Nézőpontok/Kritika

Szerzői jogi kérdések — MÉK állásfoglalás

2006.06.14. 09:19

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Szalay Tihamér

Vélemények:
2

Az Etikai-fegyelmi Bizottság állásfoglalása egy építész kolléga kérésére. "a beavatkozó tervező az eredeti tervező előzetes hozzájárulása nélkül annak művén semmilyen áttervezést nem végezhet."

Egy építész kolléga kérésére szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatban a MÉK Etikai-fegyelmi Bizottsága az alábbi állásfoglalást adja:

Tisztelt Építész Úr!

2006. 02. 14-ei keltezésű levelében foglaltakkal kapcsolatban - a konkrét kérdés bővebb ismerete nélkül - az alábbiakról tájékoztatom:

  • Az építészeti alkotás és annak terve szerzői jogi védelem alá tartozik (1999. évi LXXVI. Törvény). A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi esztétikai jellemzőktől.
  • A szerző kizárólagos joga, hogy művét átdolgozza, illetve másnak erre engedélyt adjon. Az átdolgozás  jogának átadása minden esetben kizárólag előzetesen, írásban megkötött megállapodás alapján lehetséges.
  • Az épület átépítését célzó terv elkészítésére szóló megbízás esetén a beavatkozó tervező előzetesen köteles az eredeti tervező egyetértő írásos hozzájárulását megkérni, az esetleges együttműködést kezdeményezni, a Szerzői jogi törvényben előírt időtartamon belül, feltéve, hogy az eredeti tervező fellelhető és szerzői jogait gyakorolni képes. A beavatkozó tervezőnek bizonyítottan mindent meg kell tennie az eredeti tervező felkutatása és hozzájárulásának megszerzése érdekében.
  • Az egyetértő hozzájárulás megszerzése során célszerű rögzíteni, hogy a beavatkozás a szerzői mű lényegét, így a szerzőséget nem érinti, vagy a beavatkozás nyomán – a felek szerzői együttműködésével – új szerzői mű és szerzőtársi viszony jön létre.

A fentiekből következik, ha az eredeti tervező személye ismert és szerzői jogait képes gyakorolni, nem elegendő csak kezdeményezni művének áttervezésére vonatkozó jogának átadását. Megsérti az a Szerzői jogi törvényt, aki az eredeti tervező hozzájárulása nélkül művét átdolgozza, áttervezi, vagy annak megvalósulásában közreműködik. Ennek értelmében – hozzájáruló nyilatkozat nélkül - az építési hatóságnak kötelessége az építési engedély kiadásának megtagadása, hiszen egy közigazgatási határozat semmilyen formában nem lehet jogszabályt sértő. Egy jogszabályt sértő építési engedélyezési határozat a vonatkozó törvényi előírások szerint megtámadható.

Az eredeti tervező azonban indokolatlanul nem zárkózhat el művének megváltoztatása elől. A terv megváltoztatása vagy az építmény átépítésére vonatkozó társadalmi-megrendelői-tulajdonosi igényt a tervező, kizárólag a szerzői jogaira való hivatkozással – a védettség szabta határokon túl – nem utasíthatja el. Az építész, aki indokolatlanul elzárkózik terve, épülete módosításától, etikai vétséget követ el. Ez nem jelenti azt, hogy nem ragaszkodhat ahhoz, a Szerzői jogi törvény előírásai szerint, hogy művén a módosításokat maga hajtsa végre.
Vitás esetekben állásfoglalásért a területileg illetékes Kamarához kell fordulni. A területi Kamara előzetes etikai eljárásban vizsgálja meg a vitát.  Amennyiben ez nem hoz minden fél számára kielégítő eredményt, kamarai etikai, vagy bírósági eljárásnak van helye.

Az etikai eljárás csak etikai kérdésekben dönthet, szerzői jog által szabályozott kérdésekben nem. Abban az esetben, ha az eredeti tervező az egyetértő hozzájárulását megtagadja, az ez irányú jognyilatkozatot a területileg illetékes kamara javaslata alapján kizárólag csak bírói ítélet pótolhatja.

