Széna vagy szalma?

Elsőre bizarrnak tűnik, hogy tégla helyett szalmából legyen a házunk fala. A technika nagyjából százötven éves, fénykorát az Egyesült Államokban élte az 1920-as évekig. A Humusz Házban jártunk, ahol a szalmaházak bemutatására került sor.

A Humusz Házban jártunk, ahol a szalmaházak bemutatására került sor.

A Humusz Ház csodálatos környezetben fekszik Budán. Kertjében fű, fa, virág, sőt egy kis halastó is található. A szemléltetés céljából a kertben felállított szalmaház-modellt építészek, szakmához közeliek és érdeklődők állják körbe. Mészáros Attila pedig lelkesen magyaráz. Messziről érkezett az építészetbe, eredetileg fizikus.

Elsőre bizarrnak tűnik, hogy tégla helyett szalmából legyen a házunk fala. Miért is lenne szalmából? Mészáros Attila két, már megépült szalmaházon mutatta be, hogy mi ennek a technológiának az előnye. Még mielőtt bárki azt hinné, hogy valami olyasmiről van szó, amit mostanában fedeztek fel, gyorsan eloszlatnám a tévedést. A technika nagyjából százötven éves, fénykorát az Egyesült Államokban élte az 1920-as évekig. Néhány szalmából épült házzal még ma is találkozhatunk Nebraskában. Az 1970-es évekig, tehát nagyjából ötven évre elfelejtették a szalmát, de az olajválság okozta időszakban, ismét felfedezték. A megújuló energiák és a fenntartható környezet előtérbe kerülése okozta második virágkorát.

A jó hír, hogy 2000 óta nálunk is bárki építkezhet szalmából. Bár egy 2003-as rendelet némileg megnehezítheti az engedélyezést (terméknek és minősítettnek kell lennie, ami a szalma estében nem könnyű feladat), a legtöbb városban és településen semmi gondot nem okoz a szalma ilyetén elfogadtatása. A szalma jó tulajdonságai közé tartozik, hogy igen tartós. Legnagyobb előnye kétségkívül az, hogy rendkívül jó a hőszigetelő képessége és a hőtárolása is. Szabadon, szétterítve nem, de bálákban, betapasztva és a levegőt kipréselve magas a tűzállósága is. Amit viszont nem tűrhet, az a víz, ezért a furcsaság, hogy először a tető készül el és csak utána a falak. A falakat 50x35x80 cm-es mezőgazdasági szalmabálák adják, ezeket falazzák kötőanyag nélkül, fakarókkal illesztve egymáshoz és a faoszlopokhoz. A vakolásnál, a vályogházaknál ismert tapasztás javasolt.

A két fő probléma a szalmaházakkal a falak terhelhetősége és a már említett víz. Míg a téglánál nem kell előre végiggondolnunk, hogy melyik polcot, könyves szekrényt hova helyezzük, addig a szalmánál nagyon is. Még vakolás előtt, a megálmodott helyre faéket kell tenni, de például egy bojlert már az ék sem bírna el. Ebben az esetben közvetlenül az oszlopokhoz kell rögzíteni a nehezebb tárgyakat. A víz probléma leginkább a fürdőszoba tervezésekor jelentkezhet. Két módszert említett előadónk, az egyik a teknőszigetelés, a másik egy vendégfal felhúzása. Utóbbi esetében így hozzáférhetőek maradnak a csövek.

A szalmából épített ház, annak dacára, hogy olcsón beszerezhető az alapanyag, bármilyen gabona megfelel, összességében nem olcsóbb, mint egy könnyűszerkezetes ház. És a címben feltett kérdésre a válasz: építhetnénk akár szénából is, de inkább hagyjuk meg takarmánynak.

 

szöveg és képek: Biczó Gabriella