"Szálljon be, melegedjen meg, érezze jól magát!"
Óhatatlanul adódik az összehasonlítás a budapesti BKV-betegséggel, de ennek a csábításnak nem engedünk. Inkább gyorsan beszállunk egy fűtött nürnbergi villamosba, ami épp menetrend szerint a megállóba érkezik.Varga Péter István írása a nürnbergi tömegközlekedésről
Többek között e szavakkal csábítja a tömegközlekedés igénybevételére a városlakókat néhány nürnbergi villamos. Sok más európai városhoz hasonlóan itt is szembetűnő a tömegközlekedés mint városi szolgáltatás intenzív és minőségi jelenléte. Nürnberg példáját érdemes kicsit áttekinteni, hogyan is működik egy vonzó közlekedési szolgáltatás az utazó polgár szemszögéből.
Bár Nürnberg a maga félmilliós lakosságával nem nagy város, 2 metróvonala, 7 S-Bahn (HÉV), 8 hosszú villamosvonala és számtalan buszjárata van. A közlekedési vállalat (VAG, Verkehrs-Aktiengesellschaft Nürnberg) 100%-os városi tulajdon. Meg kell jegyezni: a közösségi közlekedés itt sem olcsó. A jegyárak alakulása nem politikai kérdés, az árak a szolgáltatás-viszonosság piaci elvén alapulnak. A város és a közlekedési vállalat vezetése nyilván tisztában van a német polgár ár- és minőség-érzékenységével, ezért a magasabb árakkal szemben a minőségi és komplex szolgáltatás áll. A közösségi közlekedés itt piaci szereplő, az egyéni közlekedéssel, vagyis a növekvő autóforgalommal kell versenyeznie. Nürnbergben felismerték, hogy a közösségi közlekedés a város működőképességének és élhetőségének egyik alapfeltétele. Ezért a tömegközlekedés nem kényszer, hanem lehetőség, amelynek igénybevételére minden eszközzel próbálják inspirálni az útnak indulókat. Az "inspiráció" több részből áll: minőségi járműpark; rugalmas, az igényekhez igazított rendszer és szervezés; intenzív városi jelenlét és kommunikáció; imázs és jókedv.
Az imázsteremtéshez a német nyelv is szolgáltat alapot. Az utast németül "Fahrgast"-nak hívják, a szóösszetételben szerepel a "Gast" vagyis "vendég" szó. Már maga a szóösszetétel is szolgáltatás-jellegű gondolkodást tükröz (lásd: vendéglátás). A "tömegközlekedés" mint negatív kicsengésű szó (ugye, ahol a tömeg utazik, szardíniásdoboz, egyebek) nem létezik, helyette van az "öffentlicher Verkehr" vagyis nyilvános vagy közösségi közlekedés. A közlekedés pedig valóban közösségi, a járművek alacsonypadlósak, a babakocsi szállíthatóságára külön prospektus hívja fel a figyelmet; természetesen valamennyi járművön lehet kerékpárt szállítani, a járművek TÉNYLEG a menetrend szerint közlekednek, éjjel 1-ig járnak, azután van éjszakai hálózat - csak nehogy valaki inkább autóval menjen.
Külön izgalmas a közlekedési vállalat intenzív médiajelenléte. Számtalan német és angol nyelvű prospektus segít eligazodni a közlekedés lehetőségei között. Úton-útfélen plakátok erősítenek meg bennünket abban, hogy helyesen döntöttünk, mikor autó helyett inkább villamosra ültünk. A közlekedési vállalat működése nyilvános, ami a weblapján is nyomon követhető. A közlekedési rendszer egésze próbálja minimalizálni a városi közlekedésből adódó stresszt illetve megpróbál erősíteni a városlakókban egyfajta közlekedési tudatosságot. Ennek fontos elemeként gyakran hívják fel a figyelmet a közösségi közlekedés környezetbarát voltára (egyébként a környezettudatosság jegyében valamennyi busz gázüzemű). Az egész közlekedési rendszer intenzíven kommunikál: egy jókedvű, erős marketing szól egy jókedvű, erős szolgáltatásról. Láthatóan tudatában vannak: a városról alkotott képet a közlekedés keltette benyomás nagymértékben meghatározza.
Óhatatlanul adódik az összehasonlítás a budapesti BKV-betegséggel, de ennek a csábításnak nem engedünk. Inkább gyorsan beszállunk egy fűtött nürnbergi villamosba, ami épp menetrend szerint a megállóba érkezik.
szöveg+kép: Varga Péter István építész (Nürnberg)