Szászvár: már épül a középkor

A nyár végén kezdődött az ország egyik legépebben maradt középkori épületének, a szászvári várkastélynak a helyreállítása. A munkálatok gőzerővel folynak, legalábbis az első ütem, hiszen a tervek szerint ebből akár négy is lehet. Igaz, az utolsóban már a várkastély környezetét, a sok helyütt még ma is álló, néhol kettős várfalat építenék fel. Kovács Olivér írása. 

Jelenleg a főépület felújítása, valamint a korábbi palotaszárny rekonstrukciója folyik: utóbbit tömegében szinte teljes egészében megidézik, azonban az anyaghasználata eltér a történelmi szárnyétól. Az új, hajdani szárny helyén épült részben kapnak majd helyet a kiállítások, hiszen a várkastély eredeti, megmaradt tömbjének belsejét a barokk korban, a 18-19. században részben átépítették, apró helyiségekké osztva a korábbi egységes, nagy tereket.

A mostani helyreállítást megelőző kutatás eredményeit Buzás Gergely feltáró régész 2013-ban összegezte az Archeologia portálon megjelent tanulmányában. Mint írja: „Szászváron a római katolikus plébániaház épületének műemléki kutatása során 1980-ban derült fény arra, hogy a későbarokk formában megőrződött épület valójában a pincétől a tető oromfaláig középkori eredetű, mellette pedig a gazdasági épületek és a kerítés falaiban középkori várfalak rejtőznek. A meginduló régészeti kutatások, amelyeket 1980-tól a 2000-es évek közepéig Gerő Győző és G. Sándor Mária folytatott, a régi plébániaépület udvarán, több mint 2 méteres feltöltés alatt megtalálták a vár további visszabontott részleteit: egy, a plébániaházhoz északnyugat felől L alakban csatlakozó palotaszárnyat, tőle délkeletre álló kaputornyot, több melléképületet és egy belső várfalöv kerek saroktornyát, a plébániával keletről szomszédos területen pedig a vár keleti szárnyának déli végét és a belső körítőfal egy másik saroktornyát.

A műemléki tervtanács sorozatos elutasító határozatai miatt feltárt középkori maradványok helyreállítása évtizedeken át nem indulhatott meg és így idővel az ígéretes ásatások is megszakadtak."

A cikk folytatása és képek a munkálatokról a műemlékem.hu magazinban olvashatók. 

Kovács Olivér