Tárlat Schall Józsefről

Emlékkiállítás a HAP Galériában. Megnyitó: 2009. november 17-én

A HAP Galéria új tárlata Schall József Ybl-díjas építészt mutatja be.

Schall József 1913-ban született, és 1931 júniusában érettségizett a Toldi Ferenc Főreálgimnáziumban, majd katonai szolgálat után 1932 szeptemberétől a Budapesti József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett. 1933-ban első éves hallgatóként „Nagy Virgil jutalomdíj"-ban részesült, 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban elnyerte a Magyar Mérnök és Építészegylet által kiírt "Wellisch Alfréd alapítványi pályázat" I. díját. Tanulmányai mellett 1935-ben és 1936-ban Wälder Gyula irodáján dolgozott, 1936-37-ben tanársegéd volt a Városépítéstani Tanszéken. 1937. február 20-án kapott diplomát, ezt követően Rimanóczy Gyula, majd 1939 és 1942 között Obrist Vilmos mérnök irodájában dolgozott. 1943-44-ben mint behívott mérnökfőhadnagy a HM 11. osztályán Tabéry Iván mellett katonai létesítményeket tervezett. 1945-ben tetőhelyreállítási munkákat végzett.

 

 

1946-ban kapja első önálló tervezési megbízását a magdolnavárosi lakások terveinek elkészítésére. 1947 januárjában Detre Pállal és Takács Miklóssal közösen önálló irodát nyitottak. 1948. május 1-től az Építéstudományi Intézetben dolgozott Perényi Imre csoportjában, 1949-51-ben a Városépítési Tervező Vállalatnál csoportvezető, 1951-1960 között az IPARTERV-ben dolgozik. 1960-1961 között a Lakóépülettervező Vállalat, majd 1962-ig a Típustervező Intézet műszaki vezetője volt. 1962-től nyugdíjba meneteléig, 1974-ig a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Lakóépülettervezési tanszék docense. Emelett először 1968-1972-ig, majd nyugdíjasként 1977 és 1979 között a BUVÁTI-nál is dolgozott.

Tervpályázatokon mintegy 35 pályadíjat, köztük 20 első díjat nyert. 1957-ben megkapta az Ybl-díj I. fokozatát. Megvalósult épületei közül a legfontosabbak: Kecskemét, SZTK-székház (1948); budapesti Lehel téri lakóépületek (1949-50); lakóépületek Dunaújvárosban, Komlón, Tatabányán, Oroszlányban, Pécsett, Petőfibányán, Győrben (1950-51); Soroksári Öntöde (1953); Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem Erőműépület (1954); budapesti Üllői úti lakóház (1958); Tárogató úti lakóház (1963); FTC-pálya (1974); Kígyó utca - Haris köz közötti passage (1981, másokkal); a Deák Ferenc téri iskola nagytermének és a Szervita téri templom műemléki helyreállítása (1983-85). 1989. május 6-án hunyt el Budapesten.

---

Az emlékkiállítását Roth János építész nyitja meg 2009. november 17-én 18 órakor.

Itt kerül átadásra – idén hatodik alkalommal – a Molnár Péter emlékdíj.

A megnyitón való részvételért az Építész Kamara szabadon választható képzés keretében 0,5 kreditpontot ítélt meg. 

Az ingyenes kiállítás 2009. december 11-ig, hétfő-péntek 14 -19 óra között tekinthető meg. (Cím: Budapest II. ker. Margit krt. 24. földszint)