Épületek/Örökség

Szeged város értékmegőrző törekvései

1/2

?>
?>
Szeged, Kárász utca, forrás: wikipedia
1/2

Szeged város értékmegőrző törekvései
Épületek/Örökség

Szeged város értékmegőrző törekvései

2012.02.14. 13:10

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

Építészek, alkotók:
Sz. Fehér Éva

Vélemények:
4

A  közelmúltban megjelent „Veszélyben Szeged belvárosa" című felhívás levélírásra késztette Sz. Fehér Évát, Szeged Megyei Jogú Város főépítészét. Írásából pontosabb és árnyaltabb képet nyerünk a helyi építészeti örökségvédelem érdekében végzett munkájukról.

A szegedi építészeti örökségvédelem tárgyában „Veszélyben Szeged belvárosa" címmel írt cikk árnyalása érdekében Sz. Fehér Éva, Szeged Megyei Jogú Város főépítésze a következő levelet juttatta el hozzánk:

Szeged város értékmegőrző törekvései

Az 1879-es nagyárvíz után újjáépült városunk 130 éves múltja ellenére kiemelkedően sok országos védelem alatt álló műemlékkel büszkélkedhet (162 db). A „Víz" után újjáépített egyedülálló városépítészeti együttes, a történeti belváros olyan értéket képvisel, amellyel kiérdemelte a „műemléki jelentőségű terület" védettségi kategóriát, felsorakozva ezzel a többi, akár több száz éves városközpontok közé. Az előzőekben említett országos védettségi kategóriákon kívül Szegeden 14, az általánostól eltérő műemléki környezetet jegyez a Kulturális Örökségvédelmi Iroda.

A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése a települési önkormányzat feladata. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata egyik releváns, kiemelt céljának, feladatának tekinti az épített környezet, valamint az építészeti örökség védelmét, megőrzését. Az erre irányuló törekvéseket bizonyítja az építészeti értéket képviselő elemek elmúlt években történt feltárása, számbavétele, valamint védetté nyilvánítása. Szeged Megyei Jogú Város 2004-ben elkészíttette Szeged város védendő építészeti értékeit feltáró dokumentációt, amely 1890 db objektumot tartalmaz.

A városrészek újabban feltárt építészeti értékeinek véleményezése, értékelése 2004 decemberében kezdődött és 2006 szeptemberében fejeződött be. A felmért objektumokat szakmai bizottság véleményezte. A bizottság tagjai – állandó meghívottak – voltak: a városrendezési bizottság elnöke, területi főépítész, megyei főépítész, KÖH irodavezető, történész. A bizottság 1011 objektumot ítélt védelemre érdemesnek. A városi főépítész 518 objektum értékvédelmi dokumentációjának készíttetésére tett javaslatot, figyelembe véve a bizottság véleményét, illetve az alábbi szempontok alapján mérlegelt: bár az épület elhanyagolt, de őrzi az eredeti homlokzat ornamentikáit, esztétikai értéket képvisel; eredeti állapot helyreállítható, (gazdaságosan) felújítható; az 1879. évi szegedi nagyárvízből fennmaradt épület; városképben betöltött szerepe, területi elhelyezkedése, adottsága, történeti jelentősége stb.

Első ütemben Felsőváros- belső; Móraváros- belső; Alsóváros-belső;Szentmihály; Alsóváros+ tanítói kiskertek; Felsőváros; Móraváros+ Ottovay- telep; Rókus; Szőreg+ Új-Szőreg; Újszeged városrészek összesen 392 objektumának védelem alá helyezési eljárása került lefolytatásra, amelynek eredményeként 2008-ban 63 db, 2009-ben 39 db objektum helyi egyedi védelem alá helyezéséről döntött Szeged MJV Közgyűlése. Második ütemben a Belváros, Rókus-belső, Béketelep, Vasutas-telep, Kecskés-telep, Hattyas-rendező-pályaudvar, Gyálarét, Fodor-telep és Gedó, Kiskundorozsma, Pálfy-telep, Petőfitelep és Új-Petőfitelep, Tápé városrészek összesen 127 objektumának
védelem alá helyezési eljárása került lefolytatásra, amelyet követően a közgyűlés további 19 épület helyi egyedi velem alá helyezéséről döntött.

A hat évig folyó munka 2010 áprilisában zárult le. A korábbi, 2004-es állapot szerinti 288 helyi egyedi védettséget élvező épülethez – pontosítva 288-15 db, ugyanis időközben 15 épületet a kulturális miniszter műemlékké nyilvánított – összesen 121 objektumot rendelt a közgyűlés. A védelem alá helyezési eljárások során sajnos sok esetben a tulajdonosi, gazdasági érdekek nem találkoztak a helyi építészeti örökség védelmével.

A 6 évig tartó munka méltó lezárásaként Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi egyedi védett épületek bemutatására fotópályázatot hirdetett „RÉGI HÁZAK ÜZENETE" címmel. A fotópályázat célja Szeged város helyi egyedi védett épületeinek művészi módon való megjelenítése és helyi építészeti örökségünk minél tágabb körben történő megismertetése. A pályázatra érkező legjobb 50 pályaműből kiállítás nyílt, amely 2010. szeptember 2–15. között volt látogatható az EDF DÉMÁSZ Zrt. központi székházában. A pályázat anyagából katalógus készült, valamint a beérkezett képek közzétételre kerültek Szeged város honlapján, hogy az érdeklődők minél szélesebb körben megismerhessék Szeged helyi egyedi védett épületeit.

Szeged MJV Önkormányzatának az építészeti örökség védelmére, megőrzésére való törekvését mi sem példázza jobban az alábbi adatoknál

A Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló
55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelet alapján:

Helyi egyedi védelem tárgyai:

  • Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek, építmények: 386 db
  • Helyi egyedi védelem alá tartozó napsugaras házak: 20 db
  • Helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény összesen: 406 db
  • Helyi egyedi védelem alá tartozó képzőművészeti alkotások: 37 db
Helyi területi védelem tárgyai:
  • Helyi területi védelem alá tartozó településszerkezet: 4 településmag
  • Helyi területi védelem alá tartozó térfalak: 53 térfal
  • Helyi területi védelem alá tartozó sarokbeépítések: 22 sarokbeépítés
  • Helyi területi védelem alá tartozó parkok, terek: 16 db


Csak összehasonlításképpen, Szegedhez hasonló megyei jogú városokban
található védett épületállomány arányai:

Debrecen
– Helyi egyedi védelem: 274 db (forrás: rendelet Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről; időállapot: 2012. február)

Győr
– Helyi egyedi védelem: 72 db (forrás: rendelet a városkép helyi védelmérõl, továbbá egyes építési elõírásokról; időállapot: 2012. február)

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a védett
épített környezet fenntartására, fejlesztésére is. A helyi rendeletben meghatározott objektumok értékvédő felújítására kiírt támogatási pályázat egyik gyakorlati eszköze a helyi értékvédelemnek. Évente pályázat kerül kiírásra a helyi egyedi védelem alatt álló objektumok, valamint az épített környezetet érintő, városképileg, településszerkezetileg jelentős, kiemelt beruházások területén és városképileg annak elválaszthatatlan környezetében lévő épületek külső megjelenését érintő felújítás, rekonstrukció érdekében végzett munkák költségeihez – beleértve a tervezési díjtételt is – nyújtandó támogatásokhoz. (Zárda u. 22. – 2005. pályázati forrásból történt felújítás.)

A támogatás mértékét és forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza. A pályázati támogatás mértéke az elmúlt években az alábbiak szerint alakult:

  • 2004: 2.482.000.-Ft
  • 2005: 9.103.317.-Ft
  • 2006: 2.320.264.-Ft
  • 2007: 14.156.468.-Ft
  • 2008: 3.341.811.-Ft
  • 2009: 20.078.821.-Ft
  • 2010: 25.000.000.-Ft
  • 2011: 10.000.000.-Ft


Az épített környezet tárgyainak tulajdonosaiban mára tudatosult, hogy az egyedi védettség nemcsak kötelezettségeket, hanem jogokat és lehetőségeket is jelent. Évről évre egyre népszerűbb a védett objektumok fenntartásához nyújtandó támogatás céljából kiírt pályázat, ezért az önkormányzat lehetőségéihez mérten határozza meg a támogatás mértékét. Az elmúlt évek során összesen 32 épület felújításához nyújtott támogatást az önkormányzat.

Az épített környezet megőrzésén túl fontos hangsúlyt kell fektetni a prosperáló város fejlesztésére, a városrendezési célok megvalósítására, a kor követelményeinek megfelelő innovációra. Olykor nehéz feladat konszenzus keresése az értékvédelem és a fejlesztés között. Így történhetett, hogy lebontásra ítélték a Szeged, Petőfi Sándor sgt. 28. szám alatti épületet (amely nem állt helyi védelem alatt, az 1999. július 1-től hatályos szabályozási tervben jelölt tervezett II. rendű nem közlekedési célú közterület miatt nem is volt tervezett levédeni) annak érdekében, hogy a helyi egyedi védelem alatt álló egyetemi épület (Egyetem u. 2.) előtti tér megnyitásra, rendezésre kerüljön.

Figyelembe véve Szeged város védett értékek megőrzésére, fenntartására fordított munkáját, valamint anyagi ráfordítását, elmondható, hogy a mérleg serpenyője jelentősen az építészeti örökség védelme felé billen, ellentétben az
„értékpusztítással". Jelenleg 2 objektum, a Szeged, Felső Tisza-part felvonó a fatelephez, valamint a szegedi vasúti híd pillér (Állomás utca) védetté nyilvánítási eljárásának szakmai előkészítése van folyamatban.

Sz. Fehér Éva, Szeged Megyei Jogú Város főépítésze

Vélemények (4)
zapata
2012.02.15.
09:50

Talán még meg is hatódnék ezeken a számokon, ha a fiatal műemlékvédők felbújtására nem néztem volna körül azon a polgármestert állítólag kizárólag politikai elfogultságból "ekéző" szegedma.hu-n. Ott találkoztam egy olyan tudósítással, miszerint a városháza évente több tízmilliót költ a polgármester magasztalására rendszeresített helyi propagandakiadványra. Ez egyes években sokszorosa a védett házak felújítási támogatására fordított összegnek, de akinek hozzám hasonlóan nem a műemlékvők cikkében emlegetett korú, de nem tegnap épült háza van, tudja hogy még a jobb évek 30 milliója is milyen nevetségesen kevés. A más városokkal folytatott védetté nyilvánítási számháború győzelmi jelentése pedig súlytalan ellenérv a fiatal műemlékvédők állításaival szemben. Azt a bizonyos 406 épületet a nyilatkozat elején közölt majd kétezres számmal illene szembeállítani, nem más városok hasonló adataival. Minden város a maga építészeti örökségéért felelős. A fiatal műemlékvédők cikkéből azonban olyan súlyos problémákra is következtetni lehet, amit semmilyen számhalmazzal nem lehet elkendőzni. Vajon miért bontják le az ilyen házakat az ingatlanuzsorások? Nyilván azért, mert ötször akkorát építhetnek a helyén, vagy talán még nagyobbat. És miért? Nyilván azért, mert azt megengedi a rendezési terv. Márpedig ahol a rendezési terv az építészeti örökség pusztítására ösztönzi a befektetőket, ott az építészeti örökség helyi védelme csak fügefalevél az örökség szisztematikus pusztításán. Csak egy olyan programpont, amit ki lehet pipálni, "ilyen is van ám nekünk, de ijedjen meg senki, nem vesszük komolyan". Hiszen tudjuk, hogy még a műemléki védettséget is meg lehet szüntetni, ha a csókosok úgy akarják, hát még a helyit! Különösen ha a vicinális politika vagy a helyi "szakma" "elavult struktúrának", "szedett-vedett, oda nem illő gyárépület"nek (Árkád pláza) minősíti az építészeti örökséget.

zsuppanandras
2012.02.14.
16:18

Kedves Főépítész Asszony! Ön egy konkrét kritikát tartalmazó cikkre - a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének a belvárosi bontásokról szóló írására - reagált ezzel a cikkel. Ezzel egyidőben több hozzászólás kritizálta az Önök új plázáját, amely egy sokak által értékesnek tartott régi gyártelep helyére épült fel. Miközben rokonszenves gesztusnak tartom, hogy nem engedte el a füle mellett a kritikát, és megpróbált nyilvánosan válaszolni rá, a közszolgához méltó viselkedés következő állomásaként szeretnék Önnek javasolni egy-két további újítást: talán a következő alkalommal próbálja meg mellőzni a hivatalos nyelvezetet, legyen őszinte és tekintse felnőttnek a lap olvasóit. Például a helyi védett épületek számának fejtegetése mellett (nem helyett - mellett, mivel ezirányú érdemeik előtt tisztelettel adózom) válaszoljon a konkrét ügyekre is. Gyönyörű, jó állapotú századfordulós épületek bontásáról láthattunk fényképeket, de nem ismerjük a hátteret. Ezek a házak nyilvánvalóan megfeleltek a helyi védelem említett kritériumainak. Én kíváncsi lennék arra, miért lett mégis a bontás a sorsuk. Érdekelne a pláza-gyár háttértörténet is a városvezetés szemszögéből. Kíváncsi lennék rá, hogy vannak-e hasonló folyamatban lévő ügyeik. Sajnos, az Ön levele után még mindig úgy gondolom, Szegeden a szabadkai utat járják.

kundzsa
2012.02.14.
13:56

A helyileg védett épületek számosítása sehogy sem állt össze a fejemben, aztán rájöttem, hogy itt egy elgépelés történhetett: Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek, építmények: 86 db helyett: 386, így jön össze a 20 napsugarassal a 406-os szumma. Jó lenne javítani a cikkben!

Rab Hajnalka
2012.02.14.
14:19

@kundzsa: Bocsánat, valóban... javítottuk.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk