Szárnyaló képzelet – Lengyel Repülési Múzeum, Krakkó

A világ egyik legnagyobb repülési múzeuma és repülőgépparkja Krakkóban található.  Az Osztrák-Magyar Monarchia légiereje számára  1912-ben épített reptér műemléki épületeiben, hangáraiban, kifutóin úgy helyezték el a több mint 200  repülőt, mintha azok bármelyik pillanatban újra szárnyra kelhetnének. Hogy ez a páratlan gyűjtemény méltó főépületet kaphasson, 2005-ben nemzetközi tervpályázatot írtak ki, melyet végül a német Pysall Architekten nyert meg.

Előtörténet
A Muzeum Lotnictwa egyike a világ legnagyobb repülőmúzeumainak. A kiállítás Rakowice-Cyzyny-ben, Krakkó régi, történelmi repülőterének műemléki épületeiben kapott helyet. Ez volt az első lengyel földön létrehozott repülőtér, melyet 1912-ben építettek az Osztrák-Magyar Monarchia légiereje számára. 2005-ben írtak ki tervpályázatot az új főépület kialakítására – ez volt az első nemzetközi pályázat építészek részére Lengyelország EU-csatlakozását követően, melyet végül a Pysall Architekten német építész iroda meg.

 

 

A múzeum
A repülés eszméje, a hely szelleme, a történelmi repülőtér szerkezete – a Repülési Múzeum új épülete ezeket az intellektuális horgonypontokat vette alapul, és egyesítette egy lenyűgöző, emblematikus szerkezetben. A régi hangárok határozzák meg az alaprajz modulrendszerét (60x60 m), illetve a magasságot is (12 m). Ebből a modulrendszerből fejlődtek ki az arányok – kivágva és hajtogatva, akárcsak egy papírrepülő esetén, míg végül megszületett a nagy szerkezet – és a betonból készült háromszögletű szárnyak, melyek mégis olyan könnyedek, mint egy szélkerék vagy propeller lapátja. A szárnyak mérete és tájolása három különböző funkciót követve alakult ki. 4500 négyzetméter hasznos terület áll rendelkezésre a három szinten, ahol a kapcsolódó terek biztosítjanak megfelelő tájékozódást a látogatók számára.

Az épületbe való belépéskor a látogató eldöntheti, hogy a hatalmas, 3D mozit is magába foglaló oktatási szárnyba megy, vagy egyenesen a repülőgépek kiállítóterébe indul. Az épületszárnyak nagyvonalúan üvegezettek, minden irányba felnyílnak, így a kiállítás vizuális kapcsolatban áll a környezetével, valamint rálátást biztosít a kültéren bemutatott repülőkre. Az északi szárnyban a gépeket egyáltalán nem elzárva tartják, sokkal inkább úgy tűnik, mintha  csak  az időjárástól óvnák őket, és bármikor ki lehetne velük gurulni a kifutópályára. Az első emeleten kapott helyet a 150 fős konferenciaterem, egy könyvtár, multimédia helyiség, valamin a kiállítótérre néző étterem bárral.

Az adminisztráció irodái a második szinten találhatóak, ahonnan panoráma nyílik a parkra, a kiállításra vagy a körablakokon át az egykori repülőtérre. Az új repülési múzeum nem „házként" jelenik meg, hanem mint funkcionálisan expresszív építészeti szobor.

 

 

Energiatakarékosság
Fő elv volt a fenntarthatóság az egyszerűség és redukció által. A különböző hőmérsékletű zónák kialakítása, természetes szellőzés és a napfény intenzív használata minimalizálja az energiaigényt, míg a természetes és szépen öregedő, patinásodó anyagok alkalmazása csökkenti a környezetre gyakorolt hatást és a fenntartási költségeket. Az építészeti kialakítás mindhárom szárnyban a természetes szellőzésre támaszkodik. Csupán a mozi és a nagyelőadó kap levegőutánpótlást és légelszívást egy levegő-talaj hőcserélő segítségével, ami elősegíti, hogy télen meleg, nyáron hideg levegő jusson a térbe. Az épületszárnyak a használatuktól függően eltérően temperáltak: 20°C-ot biztosítanak az irodákban, 18°C van az oktatási részben és  15° C a fő bemutatótérben. Ezt összehasonlítva egy olyan rendszerrel, ami mindenhol 20°C-os hőmérsékletet teremt, fűtésienergia-megtakarítás akár 40 % is lehet ezekben a 10 m magas, nagyjából 10,250 m³-es tömegekben. A betonfalak nagy hőtárolóképessége és a természetes szellőzés teszi lehetővé, hogy a nyári éjszakákon az épületek lehűljenek.

Az északi tájolás és a 200 m²-es hatalmas ajtó biztosítja, hogy a kiállítás folyamatosan átszellőzzön, így nyáron sincs szükség légkondicionálásra. Túl azon, hogy a homlokzatok és nagy felülvilágítók nagyszerűen kihasználják a természetes napfényt, egy energiahatékony világítási rendszert is kiépítettek az egész létesítményben, melyen belül az energiatakarékos lámpákat mozgásérzékelőkkel kombinálták. A krakkói Arup International készítette a gépsézeti és villamosterveket csakúgy, mint a statikát.

 

 

Repülőgéppark
A korábbi taxiállomáson egymás mellett sorakoznak a repülőgépek, egészen a kifutóig. Az autentikus megjelenítés szinte feledteti a látogatóval, hogy ezek „csak" kiállítási darabok. A reptér mellett található nyolc műemléki épületben és hangárban lehet a különösen értékes darabokat megtekinteni. Az épületekben a repülés történetének egyes állomásait és területeit is bemutatják, a kiállítótér a  szabadba kinyúlik  a széles betonösvények segytségével, s így ad lehetőséget kiegészítő szabadtéri bemutatók rendezésére. A berlini ST raum a. tájépítészei tervezték meg a hat hektáros repülőgéppark kialakítását. A dizájn a meglévő épületeket a régi fasorok és az új, ligetes ösvények együttes segítségével köti össze az új létesítményekkel. A repülés történetén egy séta vezet minket végig. A házak között kanyargó út időt ad a látogatóknak a sok felgyűlt élményt feldolgozására, hogy képesek legyenek újabb információkat befogadni.

 

 

Gyűjtemény
A gyűjtemény több mint 200 repülőt, repüléstöténeti tárgyat, műszaki dokumentumot, történelmi fotót, eredeti állapotban megőrzött múlt századi gépet és sok, a hidegháborúból származó orosz repülőt tartalmaz. Ezenkívül a múzeum 80 darabos, az úttörőkorból származó motorkiállítása egyike a világ legnagyobb, és műszaki szempontból legérdekesebb gyűjteményének.

Justus Pysall  
Pysall Architekten

---

Justus Pysall
Miután 1989-ben megszerezte diplomáját, Pysall Londonba ment, ahol három évig dolgozott a Foster Associates irodájában. 1990-től 1992-ig tanársegédként  adott előadásokat a London Architectural Associationnél, és ezzel egy időben épült meg első munkája a londoni East Enden. Ezt követően Párizsban dolgozott Jean Nouvel irodájában, egészen saját berlini irodája 1993-es megalapításáig.

Justus Pysall többek között Brazíliában, a Sao Paulo-i építészkaron, a frankfurti Deutsches Architektur Museumban, a berlini TU-n, a hamburgi IBA Laborban és a krakkói Centre of Architecture Mangghaában tartott előadásokat.

Tagja a Berlini Építész Szövetségnek, az AIV-nek, a BDA Berlin testületének, a Stiftung Baukulturnak és a Német Környezettudatos Építés Tanácsának (DGNB).

Az utóbbi időben valósulnak meg a Pysall Architects olyan munkái, mint a Lengyel Repülési Múzeum Krakkóban, Berlin új nemzetközi repülőterénél kialakítandó üzleti negyed városrendezési terve, egy fenntartható város tervezése  Kínába vagy a LTD_1 irodaház Hamburgban. Az építésziroda már számtalan díjat és elismerést tudhat magáénak, például a japán Asakura- és Kajima-díjat, a  BDA Hamburg-díjat 2008-ból, a 2010 legjobb irodaházának járó díjat, 2010 legjobb építészeinek díját és a DGNB Arany Tanúsítványát.

---

Museum of Aviation and Aviation Exhibition Park

építész tervezők: Justus Pysall, Peter Ruge, Bartlomiej Kisielewski, Katarzyina Ratajczak, Mateusz Rataj, Alicja Kepka-Guerrero
tartószerkezet, épületgépészet, épületvillamosság: ARUP International, Krakkó
tájépítészet: ST rauma., Berlin
generáltervező: Pysall Architekten (korábban Pyall-Ruge Architekten)

tervezés éve: 2005-2008
kivitelezés éve: 2008-2010
bruttó szintterület: 4504 m²
telekterület: 6,19 hektár
építtető: Museum Lotnictwa Polskiego
befektető: Urzad Marszalkowski Wojewodztwa Malopolskiego
bruttó beruházási költség: 13 Mio Euro