Épülettervek

Tanulmányterv a Budavári Királyi Kertek újjáélesztéséről

1/12

?>
?>
A Budavári Királyi Kertek helyszínrajza – Hauszmann Alajos irodája, 1900
?>
A Királyi Kertek a századfordulón
?>
A Királyi Kertek látképe a Gellérthegyről
?>
A Várkertek jelenlegi állapota
?>
A Várkertek jelenlegi állapota
?>
Fejlesztési koncepció
?>
Környezetrendezési koncepció
?>
A Palotanegyed madártávlatból
?>
A déli és keleti erődrendszer a Várbazárral
?>
A királyi palota keletről
?>
A Déli kert a Várkertészet üvegházaival
1/12

Tanulmányterv a Budavári Királyi Kertek újjáélesztéséről
Épülettervek

Tanulmányterv a Budavári Királyi Kertek újjáélesztéséről

2011.12.02. 13:04

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Potzner Ferenc

Vélemények:
2

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A közelmúltban elkészült a Budavári Királyi Kertek revitalizációs tanulmányterve, „A Budai Várnegyed és Várlejtők fejlesztési koncepcióvázlata" kiegészítéseként. Potzner Ferenc és munkatársai koncepciójukat az adott kertrészek történeti hagyományaira támaszkodva alakították ki. Az alábbiakban a kormány-előterjesztés háttéranyagaként szolgáló tanulmányterv összefoglalójának szerkesztett változatát tesszük közzé.

Kerttörténeti összefoglaló
A budai királyi kertek együttese a magyarországi kertművészet történetének talán legsokoldalúbb alkotása. Az ostromok, majd az 1945 után ideológiai alapon történt tudatos elpusztítása ellenére ma is részben helyreállítható–rekonstruálható.

A királyi kertek első jelentős korszaka a híres reneszánsz kert volt Hunyadi Mátyás idejében. E fontos kertművészeti alkotásról ma már nem alkothatunk hiteles képet. A török megszállás alatt is fennmaradt, híres reneszánsz várkert Buda 1686-os ostroma során teljesen megsemmisült. A Mária Terézia idején kiépített barokk palota díszkertjeit a középkori falak között, a palota Dunára néző homlokzata előtti teraszokon építették meg. A Várhegy déli szoknyáján az 1790-es évektől egy kanyargó utakkal behálózott angolkertet hoztak létre, amelynek gazdagítása, kiteljesítése a botanikában és kertművészetben járatos József nádor idején, a 19. század első felében valósult meg. A kertet József nádor megnyitotta a közönségnek, de egyúttal fontos reprezentációs helyszínné is vált. 1838-ban létesítették az Ellypse-sétányt a polgárság részére a keleti várlejtőn. A palota 1849-es ostroma a kertben is jelentős károkat okozott, azonban az 1850-es években rendbe hozták a rezidenciát és annak környezetét is. A helyreállítás nem sokat változtatott a kert korábbi felépítésén.

Az 1870-es évektől új lendületet vett a Várkert fejlesztése. Ybl Miklós tervei szerint elkészült a Várkert Bazár látványos épületegyüttese, megépítésével közvetlen és harmonikus kapcsolat jött létre a kert és a Dunapart között. Az Ellypse-sétány siklótól délre eső részét - amely a királyi palota homlokzata alatt terül el - a Várkerthez csatolták. A királyi kertek egyik leglátványosabb része a palota előtti, több száz méter hosszú keleti terasz neobarokk kertje volt. A palota középtengelyében, a Hauszmann-féle Habsburg-lépcső előtt elhelyezett Savoyai-szobor körül terültek el a legdíszesebb virágágyak. Az Újvilág-kert területén szökőkúttal díszített neobarokk kertet alakítottak ki. A Ferdinánd-kapuhoz a Szarvas térről felvezető nyilvános kocsiutat lezárták. Az út Szarvas tér felőli végén Hauszmann Alajos reprezentatív támfal-építményt, ún. „gloriett"-tet épített.

