Szlovákiából érdemes építkezni is?

  Egyre többen hozzák házukhoz az építőanyagot Szlovákiából, sőt a nyílászárókat akár Lengyelországból is.    

Ez lesz a második kanyar - mondja az épületfával megrakott kamion sofőrje a Balassagyarmattal határos Slovenské Darmoty (Szlovákgyarmat) egyik benzinkútjánál. Hetente legalább négy napon kétszer is fordul valamelyik Nógrád vagy Pest megyei kereskedésbe, vagy közvetlenül egy-egy építkezésre. Egy átlagos, 100 négyzetméteres családiház esetében a tetőnek való faanyagnál akár félmillió forintot is megtakaríthat, aki Szlovákiában vásárol. A szlovák fával máris kis híján sikerült kiszorítani Magyarországról a román és az ukrán importot, hiszen szemben az uniós belső határokkal, a keleti határszélen még több órás a beléptetési procedúra, s persze vámot is kell fizetni.

Slágertermékek
A szlovákgyarmati benzinkút mögötti, áprilisban nyílt építőanyag-telepen kiderül, nemcsak a faanyagot éri meg importálni. A telep raktárosa - természetesen tökéletes magyarsággal - elárulja: a cement, az épületfa, a betonacél és a nyílászárók is olcsóbbak náluk, nem is csoda, hogy egyre több kőműves vállalkozó jár hozzájuk vásárolni Magyarországról, bár az árelőnyt némiképp leapasztotta a forint gyengülése.

A főnök már óvatosabb. Azt mondja, elsősorban a környékbeli, szlovákiai piacra dolgoznak, nem akarnak versenyezni a balassagyarmati építőanyag-kereskedésekkel. A slágertermék, a cement árelőnye most valamelyest csökkent, miután a váci cementgyár felvette a kesztyűt, és akciózni kezdett. Tavaly még 400 forinttal volt „versenyképesebb" mázsánként a szlovák cement, a telep tulajdonosa akkor nagy tételben szállított Magyarországra. Olcsóbbak még egyes falazó elemek és a betoncserép is. Az épületgépészeti cikkekért viszont nem érdemes átlépni a határt.

A kereskedelmi és magánimport 2004-ben kezdett felfutni, miután az uniós csatlakozással e határon is megszűnt a vámkezelés. A magyarországi megszorító intézkedések adtak újabb lökést a behozatalnak. Mivel a kereskedelem vámmentes, a pénzügyőrségnek nincsenek adatai arról, hogy Szlovákiából mennyi építési anyag érkezhet az országba. A Figyelő által megkérdezett szakemberek pedig nem mertek becslésre vállalkozni.
 

Mind több kilométer

Az építőanyag-üzletben hagyományosan azzal számolnak, hogy a nehéz anyagokat (mint például a cement, a tégla, a tetőcserép) legfeljebb 200-300 kilométeres távolságra érdemes szállítani, az élet azonban felülírhatja ezt. A Magyar Építőanyag-ipari Szövetségnél (MÉASZ) úgy látják, hogy a hazai gyártók közterhei - elsősorban a foglalkoztatással kapcsolatos elvonások - egyre növekednek, ezzel együtt a másik három visegrádi országban működő konkurensek versenyképessége javul.

Könnyen belátható, hogy azoknak a termékeknek a piacán, ahol már ma is tetemes versenyelőnyük van a külföldi szállítóknak, tovább fog növekedni a részesedésük. Ha másért nem, hát kényszerből is. Lengyelországban például a német újraegyesítést követően a határ mentén komoly ajtó- és ablakgyártó üzemek létesültek, amelyek termékei most helyet keresnek az európai piacon, s Magyarországra már utat találtak. A legális forgalomban érkező szlovák, cseh, lengyel építési anyagokkal szemben minőségi kifogások sem igen emelhetők, hiszen az ottani gyártóknak ugyanazokkal az uniós minősítésekkel kell rendelkezniük, mint a magyaroknak.

Forrás: fn