Épületek/Lakóépület

Tanári szoba: Bachmann Bálint és Bachmann Babó otthona

1/12

Bachmann Bálint - fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

?>
Bachmann Bálint - fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
?>
fotó: Darabos György
1/12

Bachmann Bálint - fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

fotó: Darabos György

Tanári szoba: Bachmann Bálint és Bachmann Babó otthona
Épületek/Lakóépület

Tanári szoba: Bachmann Bálint és Bachmann Babó otthona

2018.09.21. 14:16

Projektinfó

Szerzők:
Bojár Iván András

Földrajzi hely:
Pécs

Építészek, alkotók:
Bachmann Bálint

Stáblista

építész: Bachmann Bálint

Pécsett, akárha vidéken élnénk, a városon belül is meglelhetjük a madárfüttyös nyugalmat meg a jólevegőt. Illetve Bachmann Bálint építész találta meg. És a családja. A Havihegyi templom tövében egykori vincellérház a révükön ismert rá kortárs önmagára. 

Pécsett, akárha vidéken élnénk, a városon belül is meglelhetjük a madárfüttyös nyugalmat meg a jólevegőt. Illetve Bachmann Bálint építész találta meg. És a családja. A Havihegyi templom tövében egykori vincellérház a révükön ismert rá kortárs önmagára. Semmi archaizálás, romantika. Annyi maradt meg a házból itt, amennyi a leginkább elvonatkoztatott módon egy régi épületből kibontható. A vidékünkre, Közép-Európára jellemző tető hajlásszög, az arányok, a tömeg. Belül az eredetileg nem hatalmas, de a racionális térkihasználás okán minden szükséges életfunkciót értelmesen befogadó lakótér. Logikus, mint a Rubik-kocka. Bárhogy forgathatnánk, ha számitógépünkön építészeti tervezőprogrammal mozgatnánk ide-oda, hasra és hátra, valamennyi szögből a józan értelem látszik.

A klasszikus 20. századi építészeti gondolkozás egyik kiindulópontja az existenzminimum eszméje. A Bauhaus atyja, Walter Gropius az első világháború gyorstelepítésű hadi építészetének elvárásain merengve talált rá a legkevesebb tér gondolatára. Elvtelen építtetők és tervezők kezén aztán ebben a sokszorosan komprommitált évszázadban sok rossz következett az elképzelésből. De vannak ritka példák, amikor tiszta gondolkozással, felelősséggel és szívvel a gropiusi idea magas színvonalon is érvényesülhet.
Márpedig a tiszta gondolatnak esztétikája van. Ez a ház ilyen szépség. Nem tudom, hogy az egyetem építészet tanszékén tanítják-e a házat, de érdekes szemeszter lenne az oktatók otthonainak, maguk számára tervezett házaik elemzése. A tervező tanárok számot adhatnának eredeti víziójukról és arról, hogy szándékaik miként csorbultak ki a valóság éles feületein. Miként ette meg az elveket a gyakorlat, a rájuk nehezedő kötelező kompromiszszumok sora.


fotó: Darabos György
2/12
fotó: Darabos György


fotó: Darabos György
5/12
fotó: Darabos György



Bachmannak nem lenne szégyenkeznivalója. Sőt. Példaértékű épület az övé, ami könnyeden és légiesen demonstrálja, hogy koncepcionális alapokon álló épület is életrehívható, sőt ő maga élhető, szerethető, szép. Nem kell félni attól, ha egy tervező eszmeileg is stabil lábakon áll. Talán ezért is a Bachmann fiatal kora ellenére jelentős tudományos munkásság meg a tízévnyi dékáni tevékenység: hivatal, tanári elköteleződés meg magánélet határozottan összeforr. Bachmannak az egyetem, az általa vezett Műszaki és Informatikai Kar évről évre erősebb kínai kapcsolatrendszere köszönhető. Diákok érkeznek egyre nagyobb számban a földrésznyi országól. Amit Pécs tud, a másik nagy bauhausler Breuer Marcell feltámasztott és haladó hagyománnyá érlelt szellemiségéről, amit a harmadik Forbát Alfrédról, amit Molnár Farkasról vagy Weichinger Károlyról tud, azt a Bachmann Bálint fémjelezte kar és az ott folyó oktatás képviseli a leghívebben. Ez a szakmai odaállás, értékválasztás símul össze a magánélet tereivel. És erre a nagyvilágnak szüksége van. Ázsiának méginkább.


fotó: Darabos György
9/12
fotó: Darabos György



Pécs gyönyörű nagymultú város, de a világban a semmiből nőnek egy évtized alatt is tízmilliós múlttalan nem szép városok: új életek, új emberek, új társadalmak terei. Letisztult és megalapozott értékrendre, esztétikára, szakmai kultúrára ilyen helyeken van igény. Pécs, Bachmann Bálint egyetemi tevékenységével képes az ilyen igény kielégítésére, akkor is, ha a modernitás gondolata az építészetben ma már általában nem térszervezési, hanem környezettudatossági kérdés. Ha a magánélet házába ennyi gondolat szorul, ha az egyetemi tevékenység jól azonosíthatóan koncentrált, akkor Bachman a mai Pécs fontos alkotója. Nem véletlen, ha más meghatározó alkotókkal egymásra találnak. Pontosan úgy, ahogy legfontosabb aktuális munkája, a Nemzeti Kosárlabda Akadémia épülete kapcsán Rátgéber László a kosársport nemzetközi szinten kimagasló, Pécsett működő sportfenoménja meg ő találták meg egymást.

Nagyvonalú és értelmes tér, fény, levegő meg bájos kutyák. Piros cinquecento - van valami eszményi abban a világban, ahogy a Bachmann család a Havihegyi templom dombját lefedő kertben él. Jó tudni, hogy így is lehet.

Bojár Iván András


A cikk eredeti változata megjelent: Nagy Pécs Könyv (szerzők: Bojár Iván András - Darabos György; megjelenés: 2017-12-19, ISBN: 9786155773006, Kiadó: ITTHON VAN OTTHON SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.) A könyv megrendelhető ezen a linken: http://megrendeles.nagypecskonyv.hu

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.