Szociális lakások Miskolcon – Gulyás Eszter diplomamunkája

A miskolci telepfelszámolási programokról a médiában is sokat olvashattunk. Ezek a beavatkozások a legtöbb esetben csak a környező kistelepülésekre szorították ki a szegregátumokban élő embereket. Gulyás Eszter diplomatervében egy olyan alternatívát javasol, mely kis léptékű, alacsony, sűrű beépítésű szociális bérlakások segítségével teremt lehetőséget az újrakezdésre. 

Miskolcon a legutóbbi népszámlálás adatai alapján 13 szegregátumot határoztak meg, köztük az ország legnagyobb szegregátumaként nyilvántartott Lyukóvölgyet. Az utóbbi évek telepfelszámolási kísérletei, bár lokálisan kezeltek egy-egy problémát, továbbmélyítették a társadalmi ellentéteket és növelték a lakhatási problémákkal küzdő családok számát. A szegregátumok komplex fejlesztése elengedhetetlen, azonban ezek a folyamatok inkább évtizedes viszonylatban hozhatnak eredményt. Ezalatt az ott élő gyermekek felnőnek, ebben a környezetben szocializálódnak és eltérő példa hiányában távol kerülnek a társadalom többi tagjától. Bár a szegregátumok lakossága heterogén, sokszor a lecsúszottabb rétegek életmódja válik dominánssá és külső segítség hiányában néhány generáció alatt a többi család is belesimul ebbe a környezetbe. Miskolci lakosként olyan építészeti megoldást próbáltam adni a helyzetre, amely kiutat jelenthet néhány család számára, egy esélyt az integrációra.

A terv olyan miskolci családoknak biztosít lakhatást, akik nagyon rossz körülmények között laknak, gyakran a város közigazgatási határán kívül, de szeretnék, ha a gyermekeik jobb környezetben nőhetnének fel, jó iskolába járhatnának, lenne orvos a közelben, és megfelelő infrastruktúra – szeretnének jobb helyre költözni, ezt azonban anyagi okokból nem tehetik meg. Azoknak igyekszik segítséget nyújtani, akik saját maguk is törekednek egy jobb életszínvonalra és csupán egy jobb környezet elegendő segítség lenne ahhoz, hogy jelenlegi helyzetükből kitörhessenek.

A terv legfontosabb alapvetései:

A terv Miskolc több helyszínére javasol beavatkozást, melyek közül a diplomamunka keretében egy került kidolgozásra. A kijelölt helyszínek olyan üres területek, melyek jó környéken, az élő város kontúrján belül helyezkednek el, mégis kihasználatlanok és kellő nagyságúak ahhoz, hogy otthont adjanak 10-15 rászoruló családnak.

Helyszín, beépítés

A kidolgozott helyszín a belvároshoz közel, a legfontosabb busz vonala mellett helyezkedik el, a környező beépítést tekintve határhelyzetben: délkeletre kezdődik a történelmi belváros keretes beépítése, délnyugatra és északkeletre a panel lakótelep pont-és sávházas beép0tése, míg északnyugatra kertvárosias beépítés határolja. Ez a helyzet alkalmas lehet arra, hogy alacsony, intenzív beépítés alkalmazásával megőrizze a kertes, családi házas jelleget, ugyanakkor egyfajta átmenetet jelentsen a kertvárosias és társasházas beépítések között.

A helyszín két egymás melletti üres telket és a köztük húzódó, jelenleg járdaként funkcionáló korábbi autóutat foglalja magába. A környéken szinte minden szükséges szolgáltatás megtalálható, több iskola és óvoda is, azonban jól használható sportpálya és játszótér hiányzik, így a terv ezek kialakítására is javaslatot tesz.

A terv összesen 32, négyesével összetapadó házat tartalmaz, melyek fele rászoruló családoknak ad otthont, fele pedig eladásra készül, így csökkentve egy zárvány kialakulásának esélyeit és ellensúlyozva a szociális beruházás gazdasági terheit. A jelenlegi növényzetet megtartva a házak közti területeken járdák és szigetszerű funkciók létesülnek: padok, szalonnasütő, kút, poroló, virágládák.

A házak

A tervezett lakóházak alapvetései:

A földszint egy nagy tér, mely étkezőként, nappaliként és konyhaként funkcionál, az emeleten helyezkednek el a lakószobák. Az elemelet méretei és nyílásosztása lehetővé teszik a tér különböző felosztását, így a gyerekek létszámától és korától függően kialakítható kevés nagyobb, vagy több kisebb szoba is. Ez később a család létszámának változása esetén könnyen átrendezhető.

A házak egy stabil „kezdőcsomagot" igyekeznek nyújtani a családoknak, mely tartós, strapabíró és szabadon fejleszthető, így az épületek belső burkolatok nélkül készülnek. Ez alól csupán a vizes helyiségek képeznek kivételt. A házak ebben az állapotukban azonnal használatba vehetők, a családok meglévő bútoraival berendezhetők és a háztartások erőforrásainak megfelelően továbbalakíthatók.

A gazdaságosságot a tipizálás, előregyártás nagyban segítheti, ezért a falak és a födémek is előregyártott betonelemek, ezek gyártója a Miskolctól 10 km-re elhelyezkedő alsózsolcai SW-Umwelttechnik lehetne, a szállítási költségek minimalizálása és a helyi erőforrások kihasználása érdekében.

A terv 8 lakóházat tartalmaz, melyek mindegyike 4-4 családnak ad otthont. A 4 lakás közül egy kicsi (65 m2), két közepes (75 m2) és egy nagyobb méretű (85 m2). Minden lakóegységhez kapcsolódik egy fűtetlen kerti műhely/tároló. Az emeleti falpanelek színesek, megkülönböztetve ezzel a publikusabb tereket a privát szobáktól.

A lakóegységek közti apró közterek kellékei egyszerű, előregyártott betonelemekből épülnek fel. A két telket elválasztó hajdani autóút sétányként funkcionálna. A terv a sétány túloldalán egy köztér kialakítására tesz javaslatot, ami park, játszótér és sportpálya együtteseként a környék régi és új lakóit egyaránt szolgálná.

Gulyás Eszter

Feltétlenül olvassák el ezen felül Gulyás Eszter vizuális ízlés alakulásával kapcsolatos írását is!

Szerk.: Winkler Márk