Épületek/Lakóépület

Tanári szoba: Bachmann Bálint és Bachmann Babó otthona

1/12

Bachmann Bálint - fotó: Darabos György

?>
Bachmann Bálint - fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
1/12

Bachmann Bálint - fotó: Darabos György

Tanári szoba: Bachmann Bálint és Bachmann Babó otthona
Épületek/Lakóépület

Tanári szoba: Bachmann Bálint és Bachmann Babó otthona

2018.09.21. 14:16

Projektinfó

Szerzők:
Bojár Iván András

Földrajzi hely:
Pécs

Építészek, alkotók:
Bachmann Bálint

Stáblista

építész: Bachmann Bálint

Pécsett, akárha vidéken élnénk, a városon belül is meglelhetjük a madárfüttyös nyugalmat meg a jólevegőt. Illetve Bachmann Bálint építész találta meg. És a családja. A Havihegyi templom tövében egykori vincellérház a révükön ismert rá kortárs önmagára. 

Pécsett, akárha vidéken élnénk, a városon belül is meglelhetjük a madárfüttyös nyugalmat meg a jólevegőt. Illetve Bachmann Bálint építész találta meg. És a családja. A Havihegyi templom tövében egykori vincellérház a révükön ismert rá kortárs önmagára. Semmi archaizálás, romantika. Annyi maradt meg a házból itt, amennyi a leginkább elvonatkoztatott módon egy régi épületből kibontható. A vidékünkre, Közép-Európára jellemző tető hajlásszög, az arányok, a tömeg. Belül az eredetileg nem hatalmas, de a racionális térkihasználás okán minden szükséges életfunkciót értelmesen befogadó lakótér. Logikus, mint a Rubik-kocka. Bárhogy forgathatnánk, ha számitógépünkön építészeti tervezőprogrammal mozgatnánk ide-oda, hasra és hátra, valamennyi szögből a józan értelem látszik.

A klasszikus 20. századi építészeti gondolkozás egyik kiindulópontja az existenzminimum eszméje. A Bauhaus atyja, Walter Gropius az első világháború gyorstelepítésű hadi építészetének elvárásain merengve talált rá a legkevesebb tér gondolatára. Elvtelen építtetők és tervezők kezén aztán ebben a sokszorosan komprommitált évszázadban sok rossz következett az elképzelésből. De vannak ritka példák, amikor tiszta gondolkozással, felelősséggel és szívvel a gropiusi idea magas színvonalon is érvényesülhet.
Márpedig a tiszta gondolatnak esztétikája van. Ez a ház ilyen szépség. Nem tudom, hogy az egyetem építészet tanszékén tanítják-e a házat, de érdekes szemeszter lenne az oktatók otthonainak, maguk számára tervezett házaik elemzése. A tervező tanárok számot adhatnának eredeti víziójukról és arról, hogy szándékaik miként csorbultak ki a valóság éles feületein. Miként ette meg az elveket a gyakorlat, a rájuk nehezedő kötelező kompromiszszumok sora.


fotó: Darabos György
2/12
fotó: Darabos György


fotó: Darabos György
5/12
fotó: Darabos György



Bachmannak nem lenne szégyenkeznivalója. Sőt. Példaértékű épület az övé, ami könnyeden és légiesen demonstrálja, hogy koncepcionális alapokon álló épület is életrehívható, sőt ő maga élhető, szerethető, szép. Nem kell félni attól, ha egy tervező eszmeileg is stabil lábakon áll. Talán ezért is a Bachmann fiatal kora ellenére jelentős tudományos munkásság meg a tízévnyi dékáni tevékenység: hivatal, tanári elköteleződés meg magánélet határozottan összeforr. Bachmannak az egyetem, az általa vezett Műszaki és Informatikai Kar évről évre erősebb kínai kapcsolatrendszere köszönhető. Diákok érkeznek egyre nagyobb számban a földrésznyi országól. Amit Pécs tud, a másik nagy bauhausler Breuer Marcell feltámasztott és haladó hagyománnyá érlelt szellemiségéről, amit a harmadik Forbát Alfrédról, amit Molnár Farkasról vagy Weichinger Károlyról tud, azt a Bachmann Bálint fémjelezte kar és az ott folyó oktatás képviseli a leghívebben. Ez a szakmai odaállás, értékválasztás símul össze a magánélet tereivel. És erre a nagyvilágnak szüksége van. Ázsiának méginkább.


fotó: Darabos György
9/12
fotó: Darabos György



Pécs gyönyörű nagymultú város, de a világban a semmiből nőnek egy évtized alatt is tízmilliós múlttalan nem szép városok: új életek, új emberek, új társadalmak terei. Letisztult és megalapozott értékrendre, esztétikára, szakmai kultúrára ilyen helyeken van igény. Pécs, Bachmann Bálint egyetemi tevékenységével képes az ilyen igény kielégítésére, akkor is, ha a modernitás gondolata az építészetben ma már általában nem térszervezési, hanem környezettudatossági kérdés. Ha a magánélet házába ennyi gondolat szorul, ha az egyetemi tevékenység jól azonosíthatóan koncentrált, akkor Bachman a mai Pécs fontos alkotója. Nem véletlen, ha más meghatározó alkotókkal egymásra találnak. Pontosan úgy, ahogy legfontosabb aktuális munkája, a Nemzeti Kosárlabda Akadémia épülete kapcsán Rátgéber László a kosársport nemzetközi szinten kimagasló, Pécsett működő sportfenoménja meg ő találták meg egymást.

Nagyvonalú és értelmes tér, fény, levegő meg bájos kutyák. Piros cinquecento - van valami eszményi abban a világban, ahogy a Bachmann család a Havihegyi templom dombját lefedő kertben él. Jó tudni, hogy így is lehet.

Bojár Iván András


A cikk eredeti változata megjelent: Nagy Pécs Könyv (szerzők: Bojár Iván András - Darabos György; megjelenés: 2017-12-19, ISBN: 9786155773006, Kiadó: ITTHON VAN OTTHON SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.) A könyv megrendelhető ezen a linken: http://megrendeles.nagypecskonyv.hu

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk