Közélet, hírek

Szükség van a lakástörvény és az egész magyar lakáspolitika újragondolására, de hogyan?

1/1

A józsefvárosi Alföldi utca 18 alatt álló szociális bérház. Fotó: Paár Eszter Szilvia

Hirdetés
?>
A józsefvárosi Alföldi utca 18 alatt álló szociális bérház. Fotó: Paár Eszter Szilvia
1/1

A józsefvárosi Alföldi utca 18 alatt álló szociális bérház. Fotó: Paár Eszter Szilvia

Szükség van a lakástörvény és az egész magyar lakáspolitika újragondolására, de hogyan?
Közélet, hírek

Szükség van a lakástörvény és az egész magyar lakáspolitika újragondolására, de hogyan?

2021.05.27. 10:42

Cikkinfó

Szerzők:
Nemes D. Nikolett

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Vélemények:
1

Szakmai szervezetek tartottak sajtótájékoztatót arról, hogy miért problémás a lakástörvényre vonatkozó nemrég benyújtott módosítás. A javaslatról azóta kiderült, hogy csak világörökségi területeket érintené, és csak azok a bérlők juthatnának olcsón önkormányzati lakáshoz, akik már legalább öt éve ott élnek. 

Nagy port kavart az elmúlt hetekben a Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő május 11-én benyújtott törvénymódosító javaslata, aminek értelmében arra köteleznék az önkormányzatokat, hogy a tulajdonukban lévő lakásokat a piaci ár töredékéért – maximum 30, de akár 10,5 százalékáért – adják el az ott lakóknak, ha 2020. december 31-e előtt már fennállt a bérleti jogviszony. Ahogy a képviselő akkor fogalmazott, a módosítás célja, hogy "minél több magyar család juthasson lakástulajdonhoz", illetve azoknak is segíteni akarnak, akik a rendszerváltás után nem vásárolhatták meg a lakásukat. 

A több mint százezer lakást érintő javaslat számos kritikát kapott önkormányzati ernyőszervezetektől, civilektől, kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterektől is. A törvényjavaslatot május 17-én megszavazta a parlament gazdasági bizottsága, majd május 26-án a plenáris ülés elé került. Ugyanezen a napon szakmai szervezetek és önkormányzatok tartottak közös sajtótájékoztatót a Kossuth téren. Az esemény előtt röviddel sajtóhírként látott napvilágot, hogy a törvény csak a fővárosi műemlék-épületekre vonatkozna. Erről Böröcz László közösségi oldalán is írt aznap: "Hosszú egyeztetéseket követően az is világossá vált, hogy a polgármestereknek is különböző elképzelései vannak az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatban, ezért a frakcióval arra az álláspontra jutottunk, hogy a javaslatunkat a világörökségi területekre korlátozzuk. Az első kerületi műemléklakásokban élők 732 aláírást gyűjtöttek össze helyzetük rendezéséért és 506-an töltötték ki az ezzel kapcsolatos kérdőívünket. Amikor foglalkozni kezdtem a kérdéssel, rengeteg további megkeresést kaptam, így bővült az érintettek köre. Mivel a tágabb kört illetően nincs konszenzus, ezért módosítani fogjuk a törvényjavaslatot. De bízom benne, hogy a probléma felvetése elindít egy folyamatot, mely végén az önkormányzatok is megfontolják, hogy érdemes a bérlők minél szélesebb körének lehetőséget adni, hogy saját lakáshoz jussanak."

A sajtótájékoztatón felszólalók (és az általuk képviselt szervezetek) szerint azonban ebben a formában is ugyanúgy felelőtlen a javaslat, és kiárusítaná a közvagyont. Úgy vélik, hogy mindenféle szakmai előkészítés és konzultáció nélkül, egy szűk csoport igényeire szabva alkottak meg egy olyan törvényt, amelynek széleskörű társadalmi hatásai generációk életét határoznák meg. Ezek után több aspektusból világítottak rá a törvényjavaslat veszélyeire, ami szerintük mélyülő szociális válsággal fenyeget, és egyöntetűen kijelentették: nem a módosításra, hanem egyszerűen a visszavonására lenne szükség.

Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetője az eredeti javaslatot a "haldokló bérlakásszektor és a szociális lakáspolitika kegyelemdöfésének" nevezte, ami a kicsit több, mint 100 ezres bérlakásállomány 80 százalékának áron aluli eladását tette volna lehetőve, ezzel gyakorlatilag megszüntetve a szektort. Ezt a közvagyont szeretnék megmenteni széleskörű civil összefogással. Emlékeztetett, hogy a civilek tiltakozásához már több külföldi lakhatási szervezet is csatlakozott, így az Európai Lakhatási Kutatóhálózat (ENHR), a Bérlők Nemzetközi Szakszervezete (IUT) és olyan ernyőszervezetek, mint a Housing Europe, a FEANTSA és a World Habitat. 

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bár valóban szükség van a lakástörvény és az egész magyar lakáspolitika újragondolására, de nem ilyen formában és módon. Arra van szükség, hogy a fiatalok lakáshoz jutását segítsék, a hátrányos helyzetű, rászoruló társadalmi csoportok, a kiszolgáltatottak, a szegénységben élők lakhatási helyzetén javítsanak. Eredeti formájában a javaslat eredménye egy még igazságtalanabb lakáshelyzet és mélyebb lakhatási válság lenne, hiszen véletlenszerűen, a rengeteg különböző önkormányzati szabályozás mellett, átláthatatlan módon bérlakáshoz jutott emberek lakáshoz jutását segíti, nem pedig átgondolt szempontok szerint azokét, akiknek erre valóban szükségük van. Ahogy példaként említette: elég csak arra gondolni, hogy azok a fiatalok, akiknek a családjában nem volt lakástulajdon, akik állami gondozásban nőttek fel, vagy akik egy kis faluból jöttek Budapestre tanulni, mennyivel nagyobb hátránnyal indulnak az életben, mint azok, akiknek a szülei fővárosi lakástulajdonnal rendelkeznek. Abszolút károsnak és szükségtelennek nevezte, hogy a műemléklakások megvásárlásával a vagyonosak még vagyonosabbá válhatnak, a szegénységben élők, a lakástulajdonnal nem rendelkezők helyzete azonban rendszerszinten semmit nem változna.

Gosztonyi Géza, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke elmondta: eredetileg a műemléki környezetben élők hátrányban voltak a többi lakásprivatizálttal szemben, hiszen nem vásárolhatták meg a lakásukat. Szerinte az a lakás, ami egy műemlék-épületben van, bizonyos értelemben mindannyiunké, közvagyon. Abszurd példával élve "senkinek nem jutna eszébe, hogy a Parlamentet a benne ülő képviselők vagy a kormány privatizálni akarná". Az eredeti javaslat szerinte a szociális védőháló utolsó darabkáit égeti fel. Prognózisa alapján a hajléktalanok száma biztosan nőne a változtatás következtében, bérlakások nélkül ugyanis gyakorlatilag esélytelen lenne lakáshoz juttatni őket. Az állami neveltek csoportja is kiemelten veszélyeztetett ebből a szempontból, hiszen a lakhatás hiánya okán rengeteg gyerek kerül állami nevelésbe, miközben a gyermekvédelmi törvény egyébként ezt tiltja.

Vági Renátó jogász az Utcajogász Egyesület nevében azt fejtette ki, hogy a törvénytervezet alapjogsértő. Az Alaptörvény alapvető jogként védi ugyanis a tulajdonhoz való jogot, márpedig bármely alapvető jog csak más alapvető jog vagy alkotmányos érdek védelme érdekében korlátozható. Az önkormányzati lakásvagyon áron aluli, kötelező privatizációja nem közérdek, és nem is szolgálja a közös szükségletek kielégítését. Az államcélok tekintetében az Alaptörvény szerint Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatást mindenki számára biztosítsa. "Százezer lakás elkótyavetyélése privilegizált kevesek számára viszont biztosan nem ennek a célnak a megvalósulását szolgálja", jegyezte meg.

Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint a javaslat mélyítené a lakhatási válságot, és különösen pusztító lenne a hatása a kerületben. Ha az önkormányzati bérlakásokat a piaci ár töredékéért lehet megvenni, azok is belevágnak majd, akiknek ma jelenleg az is gondot okoz, hogy a szociális lakbért kifizessék. Onnan vesznek fel majd kölcsönt, ahonnan ígéretként kapják a megvett lakás haszonnal való továbbadásának lehetőségét, ez pedig a lakásmaffia lesz, ami "nem a szociális érzékenységéről ismert", a tagjaival üzletelők könnyen az utcán találhatják magukat. Azt is hozzáfűzte, hogy az ingatlanbefektetők is jól járhatnak az új törvénnyel. Szerinte az érintett polgármesterekkel tárgyalnia kell a kormánynak, és el kell indítani egy államilag támogatott lakásprogramot.

Böröcz László később azt nyilatkozta az RTL Klub híradójának, hogy a javaslatot egy időkorláttal is módosítanák, aminek értelmében a legalább öt éve önkormányzati bérlakást bérlők élhetnének az olcsó megvásárlás lehetőségével. Amikor arról kérdezték, vereségnek tekinti-e, hogy az eredeti javaslata nem ment át, azt válaszolta: örült volna annak, ha a módosítás tizezreket, százezreket segített volna saját tulajdonú lakáshoz, szerinte ez helyes cél volt. 

Vélemények (1)
zolilepetit
2021.05.30.
19:44

1, A cikkben felsorolt szervezetek mitől szakmaiak? 2, Ismerek olyan bérlőket, akik mint egy csapdában se elcserélni, sem megvenni, sem eladni nem tudják bérleményüket. 3, Lehetne valamilyen lelépési konstrukció, hogy megmozduljon a helyzet. 4, Nem muszáj jutányosan eladni a bérlakásokat, lehetne több féle százalékos konstrukció. 5, Budai Vár a Polg. szerint a fizetett bérleti díjak nem fedezik az ingatlanok fenntartási költségét: akkor miért nem akarnak ettől megszabadulni (így Mi kerület lakosai fizetjük ki a különbözetet), szigorúan később bevasalva a műemléki elvárásokat

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk