Sümegi vár díszvilágítása

Még mindig megragad a sümegi vár, egy a Balaton felőli útkanyar mögül, hirtelen felbukkanó látványa, pedig már néhányszor gyönyörködhettem e képben. A Balaton felvidék közelében fekvő város vezetése szeretné, ha ezt a látványt nem csak napközben lehetne élvezni, hanem az esti órákra, éjszakára is ott marasztalná a turistákat. Ennek érdekében is, épült meg a vár díszvilágítása.(x)

Még mindig megragad a sümegi vár, egy a Balaton felőli útkanyar mögül, hirtelen felbukkanó látványa (1. kép), pedig már néhányszor gyönyörködhettem e képben. A Balaton felvidék közelében fekvő város vezetése szeretné, ha ezt a látványt nem csak napközben lehetne élvezni, hanem az esti órákra, éjszakára is ott marasztalná a turistákat. Ennek érdekében is, épült meg a vár díszvilágítása.

 

 

Az eredeti szándék szerint múlt év végére kellett volna a világításnak elkészülnie, de a kényes műemléki környezet, a korábbi korok emlékeinek részletes feltárása, alaposabb előkészítési munkát igényelt a megszokottnál, így a vár világítását csak ideiglenes jelleggel lehetett a karácsonyi ünnepekre bekapcsolni. Mostanra azonban elkészült a végleges berendezés olyan finomításokkal, kuriózumokkal, amik még érdekesebbé tették a díszvilágítást.

Amilyen lenyűgöző a 87 m magasságig meredeken emelkedő domboldal, melyen hazánk egyik legépebben maradt 125 m hosszú és 80 m széles vára fekszik, olyan kihívást jelentett a lámpatestek, a kábelek elhelyezésére e sziklás terep.

A vár minden oldalról jól látszik (2. kép), így célszerű volt körben a falakat megvilágítani. A hajdani püspöki vár újraépítése nem befolyásolta az eddig is látható kontúrokat, a díszvilágítást mindössze a menet közben elkészült kápolna tető láttatásával kellett kibővíteni. A várkápolnán kívül a külső várkapu (a kép közepén), az Öregtorony (a kép jobb oldalán) és a Kövessy bástya (a kép balszélén) felújított tetőzeteit emelték ki helyi világítással. A romantikus hatás kedvéért a díszvilágítást meleg sárga színű, kisteljesítményű nátriumlámpás fényvetőkkel építették meg.

 

 

A 2. képről a várfal különböző kialakítása, továbbá az előudvar (külső falszoros) miatti lépcsőzetes elhelyezkedésű, egymás fölé magasodó kettős fal is jól látszik. Egy korábbi elképzelés a támpillérközöket világította volna meg a pillérek sziluettjeinek ritmusos megjelenítésével (3. látványkép), de végül a falak egységes és egyenletes súrlófényű világítása mellett tették le a voksot.

 

 

A korábbi választás nem csak esztétikai vagy világítási felfogásbeli különbségek miatt történt, hanem a szerelhetőségi adottságokat is fegyelembe vette. Ugyanis amíg a falak közelében még úgy ahogy el lehetett helyezni a lámpatesteket és a kábelezés a falak mentén viszonylag konszolidáltan történhetett meg, a meredek sziklás domboldalon egy-egy fényvető telepítése és közöttük a kábelezés kiépítése bravúrszámba ment.

A 4. képen egy fényvető telepítésének vázlatos elképzelése látható.

 

 

Az egész azzal kezdődhetett, hogy a sziklába egy olyan függőleges furatot kellett készíteni, amibe a cső tartót beépítve az képes volt a különböző méretű és súlyú fényvetők stabil tartására, akár viharos szélben is. A gyakorlatban ez az együttes az 5. képen látható.

 

 

A képről még az is kiderül, hogy a tartóra a csatlakozó doboz is felkerült. Korábban ezt a várfal tövében helyezték volna el a másik szisztéma szerint.

A 6. felvételen a megvalósult berendezést mutatom abból az irányból, ahonnan a 3. látványkép készült. A két kép összevetésével lehet a világítási különbségeket érzékelni. A 7. kép pedig azt igazolja, hogy a várból kinézőket sem kápráztatja el a fényvetők látványos sora.

 

 

A 6. képen is kivehető belső várfalat, továbbá részben a tornyokat is a külső pártázatos várfalra, disztingvált helyekre szerelt kisméretű, környezetbe simuló fényvetők világítják meg (8. kép), romantikus hatást keltve a külső falszorosban sétálók számára (9. kép).

 

A tetőzetek várfalon túlnyúló oldalait csak épületen elhelyezett lámpatestekkel lehetett láttatni. Érdekes konstrukciót találtak ki. A csatorna tartóvasak duplázásával képeztek ki fényvető tartókat (10. kép). A 11. kép a kápolna tető helyi világításán kívül kis ízelítőt ad a többi lámpatest elhelyezéséről és hatásáról.

 

A közel hozott várrészletet természetesen szabad szemmel sose látja így senki. Én is csak azért mutatom, mert így tényleg kivehetőek a fényvetők. Sokáig sarkalatos kérdésként merült fel ugyanis az, hogy mennyire lesz zavaró nappal és sötétedés után is, a várfal előtt idegen testként megjelenő lámpatestek sora.

Ha az előző pozícióból készült teljesebb képet mutató 12. felvételre tekintünk, úgy gondolom, semennyire.

 

 

Régi dilemma az, hogy egy díszvilágításnak mit kell megmutatnia, azt, amit nappal látunk, vagy inkább fel kell hívni a figyelmet az olyan érdekességekre, ami nappal fel sem tűnik. A sümegi várnál ez a vita még jobban kiszélesedett. Nemcsak a világítás kialakításának mikéntje volt kérdéses, de az is, hogy a nappal látható várhegyet is meg kell-e világítani a várral együtt, vagy nem. Nappal ugyanis mindkettő látszik, sőt a látványban együtt, egymástól elválaszthatatlanul jelennek meg. A feladat ugyanakkor a vár megvilágítása volt.

Az elkészült várvilágítás végül is kiegészült egy várhegyvilágítással is. Körben hat közvilágítási oszlopról világítják meg nagyobb teljesítményű szintén nátriumlámpás fényvetők a hegyet. A látvány így még izgalmasabb (13. kép). Lassan tényleg azt mondhatjuk, a teljes nappali élmény köszön vissza sötétedés után is.

 

 

Az így megépült - közel 120 fényvetős és majdnem 18 kW teljesítményű - díszvilágítási berendezést hét pozícióból lehet működtetni. Ennek koordinálására rádiófrekvenciás vezérlés áll rendelkezésre. Ebben a szakmában ez is újdonságnak tűnik, hiszen ki feltételezhetné azt, hogy a városházáról, egy asztalon fekvő, televíziós távkapcsolóhoz hasonló készülékkel gombnyomással lehet a komplett berendezést be – és kikapcsolni egyaránt.