 

A Budavári Királyi Kertek helyszínrajza – Hauszmann Alajos irodája, 1900
2/12
A Budavári Királyi Kertek helyszínrajza – Hauszmann Alajos irodája, 1900

A Királyi Kertek a századfordulón
3/12
A Királyi Kertek a századfordulón

A Királyi Kertek látképe a Gellérthegyről
4/12
A Királyi Kertek látképe a Gellérthegyről

 

 

Az 1890-es években hangsúlyos szerephez jutott a termelő és az udvart kiszolgáló kertészet fejlesztése. A Királyi Várkertészet az udvartartáson belül önálló intézménnyé fejlődött, a kert délnyugati sarkában egy sor új üvegházat emeltek. Közülük méretében és jelentőségében kiemelkedett a nagy pálmaház. Hasonlóan jelentős volt a Hauszmann által tervezett nyolcszögű narancsház is. Ezt követően a kert lényegében változatlan formában állt fenn közel fél évszázadon keresztül. Ez idő alatt az ország egyik legszebb, leggazdagabban kialakított és mintaszerűen fenntartott kertje volt, méltó a kiegyezés után megerősödő Magyarország uralkodói rezidenciájához.

1944-45 telén, a vár ostromával a 18. század vége óta szervesen fejlődő, egyre bővülő és gazdagodó királyi Várkert története véget ért. A bombázások során komoly károk keletkeztek az építményekben és a növényzetben egyaránt. Helyreállításuk helyett ideológiai alapon mindent elbontottak, ami a Habsburgokra emlékeztetett, illetve ami újabb volt a középkorinál. A palotához a keleti Várhegy-oldalban - Rákosi Mátyás utasítására - felvezető szerpentin út épült az 1950-es évek elején. A 60-as években középkori hangulatot idéző kerteket építettek a Vármúzeum körüli udvarokban. A déli oldalon - az egykori angolkert helyén - modern közparkot hoztak létre. A keleti palotahomlokzat előtti hatalmas teraszt szinte teljes egészében lekövezték.

A budavári királyi kertek jelenlegi állapotának leírása
A királyi kertek jelenlegi állapota és revitalizációja csak környezetével együtt értelmezhető. A kertek vizsgálatánál nem tekinthetünk el az erődrendszer elemeitől, a királyi palotától, valamint az azt közvetlenül körülvevő udvaroktól és teraszokról. A századfordulóra létrejött szerves egységet a második világháborút követő régészeti helyreállítások szemlélete és gyakorlata megbontotta. A korábbi kialakítást jelentősen megváltoztatta a Duna felőli várlejtőn az 1950-es években épített szerpentin út is. Ezek a beavatkozások okozzák a mai állapot problémáinak zömét. A várnegyedbe való feljutás korlátozott, a közlekedési kapcsolatok elégtelenek. Hiányzik a királyi palota körüljárhatósága, a várfalkoronákon való közlekedés lehetősége. A királyi palota, az erődrendszer, valamint kertjeik kölcsönösen feltételezik egymást, összetartoznak, funkcionális és esztétikai problémáik is csak együtt oldhatók meg.

 

 

A Várkertek jelenlegi állapota
5/12
A Várkertek jelenlegi állapota

A Várkertek jelenlegi állapota
6/12
A Várkertek jelenlegi állapota

 

A királyi kertek főbb részei és elhelyezkedésük
Az alábbiakban a fontosabb, történetileg és területileg is jól elkülöníthető kertek elhelyezkedését és mai státuszát vesszük röviden sorra.

Várkert bazár és a hozzá tartozó Öntőház udvar
A Várkertet a dunai oldalról lezáró, a városképben kiemelt helyzetű Várkert Bazár pusztulásának végső stádiumához érkezett. Az együttes a világörökség részét képezi, felújítása a legsürgetőbb feladat. Megoldatlan a Bazár előtti Ybl Miklós tér rendezése, bekapcsolása a város vérkeringésébe. A háború után épített erődrendszer csonkolta a Várbazár pavilonjait, ezért hiányzik az együttes egykori szerves gyalogos közlekedési kapcsolata a királyi palota irányába. Az Öntőház udvar rendezetlen, rossz állapotú, „ideiglenes" építményekkel. Az Északi Kortinafal átjárójának háború utáni befalazásával az udvar zárvánnyá vált, jelenleg teljesen kihasználatlan.

Déli kert vagy Alsókert
A kert keleten a Déli Kortinafaltól a Várkert bazár felett keződik és a centrumában lévő Déli Nagyrondella körül fordulva, a Szarvas tértől a Palota úti feljáróig tart. A teljes kertrész rekonstrukcióra vár, egykori eleganciája mára teljesen eltűnt. A kertnek jelenleg nincs hangsúlyos pontja. A különösebb látnivaló nélküli terület elhanyagolt, kihalt, egyes részei teljesen amortizálódtak. A Szarvas tér felőli megközelíthetőség jellegtelen, hiányzik egy impozáns kialakítású fogadótér.

Középkert - volt Keleti Kisudvar
A Kortinafalak között helyezkedik el, ez a terület a legelső volt Budán az újkori királyi kertek sorában. Ez a struktúra az 1950-es évekig, a szerpentin út építéséig sértetlen maradt.

Újvilág kert
A kertet a Nemzeti Könyvtár „F" épülete és a Nyugati zárt udvar fala határolja. Szabadon lévő délnyugati sarkán a Buzogány torony áll. Zárt, nyugati fekvése meleg mikroklímájú udvarrá teszi. Kialakítása egyszerű, funkcionális. A faállomány igen vegyes, mind fajta, mind elrendezés tekintetében. Az Újvilág kert mai kertépítészeti kialakítása műemlékvédelmi szempontokat nem vett figyelembe.

Keleti Nagy terasz
A terasz a Szent György teret záró, díszes Hauszmann-féle lépcsőtől az Északi kortinafalig tart. Központi eleme a kupola tengelyében elhelyezkedő Savoyai terasz, amely királyi palota közvetlen környezetének legreprezentatívabb része. A terület nagyrészt burkolt, a Savoyai-szobor két oldalán igényesen fenntartott parterre-t találunk.

Zárt udvarok
A három udvar a királyi palotát három oldalról öleli körbe. Az egykor feltöltött területen kialakított kerteket az 1960-as évek második felében, a középkori kolostorkertek eszközrendszerének felhasználásával alakították ki, magas színvonalon.

A Budavári királyi kertek revitalizációs koncepciója
A Királyi Palota és környezete a II. világháborút követően gyökeresen megváltozott. Ebben döntő szerepe volt a középkori erődrendszert rekonstruáló régészeti szemléletnek és gyakorlatnak, valamint az 1950-es években a keleti várlejtőn megépített felvezető útnak. Nyilvánvaló, hogy a Királyi Palota, valamint a teraszok és kertek egykori szerves, harmonikus kapcsolata nem állítható vissza teljes mértékben. Ezért a régészeti rekonstrukció elemeit integrálni kell, adottságaikat lehetőségként kell felfogni a királyi palota és a kertek bemutatására, körbejárására. Koncepciónk figyelembe veszi a kertek történeti előzményeit. Nem egyetlen korszak kertművészetét élesztjük fel, hanem az adott kertrész hagyományát, megvalósíthatóságát vesszük figyelembe. Ezért kert- helyreállításunk egy időutazás, amelyben a reneszánsz kert megidézésétől a barokk kerten át a neoreneszánsz és a neobarokk kert is megtalálható, de eklektikus tájkertet és kortárs kertet is magában foglal. A királyi kertek tervezése és megvalósítása csak környezetükkel együtt képzelhető el.

 

Fejlesztési koncepció
7/12
Fejlesztési koncepció

Környezetrendezési koncepció
8/12
Környezetrendezési koncepció

 

 

A különböző kertrészek helyreállítási koncepciója
Ellypse sétány
Az 1881-ben épített Ellypse tájkertet 1968-ban kisebb változtatásokkal újjáépítették. Tervünk a meglévő struktúra felújítására helyezi a hangsúlyt.

Várkert Bazár
A Várkert Bazár épületegyüttesének kulcsszerepe van a Várnegyed déli részén a Duna és a Királyi Palota közötti kapcsolatok újjáélesztésében. Célunk a Várkert Bazár épületegyüttesének és a mögötte elterülő kertnek a korhű rekonstrukciója, kiegészítve rejtett, térszín alatti beépítéssel, amely az együttes rentábilis működést biztosítja. A Várbazár kertjének kialakítása szinte teljes mértékben megfelel az eredeti Ybl-féle állapotnak. A pergolákkal határolt, burkolt teraszon díszítő elemként jelennek meg az épített elemekhez komponált víz-, és növényfelületek Az Öntőház udvar egy teraszos kialakítású, zárt kertté válik. Kialakítása és anyaghasználata a kortárs kertépítészet eszköztárát használja, szimmetriára épülő geometriai elrendezése utal a reneszánsz kert formavilágára.

Déli kert nyugati része - Reneszánsz ihletésű kortárs kert
A reneszánsz kertművészet motívumaiból, kortárs eszközökkel kívánja a megmaradt területen felidézni a várkert egykori jelentős korszakát. Közepén helyezzük el az egykori reneszánsz kert Aula Marmorea - „márvány csarnok" - nevű építményének egyik márvány oszloptöredékét.  

Déli tájkert
Koncepciónk alapja az 1891-es Hauszmann Alajos-féle angol tájkert, amelynek több elemét rekonstruáljuk. A Szarvas tér felől visszaépített Gloriette a kert kapujaként működik. A Szarvas térről egyenes tengely vezet a Ferdinánd-kapuhoz. A tengely nyugati oldalán visszaépítjük a nyolcszögletű Narancsházat, valamint Budapest egykori legnagyobb Pálmaházát, a hozzá tartozó üvegházakkal. Fontosnak tartjuk az önálló várkertészet visszaállítását. A Ferdinánd-kapuhoz vezető tengely keleti oldalán az egykori angolkert hangulatát visszaidéző parkot alakítunk ki.

 

A Palotanegyed madártávlatból
9/12
A Palotanegyed madártávlatból

A déli és keleti erődrendszer a Várbazárral
10/12
A déli és keleti erődrendszer a Várbazárral

 

 

Középkert - volt Keleti Kisudvar
A kortinafalak közötti falszorosban lévő kert a legelső volt Budán az újkori királyi kertek sorában,  struktúrája az 1950-es évekig érintetlen maradt. A jelenlegi koncepció a barokk állapot rekonstrukcióját tűzi ki céljául.

Újvilág kert
A terület a századfordulón Erzsébet királyné egyik legdíszesebb magánkertjeként épült újjá neobarokk stílusban. Tervünk a Pecz Ármin-féle kert rekonstrukcióját tartalmazza, amely a meglévő vízmedence-töredék kiegészítését és restaurálását feltételezi.

Keleti Nagy terasz
A terület végleges hosszát és kialakítását 1900 körül, a palota Hauszmann-iroda általi bővítése kapcsán nyerte el, ekkor teljes hosszában végigkísérte az épületegyüttest a neobarokk stílusú kert. Geometrikus zöldfelületekkel, színpompás szőnyegágyakkal, magas törzsre oltott rózsák sorával díszítette a palotát. Leghangsúlyosabb és legreprezentatívabb része a palota középtengelyében emelkedő kupola tövében, a kertbe levezető Habsburg-lépcső előtt, a Savoyai-szobor körül kialakított terasz partere volt. A teraszt a hegyoldal felől díszes kőbábos mellvéd határolta, tetején kígyós fémvázákkal. Koncepciónk e teraszkert rekonstrukcióját tűzi ki célul, a déli szakasz kivételével. A tervnek részét képezi a Savoyai-terasz építészeti rekonstrukciója is.

 

A királyi palota keletről
11/12
A királyi palota keletről

A Déli kert a Várkertészet üvegházaival
12/12
A Déli kert a Várkertészet üvegházaival

 

 

Zárt udvarok
A három udvar az 1960-as évek második felében, a középkori kolostorkertek eszközrendszerének felhasználásával készült el, magas színvonalon. A kerteket felújításra javasoljuk az eredeti tervek alapján.


A Budavári Királyi kertek revitalizációs tanulmányterve 2011 

vezető tervező: Potzner Ferenc
építész munkatársak: Szabó Orsolya, Potzner Ádám, Weimper Viktória
kerttörténet: Alföldy Gábor
tájépítészet: Steffler István, Csákó Edina - Garten Stúdió
virtuális modell: Onodi András, Balogh András Miklós, KovácsZoltán, Dubnicki Csilla, Hámori Máté, Götz Balázs, Rohonczi Donát - ZOA Kft.
generáltervező: KÖZTI Zrt.



Kapcsolódó oldalak:
Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről

 

 

Vélemények (2)
desdicsávo
2011.12.02.
16:21

olyan szép az most még, hogy a déli rondella körül vastag beépítetlen tér van...

nagylaszlo71
2011.12.02.
13:43

így elsőre nem rossz, bár őszintén szólva nem teljesen világos, hogy a 3d modellben mikor és miért szerepel a narancs szín... gondolom az új építések/átépítések szerepelnek így, de talán a kettő között mégis kéne némi különbséget tenni... off az már eldöntetett, hogy a sándor palotával szemben és a lánchíd déli oldalán megint tömegnyomor lesz? gondolom a városi szövetet szent grálként tisztelők és keresők majd elégedettek lesznek, hogy ha eddig volt egy kis lélegzetvételi szabad hely a szent szövetben, most majd nem lesz... on gloriette: NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!! amit viszont jó lenne: eddigi életemben egyszer sikerült lejutnom a lihegőkapu környékéről az erzsébet hídhoz, amúgy örökké a sikló felé terelget minden út. talán egy kis átláthatóság, át- és körüljárhatóság nem ártana az egész várdombnak, függetlenül történelmi és akármilyen hűséghez...

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk