Színpadon: a Magvető Café

Egy éve nyitott meg az az irodalmi találkozóhely, ami hagyományteremtő és hiánypótló jellegével kávéház és könyvesbolt, kulturális rendezvénytér egyszerre. Azóta is töretlen népszerűségnek örvend, nemrég díjazták. A rendszeres teltház miatt már a kapacitásbővítés igénye is felmerült, ezeken a koncepcióterveken agyal manapság a kávézó tervezője, Weiner Judit építész. Csák Dániel írása.

Több évtizednyi Lakóterves munka után vágott bele Weiner Judit a belsőépítészetbe, azóta több tucat lakásbelső, tetőtér beépítés, családi ház bővítés, a Fókusz Könyváruház leégett emelteszintjének áttervezése gazdagítja munkái sorát. Az Iroda.hu Év Közösségi tere Különdíját elnyert Magvető Café is „újragondolási" feladat volt. Az 1938-ban, Málik József tervei alapján épült, Magyarország első vasbeton szerkezetű lakóháza, az egykori Singer-ház földszintjén műhely állt. Mielőtt kávézó lett, a Hátsó Kapu amatőr színtársulat próba és előadó-helyszínéül szolgált. A lépcsős lelátót, és a két térrészt összekötő falnyílást bővítő kiváltást tőlük kapta a Magvető. A progresszív színtársulat fix színpad nélkül működött, a kávézó mégis kapott egy pódiumot, ami az asztalok eltolásával rendhagyó színházi előadások, irodalomórák, kötetbemutatók, irodalmi játékok és koncertek színhelyéül szolgál.

A tervezési koncepcióban a forgalomban levő valamennyi Magvetős könyv (cirka 700 cím) elhelyezésére elegendő polc került meghatározásra Nyári Krisztián, a kiadó művészeti vezetője által, aki a legénybúcsús fiatalokat távol tartva, egy csendesebb leülős helyet álmodott meg. A belépő vendéggel tudatosítja a design, hogy ez nem a hajnalig tombolás ideális helyszíne. Reggel, még kókadtan azonban ide jönnek be elsőként. Hiánypótló a bookcafé ezen a környéken.

Weiner lakásbelsőknél, - már mielőtt divatos lett volna, - gyakran használt OSB lapot. Itt is jó szolgálatot tett: a könyvespolcrendszer, a lelátó padjai, a bárpult, és az asztallapok alapanyaga. Az utóbbi két lapot összeragasztva, megfelelő felületkezeléssel meglepően jól sikerült. A kevésbé pénztárcabarát rétegelt lemezből asztalok és radiátorburkolat készült. Az egytáblás portálablakot osztott üvegtáblákra cserélte, melyek harmonika-szerűen nyílnak, a nyári időszakban kint és bent élményt nyújtva az ablakfülkében kávézgató vendégeknek. A színpad feletti nagyméretű könyvespolcba is beülhet a fiatalabb generáció. A polcrendszer elemei csapolással illesztettek, nem állíthatók, ezzel biztosítva, hogy a könyveken túl a polc anyaga is domináljon, és elkerülje a zsúfoltság érzését. Tökéletes letisztultság, semmi hivalkodás. A színpadi világítás fénye szűrődik ki a Dohány utcára, ami a projektorral együtt a „dj pultból" irányítható. Fekete, fehér és szürke színek, nyers felületek, mint, fa, üveg, fém és beton dominálnak.

Étlap nincs, a teljes kínálat megtalálható a pult mögötti fekete falon, amely táblafesték a könyvesbolttal összekötő folyosóra is került, s csakhamar a humorral megáldott irodalmárok üzenőfala lett. Egyetlen akadálya az itt dolgozni vágyóknak, hogy a munka csak addig tart, amíg le nem merül a laptop, aztán kénytelenek beszélgetni - ez tervezési koncepció is volt - (elvégre is közösségi tér díjat nyert hely). A munka során szoros együttműködésben dolgoztak a Magvető arculattervezőjével, Farkas Anna tervező grafikussal, így köszön vissza tapétaként egyes könyvborítók belső oldala, és a Magvető embléma több helyen, de mindenhol jól pozícionálva, nem hivalkodva, mégis észrevehetően.

Állandó vendégek az írók, költők, akiknek, mint Juditnak is, második otthona, állandó találkozóhelye és kihelyezett irodája a Magvető Café. Olyannyira sajátjuk a hely, hogy a megnyitó rendezvény attrakciójaként felragaszthatták névtáblájukat a leendő törzsasztalukra. Így kerültek aztán az illemhely ajtajára, vagy az asztal alá bizonyos névtáblák…

Csák Dániel