Közélet, hírek

Székesfehérvár sem marad ki a Modern városok programból

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Székesfehérvár sem marad ki a Modern városok programból
Közélet, hírek

Székesfehérvár sem marad ki a Modern városok programból

2016.02.18. 10:30

Székesfehérvár kapja idén a legnagyobb támogatást a Modern városok program keretében: az egészségügyi, gazdasági és kulturális célú projektek megvalósítására 16 milliárd forintot biztosít a kormány. Többek között új belgyógyászati tömb,  középiskolai oktatási, művészeti és sport campus, multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok építése várható a közeljövőben. 

Vargha Tamás elmondta, tavaly a miniszterelnök fehérvári látogatásakor már körvonalazódtak a város számára fontos fejlesztések és a jó előkészítő munkának köszönhetően a programban érintett első 13 megyei jogú város közül Fehérvár kaphatja a legtöbb támogatást.

Közölte: a Fejér Megyei Egyetemi Oktató Kórházban hétmilliárd forintból a nemrégiben átadott diagnosztikai tömbhöz kapcsolódó, új belgyógyászati tömböt építenek.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester kiemelte: a középiskolai oktatási, művészeti és sport campus kialakítására 7,5 milliárd, a Fehérvár Tüdeje - Zöld Fehérvár programra 1 milliárd, míg a multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok építésének előkészületeire félmilliárd forint támogatást fordítanak.

Vargha Tamás még egy kormánydöntésről beszámolt, amely nem része a Modern városok programnak: a megújuló vasútállomás mellett megvalósulhat az intermodális közlekedési központ, amelynek részeként parkolóhelyek, buszmegállók és a Mártírok útját az Új Váralja sorral összekötő felüljáró épülhet. Cser-Palkovics András hozzáfűzte: a beruházás az előzetes számítások szerint legalább hétmilliárd forintba kerül majd.

Vargha Tamás közölte, hogy a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház hétmilliárdos fejlesztése révén egy közel 11 ezer négyzetméter alapterületű, ötszintes, kiemelten a modern kori népbetegségek kezelésére alkalmas belgyógyászati tömböt építenek. A betegeket egyetlen, zárt és biztonságos rendszerben látják el a kórházba kerüléstől a rehabilitációig.
A városvezető elmondta, hogy az új belgyógyászati tömb építésén túl a parkolási problémák megoldására is lesznek források. A meglévő parkoló fölé egy második szint létesül, amely több száz új parkolót jelent.

Cser-Palkovics András kuriózumnak nevezte azt a középiskolai campust, amelynek megvalósítása 12,5 milliárd forintba kerül majd, és első ütemeként mintegy 7,5 milliárd forintot kap meg Székesfehérvár 2016-ban. A beruházás keretében a Csónakázó-tóhoz közeli területen zöldmezős beruházással új gimnáziumi épület és tornacsarnok épül, az ott lévő középiskolát pedig felújítják. Mint mondta, kéttannyelvű vagy angol nyelvű oktatás, illetve művészeti képzés is szerepel a tervek között.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a Fehérvár Tüdeje - Zöld Fehérvár programjuk az életminőség javítását és a zöldterület növelését hivatott biztosítani a városban. A kormánytól kapott egymilliárd forintot az alsóvárosi rét megvásárlására fordítják, amiről tavaly, év végén döntött a város. A tervek szerint ott és a palotavárosi tavak mögötti mintegy 185 hektáros területen pihenőparkokat és szabadidős területeket alakítanak ki, valamint egy erdősávot is terveznek telepíteni.

Cser-Palkovics András régi nagy álom megvalósulásának nevezte a multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok megépítését. A most megítélt félmilliárd forint a területvásárlási és tervezési költségeket fedezi - mondta.
Közölte: a város vállalta, hogy elkészíti a komplett építési engedélyezési tervdokumentációt, valamint a közmű- és útterveket is, a következő évek állami költségvetése pedig tartalmazza majd az építési költségeket. Hozzátette: ez lesz az ország második legnagyobb sportcsarnoka a budapesti Papp László Budapest Sportaréna után.


forrás: MTI


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk