos sora.

 

6. kép
6/14
6. kép


 

A 6. képen is kivehető belső várfalat, továbbá részben a tornyokat is a külső pártázatos várfalra, disztingvált helyekre szerelt kisméretű, környezetbe simuló fényvetők világítják meg (8. kép), romantikus hatást keltve a külső falszorosban sétálók számára (9. kép).

 

7.  kép
7/14
7. kép

8.  kép
8/14
8. kép


 
 

A tetőzetek várfalon túlnyúló oldalait csak épületen elhelyezett lámpatestekkel lehetett láttatni. Érdekes konstrukciót találtak ki. A csatorna tartóvasak duplázásával képeztek ki fényvető tartókat (10. kép). A 11. kép a kápolna tető helyi világításán kívül kis ízelítőt ad a többi lámpatest elhelyezéséről és hatásáról.

 
 

9. kép
9/14
9. kép

 

10. kép
10/14
10. kép

 

A közel hozott várrészletet természetesen szabad szemmel sose látja így senki. Én is csak azért mutatom, mert így tényleg kivehetőek a fényvetők. Sokáig sarkalatos kérdésként merült fel ugyanis az, hogy mennyire lesz zavaró nappal és sötétedés után is, a várfal előtt idegen testként megjelenő lámpatestek sora.

Ha az előző pozícióból készült teljesebb képet mutató 12. felvételre tekintünk, úgy gondolom, semennyire.

 

11. kép
11/14
11. kép

12. kép
12/14
12. kép

 

Régi dilemma az, hogy egy díszvilágításnak mit kell megmutatnia, azt, amit nappal látunk, vagy inkább fel kell hívni a figyelmet az olyan érdekességekre, ami nappal fel sem tűnik. A sümegi várnál ez a vita még jobban kiszélesedett. Nemcsak a világítás kialakításának mikéntje volt kérdéses, de az is, hogy a nappal látható várhegyet is meg kell-e világítani a várral együtt, vagy nem. Nappal ugyanis mindkettő látszik, sőt a látványban együtt, egymástól elválaszthatatlanul jelennek meg. A feladat ugyanakkor a vár megvilágítása volt.

Az elkészült várvilágítás végül is kiegészült egy várhegyvilágítással is. Körben hat közvilágítási oszlopról világítják meg nagyobb teljesítményű szintén nátriumlámpás fényvetők a hegyet. A látvány így még izgalmasabb (13. kép). Lassan tényleg azt mondhatjuk, a teljes nappali élmény köszön vissza sötétedés után is.

 

13. kép
13/14
13. kép

 

 

Az így megépült - közel 120 fényvetős és majdnem 18 kW teljesítményű - díszvilágítási berendezést hét pozícióból lehet működtetni. Ennek koordinálására rádiófrekvenciás vezérlés áll rendelkezésre. Ebben a szakmában ez is újdonságnak tűnik, hiszen ki feltételezhetné azt, hogy a városházáról, egy asztalon fekvő, televíziós távkapcsolóhoz hasonló készülékkel gombnyomással lehet a komplett berendezést be – és kikapcsolni egyaránt.

(x)

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2011.07.19.
08:14

Sümeg: ez nagyon szép, gratulálok. Amúgy július elsején megnyitották a volt püspöki palotát, mint múzeumot. A Norvég Alap hathatós segítségével rendbehozott, kívülről impozáns, barokk épület belső tereinek állapota még jócskán hagy kivánnivalót maga után. Ugyanakkor érdekes kiállítás látható a földszinten: a Nyolcak kvalitásos grafikái, sőt, olajfestményei sorjáznak a falakon. Ugyanakkor szerintem nem érdemes nagyon törekedni a híres Maulbertsch freskóinak megtekintésére a Sümegi Plébániatemplomban (nyitva: 13 és 17 óra között): eleve elnagyolt rajzolatú, mára kifakult színvilágú képek.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk