A 2006-ra megújult, és azóta is meglepően jól karbantartott szegedi vasútállomásról kilépve, egy teljesen megújult tér fogadja a városba érkezőket.
A Bertalan-híd hídfője mellett, évtizedek óta üres foghíjon épült fel az Árbóc utcai húsz lakásos társasház, Török Csongor tervei alapján.
A főút közelsége miatt kívülről kissé zárt, de odabent igazán világos, Tiszára panorámás lakásokkal épült társasház 2018-ban saját kategóriájában az Év Homlokzata díjat is elnyerte. A fehér falak tisztán tartása néhány évente megoldandó feladat.
Több mint tíz éve szolgálja a városiak bevásárlását a megújult Mars téri piac. Központi eleme a 122 méter hosszú csarnok, aminek ma is kiváló állapotú vázát 22 hatalmas, hajlított, ragasztott gerendatartó adja. A központi épület mellett a piac komplex területét is megálmodó csapat vezetője Vesmás Péter volt, akinek neve ma az Építészeti Múzeum győztes terve kapcsán lehet ismerős.
A városközpont modern épülete, az 1984-re elkészült Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár soha meg nem épült előadótermének helyén, 2013-ra készült el az Art Hotel, Balogh László tervei alapján.
A szálloda homlokzata a szomszédos könyvtárhoz és a Dóm térhez igazodva, téglaburkolattal épült.
Szintén bő tíz éve áll a Zászló utcai nyolclakásos társasház. Az Abou-Abdo Tamás vezette tervezőcsapat a város egyik első passzívház minősítésű társasházát hozta itt létre.
A Zászló utcai ház kedvező tapasztalatai nyomán épült 2016-ban a közeli Batthyány utcában egy kétszer nagyobb, 15 kis lakást tartalmazó passzívház. Bár a célközönség itt kifejezetten a garzont kereső egyetemista réteg volt, az OTÉK szerinti lakásonként egy-egy autóparkolót mindenképp biztosítani kellett.
A belváros nyugati szélén, országos szinten is kiemelkedő méretű lakópark építés közeledik a befejezéséhez: az egykori kábelgyár helyén hatszáz lakással és tucatnyi üzlettel épült a Cédrusliget Lakópark.
Bár nem műemlék, a gyár egykori lovardájából élelmiszer áruház lett, miközben a lakók nagy része már beköltözött az új épületekbe.
A Bara Ákos tervei szerint formát öltő, igazán rendhagyó megjelenésű épületegyüttes a belvárosi passzívházakkal szemben kifejezetten nagy lakásokat kínál, 60-90 négyzetméter átlagos alapterülettel, de a legnagyobb penthouse lakás nem kevesebb, mint ötszáz négyzetméterrel talált gazdára.
A több ezer négyzetméternyi irodát is magában foglaló épületegyüttes fűtése a dél- Alföldön jól hozzáférhető geotermikus energiával történik, mindössze a nyári melegvíz-ellátáshoz került be két gázkazán.
A munka leglátványosabb hátra lévő fázisa a lakópark környezetének rendezése, ami várhatóan néhány hónapon belül teljesen befejeződik.
2012-ben egy különleges kérdésre adott egyedi választ a Szent-Györgyi Albert Agóra épülete. A legkülönbözőbb beépítésekkel szegélyezett, szabálytalan formájú, egykori ipari telken a tervpályázaton győztes Báger András és Helmle Csaba tervei szerint épült kulturális központ.
Az Agóra tervezésének és üzemeltetésének sikerét jelzi, hogy évek után sem lepték el az ajtókat kiragasztott cetlik, a környezete tiszta, és nem utolsó sorban maga az épület is kihasznált.
A városközpont eklektikus építészetének megőrzése kapcsán számos vitával övezve zajlott a Jósika utca 19-21. alatti ház bontása, aminek korai terveiben a homlokzat megtartása szerepelt. Az új lakóház végül csak egészen nagy vonalakban emlékeztet a korábban itt állóra, miközben 2022 végén az utca több szomszédos épülete is helyi védelmet kapott.
2013 óta az ország egyik legmodernebb kórházi szárnyában gyógyulhatnak a Szegedi Tudományegyetem klinikai tömbjének betegei. A Szőkedencsi Géza tervezte homlokzat tíz év elteltével is újszerű, tiszta állapotban van.
A szomszédos, 410 ágyas klinikai tömb 1989-re készült el, a KÖZTI és Marosi Miklós vezető tervező munkája alapján, aki két és fél évtizeddel később ugyanebben a minőségben szerkesztette meg az épület kibővített, új bejáratát is, tetején helikopter leszállóhellyel.