A fentiekből következik, mind a Szerzői jogi törvény, mind a Magyar Építész Kamara etikai szabályai szerint beavatkozó tervező az eredeti tervező előzetes hozzájárulása nélkül annak művén semmilyen áttervezést nem végezhet. A megállapodásra irányuló szándék igazolása nem elégséges, a megkeresett eredeti tervező nem válaszolása semmilyen körülmények között nem tekinthető a hozzájárulás megadásának. A beavatkozó tervezőnek előzetesen kell megállapodnia az eredeti tervezővel, az elkészített terv utólagos megküldése etikai vétség és törvénysértő.

Szalay Tihamér
elnök
MÉK Etikai-fegyelmi Bizottság

Nyomtatásban megjelent az ÉPÍTÉSZ KÖZLÖNY 2006. júniusi számában.

Vélemények (2)
gertan
2007.03.22.
07:47

A szerzői jogi törvény és így az állásfoglalás sajnos nem veszi figyelembe az építészeti alkotások azon sajátos tulajdonságát, hogy annak létrejötte a mű megrendelőjének igen jelentős anyagi ráfordításával jár, nagyságrendileg nagyobb vagyoni jogokkal rendelkezik az építésszel szemben a tulajdonos. Ezeket a jogokat nem lehet tőle elvenni, megvonni. Vegyünk egy példát: elkezdett kivitelezés során -tehát már van engedélyezési és kiviteli terv- derül ki, hogy a megrendelő szándékai változnak (avagy a terv nem megfelelő minőségű) az épülettel kapcsolatban, avagy az építész nem vesz részt a munkákban a megrendelő-tulajdonos igényeinek megfelelő mértékben a kivitelezés, a mű megvalósulásánal ellenőrzésében. Tegyük fel, igényes a megrendelő, de nem tud az építésszel kiegyezni, az nem végzi a munkáját, a kivitelezést hátráltatja. Ez anyagi vesztességet okoz a megrendelőnek. Keres egy másik építészt, aki a munkát elvállalná, de az eredeti szerző bár a munkát nem végzi, mégsem, vagy abszurd mértékű díj ellenében hajlandó a szerzői vagyoni jogait (felhasználói jogokat) az új tervezőnek átadni. Mit tehet a tervező? Elmegy a Kamarához, kér egy egyeztetést, nem jár sikerrel. Folytatja, az ügyet az etikai bizottság elé viszi, amely nem állapít meg semmit, nem kötelezheti az eredeti szerzőt a munka átadására, nem határozhat meg díjat. Folytatják, bírósághoz fordulnak, az megállapít valamit, de nincs kialakult bírósági gyakorlat, az eredeti, munkáját nem végző építész szűámára akár a további tervezési díjjal azonos, vagy annál nagyobb mértékű felhasználási díjat állapít meg. Másodfok, kérelem ennek csökkentésére, határozat. Mindez minimum egy év!!! Ezalatt a tulajdonos-megrendelőt igen komoly anyagi hátrány éri, két dolog közt választhat: 1., lemond arról, hogy építészt vonjon be a munkák segítségére, így etikai vétség nem fordul elő, de ebben az esetben a dolgokat a mindenféle iskolai végzettség nélküli munkások "oldják meg". Magyarán jól elrontják az épületet. 2., az új tervezőt "feketén" alkalmazza, ezzel az mindenféle jogsértést elkövet, de a Kamara Etikai Szabályzata nem kérhető rajta számon. A felhasználói jogok átadására vonatkozóan a Kamara nem rendelkezik abban a tekintetben, hogy a megrendelővel és egy kollegával szemben az építész meddig mehet el. Jó lenne, ha erre vonatkozólag egyértelmű szabály lenne: a jogokat, ha a megrendelő érdekei úgy kívánják át KELL adni, és ennek mértékét egyértelműen és kötelező érvénnyel kellene rögzíteni.

gertan
2006.06.26.
11:46

Az állásfoglalás nagyon általános. Építészeti mű mikortól számít műnek? Engedélyezés után, vagy már vázlatterv szinten is annak tekinthető? Itt mit jelent a minőségi, esztétikai jellemző? Pl. ha a vázlattervet a tervtanács nem javasolja, és a megbízó ezért mást bíz meg a tervezéssel akkor a szerzői jogvédelem még él? A kamarai etikai vétség beigazolódása esetén az eredeti tervező tervezhet tovább?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk